Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-05 / 77. szám

OÉLMAGYARORSZAG 1931 márefus 5. II II •!•—•———•— behajtását célzó perek.) Ha valaki áthajtja kocsiját a város birtokán s ezáltal (fcirtokháboritást követ el, akkor kormdnyhatósdg által jóváhagyott közgyűlési határozat alapján lehet csak ellene pert Indítani. Ha másnak tartozása fejében véletlenül a város tulajdonát képező Ingót foglalnak le s Igényper Indítására van szűkség, akkor az Igényper megindítását is a közgyűlésnek kell elhatározni s a kormányhatósáqnak kell jóváhagyni az igényper Indítását elhatározó közgyűlési határozatot. Minthogy azonban halasztó hatályú Igényper 15 nap alatt inditandó meg, a városnak, ha az árveréstől meg akarja menteni másnak adóssága fejében lefoglalt ingóságát, rendkiírül! közgyűlést kell tartania, s gondoskodnia kell a lehetetlenről: arról, hogy pár napon belül a belügyminisztérium Jóváhagyja a közgyűlés határozatát s csak ebben az esetben indíthatja meg a halasztó hatályú igénypert esetleg őtvenpengős tárgynak a birói zár alól feloldása érdekében. — Ebből is látható, hogy mennyi gyakorlati érzékkel készült a törvénytervezet. A tervezetnek ez • rendelkezése a logikával nemcsak feszült viszonyban, de egyenesen hadilábon áll. Felsőbb hatóság jóváhagyása nélkül ötvenezer pengő értékig vehet éa eladhat Ingót ét tngnttant a törvényhatóság, de ba ötven pengő értékű Ingó kiadása Iránt, vagy száz pengő értékű Ingatlan birtoka Iránt pert akar Indítani, akkor kénytelen a felsőbb hatóság jóváhagyását kieszközölni a közgyűlés perindítást pírén, delő határozata számára. Ez azonban nem egyetlen példája annak, k°gy egyrészt a hozzáértés hiánya, másrészt a központi halalom kiterjesztésére Irányuló törekvés milyen törvényes rendelkezések elgondolásához vezetett. A tervezel alapján a belilgymtnlsztértum tizenegy rendelet klbocsá'ásáhoc nyert Jogot, tizenegy alapvető kérdésben szabályalkotás jogát a tervezetet készítő belügyminisztérium a maga számára igényli a törvényhozástól. Emellett azonban igen jelentékeny és feltűnően sok ügyre nézve a belügyminisztérium kleszközli a tervezetben a maga számára a közvet. len beavatkozás jogát. A belügyminisztériumnak Joga lenn* közvetlen pénzügyi ellenőrzés alá helyezni as önkormányzatokat • az önkormány, miok költségén pénzügyi . ellenőröket kiküldeni a városokba, a belügyminisztériumnak foga van a közüzemeket egyesi, tani, megszüntetni, az alkalmazottak el. bocsátását követelni. Joga lenne a tervezet szerint as önkormányzati alkalmazottak létszámát megszabni a a fel »«legeseket elbocsátani, az Önkormányzati alkalmazót. Miért becses a magyarnak az Excelsior harisnya? Mert dloaért a magyar Ipar feflettr.égét ás a magyar munkáskéz alkotását. Miért érdemel bizalmat az Excelsior harisnya? Mert a gyér szigora osztályozással minden egyes páron kétséget kizáró módon fel tűnteti a minőséget s Igy a vevő nem lehet tévedés vagy megtévesztés áldozata. Miért ellenőrzi a gyár az általa megállapított eladási árakat? Mert a gyár csak Igy nugtaikalja meg a vevőt arról, hogy péntéérl azt kapja, amit neki nyújtani akar. Miért olcsó 180 az Excelsior harisnya? Mert minden lölőnlegea kéz mellőzésével Jut el ar árn a fogyasztóhoz dz Excelsior harisnya gyár lerakata saját Üzletében, Szegeden, Tisza Lajos körút 42/b. taktól megvonni I fizetési pótlékot i megvonni azoktól Is, akft már nyugdíjban vannak. A tervezel a belügyminisztérium intézkedési Jogába utalja M tisztviselői flsgzeférh Ptrtletwég kérdésében az Intézkedés jogát is. A hozzáértés s a gyakorlati élet ismeretének hiánya ennek szabályozásánál is kiütközik. A tervezet szerint ugyanannál az önkormányzatnál nem működhetnek a fel- és lemenő ágbeli rokonok, unokatestvérek s a tisztviselő házastársónak testvére, vagy testvérének házastársa. (Feltűnő tehát, hogy a tisztviselő házastársával működhetik egy önkormányzatnál, de a házastársának testvérével nem.) A tervezet szerint tehát, ha csak a belügyminisztérium felmentést nem ad, nem lehetnek együtt városi tisztviselők Pálfi) József és Pálfy György, Rack Lipót és Rack Kálmán, Molnár József és vitéz Szabi Géza, stb., stb., ellenben a város egyik kitűnő számvevője együtt teljesíthet szolgálatot feleségével. Érdekes az is hogy az összeférhetetlenség szabályai a vármegyékben enyhébbek, mint a városokban. Rendkívül sérelmes rendelkezése a tervenetnek a várost alkalmazottak ITIetményetnpk ÍZB. bályozása, mely nemcsak a törvényhatóságnak, de a belügyminisztériumnak ls megadja azt a jogot, hogy a hivatali ranglétráin való előhaladás helyett adott pótllletményt a tisztviselőktől elvonhassa s elvonhassa a már nyugdíjazottaktól is. Eszerint, ha ugy fogja látni, hogy a törvényhatóságok anyagi helyzete megkívánja, a belügyminiszter nemcsak a tisztviselői Illetmények irt, de a nyugdijakat te csök. keiMhetl. A törvény életbeléptetése után egyébként hivatalból fognak minden nyugdíjazást felülvizsgálni, hogy a nyugdíjas, vagy az özvegy nem kap--c annál többet, mint amennyit e törvény aapján részére folyósítani lehetne. A tervezetnek egyik legjelentősebb intézkedése pz Országos Közigazgatási Alap megszervezése, — ezt'az alapot iiletik meg a jövőben a községeknek átengedett adók s külön pótadöt is lehet majd kivetni az Alap részére. Mig azonban az Alap bevételeiből csak a szorult anyagi viszonyok között lévő községek részesedhetnek, addig, nyilvánvalóan törvényszerkesztési hibából, a törvénytervezet hatályon kívül készül helyezni azokat a törvényes rendelkezéseket, melyek alapján a városokat illetik meg a bor- és husfogyasztási adó, sör- és szeszfogyasztási adópótlek s a kereseti adó. Nevezetesen a tervezet 46. §-a a városokra is kiterjeszti azt a rendelkezést, mely a kis- és nagyközségekre nézve ezeknek a törvényeknek hatályát megszünteti. Mindenkinek, aki városi érdeket képvisel s aki ebben a rendkívüli Jelentőségű kérdésben szavát hallathatja, közre kell hatni annak érdekében, hogy nyilvánvaló törvényszerkesztési hibából a városkát ne fosszák meg egyik legjelentékenyebb jövedelmi forrásaiktol. Nincs tér arra, hogy érdeme szerint lehessen fgolalkzoni a tervezet minden rendelkezésével. A városi polgárságnak az a kötelessége, hogy küzdjön önkormányzatáért, küzdjön önrendelkezési jogáért. Amikor az 1886. évi törvényhatósági törvényt megalkották a magyar politikai életnek olyan kitűnőségei, mint Apponyi Albert, Szilágyi Dezső, Grünwald Béla, Beöthy Akos az önkormányzat megszüntetését látták abban a törvényben, amiben mi még az önkrományzati elet teljességét ünnepeljük. Milyen szerény, milyen kevéssel beérő lett egy félszázad alatt az önkormányzati rendszerhez való ragaszkodásunk. Ez a tervezet azonban, ha törvénnyé válik, muzeumi tárgyként helyezi el a magyar önkormányzati életet az emlékezet pntheonjaban. Emlékezni szabad lesz arra az időre, amikor a polgárság önrendelkezési joga alapján maga határozott és intézkedett városának gazdasági kérdéseiben. Az önkormányzat elnevezése méz egy ideig frissen meg fogja őrizni ezeknek az időknek emlékét. De akik majd az uj törvény uralma alatt nőnek bele a törvényhatóság életébe, azok el sem tudják majd gondolni, hogy ez a törvény s a törvényhozás irányának ebben a törvényben kefejezésre Jutó szelleme milyen termékeny, milyen virágzó, milyen szabad levegőjű közéletnek' ásta meg szomorú sírját. Preszly Loránd: „A szegedi népies írók" Presilv Loránd az iró és esztéta ritkán lép a nyilvánosság elé, de amikor akár újságcikkben, akár felolvasáson hallatja a szavát, meglepetés a szereplése. Most a Dugonics-Társaságban tartott székfoglalója jutott hozzánk brosüra alakjában. Címe: A szcgrdl néplei Írók. A gondolat hálás és lokális színezetével Szegeden mindig aktuális^ hogy az esztéta az itt élt, nagyra nőtt irodalmi értékükben klasszikussá lett, vagy jelentőségükben csak a helyi határokig szofult íróinknak adjon méltatást, irodalomtörténeti keretet. Felvonulnak a találmányban Palotás Fausztin, TWsscsényi Gyula. Rite Pál, Cserzy Mihály, T». mörkény István. Móru Ferenc, Damo Devics Oszkár, a fiatal Terescsényl György, Hegyi István, Jávorka Ferenc, Balassa Ármin, Békefi Antal, Dankó Pista, fránvl Dezső, Kisteleki Ede, Sümegi Kálmán, Újlaki Antal, Mikszáth Kálmán. Gárdo. nyf Géza, Sebők Zsigmond, Móricz Pál markáns profiljai. Valamennyit avatott tollal, költői megérzéssel^ kutató elmével és a müvész-iró egyéni stílusával rajzolta meg. Legtöbbet ez a munka mégis Irodalomtörténeti tájékoztatás szempontjából ér, mert gazdag adattára mindannak, amt Szegeden irodalmi alkotásokban s Így amellett, hogy élvezetes olvasmány, maradandó forrása lenét további kutatásoknak. De van másik nagy előnye is Preszly Ids munkájának. A közönség megítélésében előléptetett egy szerényen dolgozó nagyon tehetséges iróembert — Preszly Lorándot Neki a téma és kutatás csak ürügy és elhisszük, hogy öntudatlan a vonzódása a népieshez, amelyben egy ősi ösztön nosztalgiája ébred. Mégis: nem lehet meghittebben Imi a falu zsongitó csendjéről népének természetéről^ arról a külön világról, amelyhez nem férkőzhet senki, csak aki ugy egybeforrott a földdel, az éggel, a csillagokkal, a madárdallal és a virágos mezővel, mint a paraszt és mint — ennek az érdemes kis füzetnek a szerzője. Szeged sose gyűjtötte, sose ápolta nagyjai emlékét. Preszly igy nemcsak az esztéta szépségkultuszát űzte, amikor a szegedi Írókról ébresztőt csendített a közöny fülébe, hanem a becsületes magyar lélek lelkiismeretével kitárta a mult szépségét a Jelen és jövendő felett, a ma Íróiért pedig a költő megérző ösztönével szállt sikra Preszly munkája minden elismerést megérdemlő mü és" azt a feladatot, amelyet vállalt, művészettel, megoldotta. C V Kassák Lajos Kádár Anna lrfi ét kfilt.fi ' elrtadfimflvéMnfi Dr. Schwarz János hangversenyénekes i Stegedl Jlhildnoi Monkrti Dalcgylet. u Swzmnnk&ts&g Kallnmervelnek Eayestteti SzavaMhárasa ét 4 Gyermehbarál EgyesUlct Gyermekkrtrasa cserepeinek • Maaktfsok Gyermehbarál Egyesülete Jubiláris matinéján, m«ly 1991 fiprlllt 19-fin, vnsirnap délelfitt 10 Arakor leel megtartva a Bal városi Moziban. Helyink: 40. 3O. 90 fillér, M 20 fillér. pengfi ét I pengfi Jegyek elvételben lt vilthatfik a Kfiipontl, ai Épltfik éa Nyomdáé* Otthonokban, a knltni'Merveknél fia a Betr&roai Móni pénxtAr&nfíl. 302 T3a Készíttesse éksiereit Javíttassa «j« Vásároljon fikszert, Artt Legolctóbbnn ÉKSZERIPAR, (Orfil-palota 1 Fűző, ernyő, női divat f különlegességi őrletemet és műhelyemet augusztus hó 1-én Kárász u. 6. szám alá, Meinl-üzlet mailé, helyezem ét. Üzletáthelyezés miatt as elismert elsőrendű különlegességi áruimat leszállított áron árusítom 196 KÁLDOR J. ÉS TSfl Szeged, Kárász u. 8. - Telefon 2149.