Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-19 / 88. szám

DHMAGYARORSZÁ SZECED. ScerKetztöiég: Somogyi ucca HZ. I. em Telefon: 2V03. - Kiadóhivatal, KaictttnkOnyvlAr ét' tegylrodn Ara<ll ucca S. Telefon: 13-00. - Nyomda : l öw í-loót ucca 19. Telefon : 26>34. Távirati levélcím DélmagyarorszAq itzeged. Vasárnap, 1931 április 19 Ara 241 fillér VII. évfolyam, 88. szám Mmmmmmmmmmmmmmmtiammr? ELŐFIZETÉS^ Havonta Helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-60. tcUlfOldOn 6-40 pengd. — Egye* tzAm éra hétlctfznap 16. vasár- és Ünnepnap 24 tlll. Hírdelének felvétele tarifa szerint. Megtelen U hétld Kivételével nnnonla renqel Vámunió felé . Bármennyire kiszámíthatatlan még, hogy Briand keleteurópai koncepciója »ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg«, egyelőre bizonyos, hogy »repül a nehéz kőt. Repül a nehéz kő s felveri vizét annak a mikróbatenyészetnek, amit a nagyképű politika világgazdasági problémaként tüntet fel Ma még az nj terv bohémen zseniális kovácsa, Briand épp oly kevéssé tudja, mint legnyájasabb olvasója, hogy mi lesz ebből történelmi emlék és mi lesz valóság, — az azonban máris bizonyos, bogy a német-osztrák vámunió létrejötte előtt termékenyebbnek bizonyult, mint a háború utáni törekvések, ankétok és konferenciák összevéve Cannestől Pororosen keresztül talán egészen Locarnoig. A keleteurópai vámunió tervét a németosztrák vámunió elhatározása hozta világra. Lehet, bogy a német—osztrák vámunió terve előreláthatatlanul hosszú ideig fog még vajúdni, de a francia külpolitika koncepciója már olyan szabadságot, olyan lehetőséget, olyan perspektívát adott a keleteurópai államok tömörülésének, mely számunkra talán jelentősebbé s gyakorlati kihatásában talán fontosabbá válik, mint amilyenné válhatnék a német—osztrák unió. Briand terve voltaképen megkontreminálása a curtiusi koncepciónak". Ennek a politikai módszernek rendkivül tanulságos ?>Vorbi!d<-}él ismeri a társadalomtudomány. A szociálpolitika terén minden reformot az ipari és agrár nagytőkék egymással való versengésének lehet tulajdonítani. Nem a humanizmus, nem a jóság, nem a szolidaritás érzése készteti a névtelen vagyon névtelen urait arra, hogy tegyenek valamit a szegény néposztály érdekében, hanem a politikai hatalomért vívott küzdelmük stratégiai érdeke:' mindegyik politikailag is megszervezkedett érdekeltség a választók nagy tömegét akarja maga mögé állifani s a választók megnyerésének kitűnő módja az, hogv aí agrár érdekeltség politikai szervezete a nagyipar számlájára, a nagyiparosok politikai csoportja pedig a földbirtokosok számlájára alkosson és tartson fenn szociálpolitikai intézményeket. Valami hasonló történik' most is. Franciaország külpolitikája nem a magyar, bolgár és román agrárválságon akar segíteni, amikor támogatását és segítségét igéri a búzatermelő államok vámszövetsége számára, csupán — hogy a sakkozók nyelvén szóljunk — egy elleneseit alkalmaz, ellencselt, amit elfogadni nem lehet a német—osztrák koncepció híveinek sem, ha csak nem akarják beismerni, hogy nem Páneurópaizmusl akarlak, hanem Anschlusst. Európa népét nem érdeklik az indokok s kezd már érdektelen lenni a törekvésekkel szemben is. Európa népét már csak a tények érdeklik, mert ha arra tanították, hogy a beszéd a gondolat eltitkolásának legjobb módja, megtanulta azt is, hogy a törekvések és programok a cselekedeteket leplezik el. Mit érdekel bennünket, hogy mit akart 15127-ben Schober és mire törekszik 1931-ben Curtius? Mit tartozik ránk, hogy a német—osztrák vámunió terve mögött áll-e politikai gondolat? Bennünket csak az foglalkoztat, hogy Európa népe elindult mai elzárkózottságából, a fellegvárból, amit a bizalmatlanság a gyűlölködés fundamentumán cpitett fel, leszáll a völgybe és találkozni akar néptestvéreivel. Nem lesz ezen az uton visszatérés. Franciaország még fölényes könnyedséggel utasi-. totta vissza a németek vámuniót sürgető ajánlatát. Ha azonban a francia recept beválik Európa testének keletén, akkor a nyugati részek sem térhetnek ki az »uj gyógymód* elől. A háborúból hazatért nemzetek ősi ösztöneiknek engedve, fallal vették magukat kö-. rül. Nem sásból és sárból, nem kőből és nem vasbetonból építették most . a feleket, hanem mint a történelem során mindenkori ismereteiknek megfelelően: most vámtarifából. Még soha olyan támadás nem érte ezeket. ! a vámfalakat, mint amilyen most fenyegeti őket A német—osztrák vámunió terve mégcsak a riadót fújta meg az uj keresztes háborúra, Briand terve már az ekrazitot is el- I helyezi a fal leggyöngébb pontja alá. S ezek a vámfalak is olyanok, mint a bolognai palack. Egy karcolás érje valahol s lehullanak mindenütt. Jerichó óta nem volt olyan falomlás, mint amilyenre most készül Európa népe. Páneurőpát alulról kell megépiteni. Arra nincs mód, hogy Európa államhatalmai egy szép napon lerakják a támadó fegyvert, lebontsák a határokat s kinyissák egymás előtl kapuikat De két állam megtalálhatja az egymás felé vezető utat s ha összetalálkozott az összetalálkozás oda fogja vonzani a harmadik államot is s minél több állam találkozik össze, annál nagyobb vonzóereje lesz tömegének. S most végre már nemcsak a célt ismerjük, hanem a módszert is. A béke utja nyilt. meg Európa nemzetei előtt. Vfabb meglepetések Romániában : a liiulescu-kisérlei megbukott, Jorga alakított kormányt Felíünő eseményele Argetoianu Körül (Budapesti tudósítónk telefonjdentése.) Bukarestből jelentik: A román kormányválságban szombaton délután példátlanul álló fordulat következett be. A Titulescu-kormány lemondott, mielőtt még az esküt letette volna. 'Az aj kormányt Jorga alakitotta meg, aki már le is tette az esküt a király kezébe. A Titulescu-kormány tagjai már az esküre készültek, amikor a király váratlanul magához kérette Titulescut és felszólitotta. hogy vegye bele a kormányba Argetoianut is. Titulescu Argetoianut az utolsó pillanatban törölte a miniszterek névsorából, mert nem akarta maga ellen kihivni a pártok haragját. Argetoianu ugyanis az utóbbi időben kifejezetten a diktatnra mellett fog• lalt állást. \ Titulescu a királytól Maniuhoz sietett és közölte vele a király kívánságát Maniu kijelentette, hogy a parlament ebben az esetben nem támogatja a kormányt. Titulescu ezután Jorgával tárgyali és míulán Jorga hajlandónak mutatkozott a kormányalakításra, Titulescu a királypak bejelentette lemondását, aki azt elfogadta és nyomban megbízta a kormányalakítással Jorga professzort. Jorga félóra alatt elkészítette a kormánylistát, amit a király elé terjesztett. A király azonnal aláirta az uj miniszterek kinevezését 'Az uj kormány tagjai a kővetkezők: Miniszterelnök, közoktatásügyi miniszter 'és ideiglenes belügyminiszter Jorga, pénzügyminiszter és ideiglenes külügyminiszter Argetoianu, kereskedelmi és iparügyi miniszter Manoilescu, egészségügyi miniszter Cantacuzeno, közlekedésügyi miniszter Vancovici. igazságügy-miniszter Hamangiu, hadügyminiszter Stefanescu, földmivelésügyi miniszter Jonescu. Politikai körökben a válság ujabb és ujabb meglepetései nagy izgalmat idéztek" elő. Az esti órákban elterjedt hirek szerint a Jorga-kormány haladéktalanul feloszlatja a parlamentet és kiírja az uj választásokat. 'Argetoianu, akiről azt mondják, hogy tulajdonképen ő és nem Jorga az uj kormány feje, az eskütétel után kijelentette, hogy a parlament feloszlatására már hétfőn, vagy kedden sor kerül. — Az uj kormány: parlamenti kormány — mondotta Argotianu —, amely a többségi elv alapján akar kormányozni. Az uj kormány programja mégj nem ismeretes. Egymillió pezetát akartak kicsempészni a köztársasági Spanyolországból Berenguerí szabadlábra helyezték (Budapesti tudósitónk telefonjeléntése.) Madridból jelentik: A pénzügyminiszter utasította a határállomásokat, hogy akadályozzák meg a határon folyó pénzcsempészést és ötezer pezetánál nagyobb összegeket ne engedjenek ki az országból. Alba herceg felesége 650 ezer pezetát akart kivinni az orszagból, de a határon addig nem ejigedték át a hercegnőt, amíg pénzét egy spanyol bankban nem helyezte el. I

A vámtisztek szigorú utasításokat kaptak, hegv különösen az arisztokratákra ügyeljenek és vigyázzanak, hogy a pénzen kívül nagyértékü értéktárgyakat ki ne csempészhessenek. Állítólag a régi rezsim politikusaitól eddig több, mint egymillió pezetát vettek M n határon. Egv'BHbaóból jövő monarchista autójában 30 e*""" font sterling értékű bankjegyet akart kiesemi