Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-19 / 88. szám

1931 április 19. DÉLMAGYARORSZAG 9 Angol, indiai TENNISZÜTŰK, £. Gliicksthal ésTársa Csekonics ucca 3. Szociológia és freudizmus IIrta dr. Rapaport Samu. A* utolsó évtizedek tudományos és technikai előretörése közelebb vitte az embert a kozmikus igazságok megértéséhez. Az emberi elme a tünet-rabló Prometheustól kezdve állandóan és fáradhatatlanul kísérelte meg, hogy a körülötte levő világ világító szikráját a kutatás és kísérletezés fáradhatatlanságából kicsiholja. Minden törtetés és minden éle'megnyllatkozás egyetlen nagy céi szolgálatába állítódott: minél nagyobb boldogságot, minét nagyobb boldogságnak a megszerzése az ember számára. Egy ilyen teleologikus nézőpont kialakulása különösen az ufolsó két évtized eredménye. Az ember minden törekvésében, minden verejtékes küzködésében is végül a legkülönbözőbb eszközök és a legkülönbözőbb utak kanyargásában is önmagához akar eljutni. A huszadik század emberébe a nagy felfedezések és a nagyszerű embert produktumok fáklyalobogása mellett is a boL {Jogtalanságnak és kinemelégültségnek egy merően fájdalmas érzése vegyül, egy lelket szorongató és nyugtalanságba hajszoló bizonytalanság, amely a mindenség ösmpre'e ntán is a magunk nem ösmorésébé! az állandó kétkedés és töprengés szik. r*ját pattantotta ki. A mult század kilencvenes éveiben egy bécsi arwos: Freud Zsigmond egy uj és az egész világot meglepő felfedezést revellált. Hosszú évek megfigyelése és kutatása után arra jött rá, hogy különböző életmegnyilatkozások okait nem az emberen kívül, hanem magában az emberben, az emberi lélekben kell- keresni. Az emberi lelket mindaddig a mitikus és biblikus elvonatkozásokon keresztül ismerte csak az ember, mely a megfoghatatlanság és érzékeltetés ködös messzeségében lebegett Freud professzornak az a megállapítása, hogy aa emberi létek minden életmegnyilatkozás elsődleges és egyedüli forrása és hogy az egyén és a társadalom egész történelme ebből a forrásból kapta impulzív erejét az emberi léleknek ez a tudományos megösmerése szükségessé tette at öszszes emberi lélekmegnyilatkozások revízió alá vételét Mig a fizikai világ törvényszerűségeinek a megismerése sikerül anélkül, hogy a különböző társadalmi osztályok ellenállásával találkozna, addig azok az igazságok, melyek lerombolták a hamis illúziók szövevényét, szinte egyöntetű ellenállásra találtak nemcsak a laikusoknál, hanem a tudomány professionáUis képviselőinél is. A társadalom sokkal inkább akar belátni mindenüvé, mint önmagába. Freud professzor a nagy igazság álérzésévef állta a szakemberek és laikusok súlyos ostromát és egyetlen pillanatra sem lankadt, hanem az elhivatottságnak az érzésével rendithetetlenül és tántoritathátatlánul tartott ki tudományos elindulásának az utján. A pszihoanalizis elindulásakor gyakran illették azzal a szemrehányással, hogy a beteges lelkiállapotoknál túlságos nagy teret enged a szexuális motívumoknak. Kétségtelen, liogv az ember élete rendeltetésszerűen a faj- és létfentartás szolgálatába állíttatott. E két erőnek megfelelő érvényesülése harmonikus kielégülőséghez vezeti az embert, az ember pedig az egyetemes élet értékét az örömökön keresztül méri föl. Az is bizonyos, hogy az ember örömeinek egy része a szexuális élet talajából nőtt ki és a kulturembernek tulszigoru és bizonyos föltételekhez kötött ösztönélete gyakran talál ideges tünetekben kiutat A pánszeyualizmus elve azonban harminc évvel ez_ eHtfli álláspont, amikor a pszihoanalizis még gyermekcipőben járt. A lélekelemzés fejlődése folyamán a vizsgálók hamar észrevették, hogy sofe antimorális és antiszociális törekvés és az emberben, mely az £n ellenállásával talaikozik és konfliktusok kitermelődésének sok lehetőségét nyújtja. Az emberiség évezredes vágyakozásainak egyikét oldotta meg Freud zseniális fölfedezésével, hogy az álmoknak van értelmük és azok segítségévei a tudattalan ergfc felösmerésének nagyszerű uijál találta meg. Az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez hasonlóan sikerült neki is azt a kulcsot megtalálni, mely az álom individuális chiffre Írásának a megértését eredményezte. A pánszexuálizmus korszakában az álmokban csupán elfojtott ösztönéletünk szimbolikus megnyilatkozásait vélte Freud felösmerni. A további megfigyelések azonban igen hamar megmulatták hogy az álom egy lelki felületnek tükörképe, amely visszatükrözi a*i az óriási feszültséget, mely a kultur-fin kő ve'elményel és az ösztön-Én kívánságai közt ural kodik. Gyakorlatilag ma az álmokban megnyilatkozó hangulatok azok, amelyek az egyén életritmusát mutatják. Ma nem kutatjuk, hogy pl. mondjuk »Nymphenburg<-nak mily szimbólikus jelentősége van annak számára is, aki ösmeri Wagner zenedrámáját, Tannháusert. Felfigyelésünk azonban az álomban uralkodó »őszi« hangulatra, ahol ... ahogy a költő mondja: Hullaija levelei...« stb. Érthetővé lesz az ily hangulatú álmokkal kapcsolatos és egyidejű feljajdulás még akkor is, ha aznap az illető az uccán kurjantást hallott. A legtöbb tudomány megelégszik azzal, hogy a maga szakterületén végzi kutatásait A pszihoana. Ilzjsnek területe az egész emberiséget behálózza és ma 4 évtizedes munkásságának távlatából meghódítani látszik a világot. A pszihoanalizis freudi megfogalmazásában, de a valóság által is igazolva nem csupán a lelki élet törvényszerűségeinek az ösmertetője, hanem egy — az egész emberiség és minden emberi életmegnyilatkozás számára hozzáférhető módszere, egy tudományosan megalapozott savoir vivre-je lett. Egy uj és nagyszerű módszer, amelyen keresztül az egyén ée társadalom kapcsolatai valóságosan kiépíthetők és amely uj és ösmeretlen forrását zuhogtatja föl az egve* emberből a közösségbe és a közösségből az egyes emberbe ömlő szeretetnek. Romáin Rollandról azt mondják, hogy ő az emberiség lelkiismerete, ugy Freud-ról azt lehet mondani, hogy ő a társadalom szunnyadó és magat ámító lelkiismeretének harsonás felébresztője A pszihoanalizis nem külső lehetőségeknek ölbeszórásával kecsegtet, hanem belső erőforrásokat nyújt azok megszerzésére és lelki felvértezettséget, hogy az élet ideiglenes válságait megroppanás nélkül tudjuk elviselni. Minthogy csak egy ut bizonyos: a bennünk lappangó kényszerek alól való felszabadítás szükségessége, hogy szabad és öntudatos emberek lehessünk. kétségtelen, hogv a leiekorvosokra vár az a feladat, ami évszázadokon keresztül a szociológusok és polffikusoknak nem sikerült, hogr az emberiség nagy sebeit bekötözzék a szeretet e^ tudás balzsamával. ttJ ÍO Vasárnap. Róm kath. D 2. Miseric. May Protestáns D. 2. Kocs. Nap kél 5 óra 06 perckor, nyugszik 6 óra 53 perckor. Somogyi könyvtár zárva. Muzeum nyílva délelőtt 10 tői fél l-ig. Egyetemi könyvtár vasár- e« ünnepnap zárva. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Barcsay Károly, Széchenyi-tér 12 (Tel. 1270.) Franki Antal, Szent György-tér 6. (Tel. 1118) Gergely Jenő, Kossuth Lajos-sugárut 31. (Tel. 1062.) Lőbl Imre dr., Qizella-tér 5- (Tel. 1819.) Moldván Lajos, Újszeged. Vedres-ucca 1. (Tel. 1846.) Selmeczi Béla, Somogyi-telep. (TeL 3425. szám.) Odon ballada Villon születésének ötszáz éves fordulójára. A korcsma pállott, kék ködében Lócán ül Villon és dalol, Veszett láng villog a szemében. Visszás hang kél a hur alól: — Mulandó minden e vidéken, Elrothad mind, ki szép, ki jó, Szeme agát volt, haja ében, Most alszik az Ur békéjében, Fehér sir fekete éjében... De hol van a tavalyi hó* Asztalnál ül a sok borissza, Az egyik horkol qz ágy alatt, Villon a hegy Ifiét kiissza, Az óra jár, a pillanat szalad. — Voltam nemes, gavallér, tiszta, Nem látott se éj, se dáridó, De jaj, az marja, aki birja, Oda a jószág, nem tér vissza, Folt hátán folt a mente, csizma. De hol van a tavalyi hó? A varjú várja már a koncot És áll a szégyen fája már. Oda a csókok, oda a hordók, Mors Imperátor csókja vár. Voltam gyerek, szomorú, boldog, ,\ Volt kikelet és annyi jó, Roptam a táncot, a bolondot. Csókoltam Bertát meg Izoldot, Most várnak a vörcs koboldok, De hol van a... De hol van a tavalyi hó? JUHÁSZ GYULA. Jégszekrények feltételek mellett legolcsóbban beszerezhetők 54 Fekete Nándor, Kossuth L. sugárut 18. Tel. 20—27. — Felolvasó ülee a Dugonlce-Tarsaságbaa A Dugonics-Társaság vasárnap délután 4 órai kezdettel a városháza közgyűlési termében felolvasó ülést tart a következő sorrenddel: 1. Fichtner Sándor székfoglaló: Mozart. 2 -Dr. Müller Vilmos: A hétszázéves kötélhágcsó. (Novella.) .1. Tarkó Jenő: Novella. 4. Dr. Sol ymossy Sándor székfoglaló: A magyarság faji összetétele. Belépés díjtalan, érdeklődőket szivesen lát az elnökség. — A szegedi kereskedői kongresszus tfzévet for. dulója. A napokban mult tiz éve annak, hogy a Szegedi Kereskedők Szövetsége az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesüléssel karöltve megrendezte a szegedi második kereskedői kongresszust, E kongresszusnak legfőbb vívmánya abban volt, hogy a magyar kereskedőtársadalmat az összetartás fontosságára hívta fel és öntudatra ébresztette. A szegedi kereskedői kongresszus tizévé® fordulója alkalmából az OMKE a Szegedi Kereskedők Szövetségével egyetemben nagygyűlést tart április 26-án, A nagygyűlésre az OMKE-nek vezető. férfiai is lejönnek Szegedre, hogy a Szegedi Kereskedők Szövetségének előadóival együtt tájékoztassák a szegedi kereskedő társadalmat a kereskedők aktuális kérdései felől. A gyűlés napirendjét a hét folyamán közlik a nagygyűlést tartó egyesületek. — >Ego« sajái színdarabjában Játszik Szegeden. Ego, akit regényeiről és novelláiról mindenki ismer, igen újszerű és érdekes keretek között tnj«' tóttá meg »A nő, a férfi 1931-benc cimmel szerzői estjét a budapesti Zeneakadémián. Az estről a budapesti lapok a legmelegebb elismeréssel nyilatkoztak. Ego felsorakoztatta a férfit, aki asszonyt kiván, de nem tudja eltartani, a dolgozó nőt aki nem lehet anya; a tizen nyolcéves leányt aki céltalanul keresi jövőjét, a 35 éves társaságbeli, bridgező, flirbelő asszonyt ki csak múltra nézhet vissza, de nem mer a jövőbe nézni; a kislányt és kisfiút kik mind odaállnak az irónő elé és beszélnek... beszélnék önmagukról, az életről olyan világosan, hogy megdöbben az ember. Szegeden az előadást a Dolgozó Nők Klubja rendezi s április 25-én este fél 9 órakor az Ipartestület székházának nagytermében tartja meg. A darabban Egon kivűl B a 1 ó Elemér és T h u r y Mária, az Uj Szinház művészei lépnek fel, akik a, pesti előadást is sikerre vitték. Rajtuk kívül még több szegedi kiváló műkedvelő is szerepelni fog— Orvosi hir. Dr. Bach Imre belgyógyász szabadságáról hazaérkezett. Dr. Reiter Oszkár bőrgyógyász-urológus, rendelésé' ismét megkezdette (Dugonics-tér 11.). — A Szegedi Alfoldkutatö Bizottság értesiti tag jajt, hogy rendes heti összejövetelét hétfőn dél után 6 órakor a földrajzi intézetben tartja. Tárgy: Matusovíts Péter miniszteri tanácsos előadása az Alföld fásításáról. Vendégeket szivesen lát az elnökség. x ,tya kereskedők táncdélutánja, estélye Tiszában.