Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-29 / 72. szám

SZEGED. Steruetztö9<tg: Somogyi ncca M.Lem. Telelőn: 23-15.^FílnclrthlvoloI, kOI«Hnknnr«IAr «( tegylroda Aradi ueca B. Telefon: 13—OO. - Nyomda s l»w f-lDdt ucca ÍO. Telefon : 20-34 TAvIroll és levélcím MlmagyaronzAg Szeged. Vasárnap, 1931 március 29 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 72. szám Adósmorál--hitelezőmorál Nem lehet szó nélkül elmenni amellett a tragédia mellett, amelyik ezen a héten riasztotta meg a város kereskedőtársadalmát. Elment közülük a maga elhatározásával egyik legszorgalmasabb, legmunkásabb tagja s megint nincs közvetlen válasz arra a kérdésre, amit ez a haláleset komor, sötét szavakkal •^galmazott meg. A legtöbb összeomlást megmagyaráz egyegy tévedés. Tévedés az áru beszerzésében, tévedés a kihitelezésben, tévedés a kalkulációban, vagy az olyan nem ismert, előre nem látható tényezőknek figyelmen kivül hagyása, melyek az árt, vagy a kelendőséget az ismert tényezők hatásától függetlenítették. Nem kell azt gondolni, hogy mindig sorsdöntő tévedések áldozatai azok, akiknek exisztenciája összeomlott Sokszor csak egy narancshéjon csúsztak el a komolyan megalapozott s körültekintéssel vezetett vállalatok tulajdonosai is. De most nem találjuk meg sem a nagy dolgokban a tévedést, sem a jelentéktelen dolgok elvétését Itt már csak a »nagy összefüggések* adnak magyarázatot, azok a nagy és bő szavak, melyeknek tartalmát alig ismeri közülünk ^alaki, de amelyekhez talán éppen azért menekülünk, mert félig, vagy egészben ismeretlenek számunkra. Ilyenkor jut szerep a »világválságt s a >világjelensége szavaknak, melyek a mai ember fétis-eivé váltak, megborzadunk tőlük s vigasztalást keresünk bennük. — azzal az érzéssel közeledünk feléjük, mint amivel a primitív ember bálványaihoz járult, talán nem is lenne jó, ha pontosabban fsmernőnk fogalmi tartalmukat. Ezek a szavak csak rezonálnak bennünk, mint a messzeségben félrevert harangok hangjai, nem is tudjuk, milyen kétségbeesések rángatják a harang kötelét s milyen messzeségből szállnak felépk tépett foszlányai a sikongó lélekharangnak. Beszéltünk" világválságról, termelés! válságról, pénzválságről, hitelválságról s ma már beszélhetünk a fizetési készség válságáról is. Ma nemcsak az nem fizet, akinek nincs pénze, ma az sem fizet, akinek van. A fizetés tényével, a fizetés elhatározásával szemben különös gátlások lépnek fel a mai ember lelkében, valami különös neuraszténia lépett fel s terjedt el járványszerüen. S azt sem lehet mondani, hogy ennek az epidémiának ninrsenek — bicillushordozói. Vannak' törvényes intézkedések, melyek a követelés behajtását megakadályozzák, vannak kormányelhatározások', melyek a perek megindítását nehezítik meg. .V felsőház most tárgyalja az ingatlan terheinek rendezéséről szóló törvényjavaslatot, ami, ha tőrvény lesz belőle, nem egy hatásában fogja a gazdákat elszoktatni a fizetéstői Vannak már most is magánjogi követelések", melyeket nem lehet a telekkönyvbe feljegyeztetni. A csőddel ma nem a hitélező fenyegeti meg az adóst, hanem az adós a hitelezőt. Mindezek a körülmények közrehatottak annak a kőzszellemnek kialakulásához, mely a kötelezettség teljesítésének morálját lerombolta. Azelőtt az adós röstelkedett, ha nem tudott fizetni s kénytelen volt halasztás' kérni. Ma a hitelező röstelkedik, ha kéri a pénzét. Micsoda szemtelenség — mondotta azelőtt a hitelező, ha az adósa nem fizetett, micsoda szemtelenség — vágja most a nem fizető adós az inkasszánsnak. Micsoda szemtelenség, hogy kérni merik a fizetést 1 A kereskedő kénytelen a nagykereskedővel, vagy a gyárossal szemben fennálló kötelezettségét rendezni, kénytelen hitelezni a vevőjénél a vételárat s azután — kénytelen tűrni, hogy a vevője nem fizet s kénytelen tűrni, hogy a nem fizető vevőin keresztül hogyan válik immobillé s hogyan pusztul el munkájának, szorgalmának és takarékosságának eredménye: az üzlet Mindennek elmondását ez a gyászeset tette szomorúan aktuálissá, de mindennek igazságát kezdik már azok, is felismerni, akik a kereskedők életéhez, a kereskedők gondjaihoz nem állnak egészen közel. Ennek a kártékony, de ennek a mesterségesen is szitott közszellemnek kialakulása azért vált katasztrófálissá, ELŐFIZETÉS: Havonta helyboa 3.ZO -vidéken és Dudapesten 3-00. kUllOldUn e--40 pengd. - Egyes ízAm Ara hétköK nap ÍO, voüAr- é* Ünnepnap 24 flll. Hirdetések felvétele tarifa szerint. MegleIrniif héHA Ulve-telével nnoonlareonel mert a fizetni nem tudás mellé társait a fizetni nem akarás. A ma élő ember nem emlékezik olyan időre, amikor annyi embernek nera volt pénze, mint ahánynak ma nincs. A pénzhiányhoz azonban a fizetési készség hiánya járult s amikor a verseny a kereskedőt arra kényszeríti, hogy hitelezzen, a fizetési képességnek a fizetési készség hanyatlásával fokozott hiánya a legéleterősebb exisztenciákat is összeomlással fenyegeti. S ha már a jelenségekben a nagy összefüggéseket keressük, a válaszért is a nagy összefüggésekhez fordulunk. Más morálra van szűkség, más erkölcsre és más divatra. Más jogi szabályozásra van szükség, az adósok védelme mellé jöjjön már a hitelezők védelme is. Az adósmorál mellett a hitelezői morál is legyen úrrá felettünk. „Bécs és Berlin váratlan mtglepstéibsn rétzet Jtették Franciaországot tles beszédek a francia kamarában a némei—osztrák vámunióról — Briand elítélte a titkos tárgyalásokat, de „kalandos politikái" nem kíván (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A szenátus szombati ülésén a külügyi vita során szóba került a német—osztrák vámunió kérdése. A külügyi bizottság elnöke, Berard szenátor sajnálattal állapította meg, hogy nem teljesült a francia politika reménye, bogy a francia—angol— olasz flottaszerződés megkötése után a francia diplomácia egész tevékenységét az európai béke megszervezésének szentelheti. Bécs és Berlinben váratlan meglepetésben részssitették Franciaországot és ez olyan volt mint annak idején a tangeri és agadiri diplomáciai csiny. — A hivatalos Franciaország — mondotta Berard — semmi körülmények kőzött sem engedheti meg a német—osztrák vámuniói és a szövetségeseknek maguknak kell cselekedni, ha a Népszövetségnek nem lesz ereje ahoz, hogy keresztülvigye a maga akaraterejét Berard beszédét a szenátus tomboló tetszéssel fogadta. Berengcr szenátor, a külügyi bizottság előadója azt kérdezte a kormánytól, hogy mi a válasz Schober és Curtius •»elvetemült* kezdeméngezésére. A' vita során felszólalt Briand is, aki a kővetkezőket mondotta: — Ha van ember, akit kellemetlenül ^rint az incidens, az bizonyára én vagyok. Izgalom helyett azonban hidegvérrel kell megvizsgálni az e.-,emén>eR?t. Ami történt, az nem érintheti Franciaország tekintélyét, de természetesem ez nem jelenti azt hogy érzéketlenek maradjunk. Politikánk nem zár ja ki a garanciákat, az elő vigyázatot. (Klónk tetszés.) Ausztria a békeszerződés következtében gazdaságilag valóban nehéz viszonyok közé krrült. Néhány évvel ezelőtt valódi politikai Anschluss eléréséről volt szó. Ez komoly veszély volt A Népszövetség szószékéről a birodalmi kancellár jelenlétében hívtam fel erre » figyelmet és meg mondtam, hogy hí ezen az uton haladnak, akkor háború következik. — Később a propaganda vesztett ereiéből, de Ausztria gazdasági életéből n?m tűntek el a ne. bézségek és társadalmi békéje is ingatag maradt' Ami most történt a* önmagában vév« súlyos, ds még súlyosabbá teszt as eljárás. Ez a módszer nyugtalanító. Ellentétben áll az együttműködésnek azzal a politikájával, amelyet meg akarunk valósítani. — Igen feltűnő, hogy amikor ismételten találkoztunk hogy megállapítsuk Középeurópa gazdasági életének feltételeit, ugyanakkor a német és a» osztrák kormány szükségesnek vélte, hogy egy. mással titokban gazdasági tárgyalásokba bocsát kőzzék anélkül, hogy arról szomszédainak emlW; tést tegyen. Franciaország már 48 órával előbbi tudta ezt a tervet mint bárki más. Már akkor tudomást szerzett róla, amikor még gondosan őria* ték a titkot. Hla a kérdést a jog szabályai szerint rendezzük, akkor Franciaország ezzel csak nyeivj het Ha azonban a francia parlament ugy hogy szakítania kell az eddig követett külpolitikád val és nyiltan más útra kell lépnie, akkor meg kell r?on dőlni azt is, hogy ez kalandos politikát Jelért, amelynek következményeit senki lát. hatja elő^e. — Határozottan kimondhatom, hogy azon a naM pon, amelyen nem lehet többé számitani az egyezmények lojális végrehajtására, nem lehet többé szí biztonságról sem. A szóbanforgó események egyébként a világon sehol (»m keltettek rokonszsenvet, magában Németországban is tiltakozások voltak/ A helyemen maradok — mondatta végül —, '[», vább folytathatom art a politikát, amelyet mfg. kezdettem, amelynek célja, hogy a két országot rábírjam, hogy ne sértsék meg ünnepélyesen vállalt kötelezettségeiket. Beszéde során Briand kitért az Oroszországgal való kapcsolatokra is. Nem mondhatom — mondotta —, hogy az Oroszországgal való kapcsolataink jók. A kérdés azonban alapos tanulmányozást igényel, mert óvatosnak kell lennünk egy olyan országgal szemben, amelyben teljesen uj gazdasági rendszer uralkodik. , Briand beszédét a baloldal viharos tapsok' kai, a jobboldal hűvösen fogadta. Briand beszéde után Berenger szenátor ki* jelentette, hogy senkisem óhajtja a külpolitika módosítását, de Briandnak sem szabad azt hinnie, hogy azok, akik krítízáljálí a politikáját, mingyárt háborús uszítók.