Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-29 / 72. szám
a kő A Keleíeurópal vámunió Bukarest, márrfns 28. 'Ax Adeverad szerint tangyei kormány tegnap estig nem járt a román kormánynál a keleteurőpai DÉLMAGYARORSZAG államok esetleges vámuniójának kérdésében. Román hivatalos körök nagy érdeklődéssel beszélnek erről a kérdésről ás azt hiszik, hogy ezirányban rövidesen megkezdődnek a tárgyalások. .1 ElsQlyedt egy angol gőiHs a rigai klkötöben Rtga, március W. A Í000" tonnás Afniston angol teherszállitógőzős a rigai kikötőben az éjjel rJsülgrdt. A gözös ahoz a hajókaravánhoz tartozott, amelyet egy jégtörőgőzös Rigából a Keleti-tengeren át vezet. Az angol hajó fahüm jég benyomta és négyórás közdelem után sem tudták" megmenteni. A 22 emberből álló legénységet a jégtörő vette fedélzetére. A hajókaraván többi egysége is kritikus helyzetben van. A Nooex nevű német hajó és egy lett gőzös kormánysérülést szenvedett. Mindkét hajót a jégtörő vette vontatókőtélre. Belgrádban megalakult a Jugoszláv—magyar pazdasági kamara Belgrád, március 28. A belgrádi tőzsde disztermében ma alakult meg a magyar kiküldöttek Jelenlétében a magyar—jugoszláv gazdasági kamara jugoszláviai osztálya. Az alakuló gyűlésen több, mint 200 érdekelt jelent meg, többek közt a belgrádi, nagybecs kerek!, spalatói és üszkübi kereskedelmi kamarák elSrAfcl órák, ékszerek 6—8 havi, Alpakka evőeszközök, „Hls Masfers" gramofonok & Tóíh órásnál Wrt «r»nT, a«M ber*hu é» tn-, ABC hmeiili. Szenzációs tavaszi ajándék! Aki húsvétig nálam 8 drb mfl»éM| kivitelű fény képlevelezőlapot rendel meg S P-ért, ez egy drb. 18x24 es nagysága, művészi klvitelB fényképnagyitási Ingyen kap. TOITZ fényképész Szeged, Somogyi a. 24. nökt-i, a kereskedelmi kamarák titkárai, a jugos/.iáv kereskedelmi és gyáripari érdekképviseletek és a pénzügyi és társadalmi élet előkelőségei. A k :mara jugoszláviai elnökévé Gguricsics Vojint, a jugoszláv állami jelzálogbank vezérigazgatóját választották meg. Gyuricsics megnyitójában annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ez a közös intézmény valóban alkalmas lesz a két állam közt fennálló gazdasági kapcsolatok kimélyitésére. Ezután Kállay Tibor annak a véleményének adott kifejezést, hogy ha a jugoszláv gazdasági körök fs ugyanolyan lelkesedéssel vesznek részt a közös munkában, mint a magvnr érdekeltek, akkor a siker nem maradhat el, A párisi törvényszék kétévi bifrtitare ítélte Hannau asszonyt! (Budapesti tudósítónk tslefonjelcntésr.) Párisból jelenük: Az évek óta húzódó Hannauperben szombaton este hirdettek Ítéletet. A biróság Hanna* asszonyt 2 évi börtönre és 5000 frank pénzbüntetésre, volt férjét másfélévi börtönre és 3000 frank pénzbüntetésre, jogtanácsosát 3000 frank pénzbüntetésre itélte. j 19S1 március 29. > Szemüveg £iebmann» Idf»ertszii4I, Kelemen ucca. Rendelet a házadékedvezményekrSl Budapest, március 28. Hivatalosan jelentik: A* építőiparban mutatkozó nagymérvű munkanélküliség enyhítése céljából a pénzügyminiszter a rendkívüli ideiglenes házadómentességről szóló 1929. évi törvényben nyert felhatalmazása alapján az épületek átalakítására és modernizálására engedélyezhető rendkívüli ideiglenes házadómentesség feltételeit csökkentette. Az erre vonatkozó rendeletet a Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli. A rendelet a munkaalkalmak szaporítása érdekébea az adókedvezményekre jogalapot szolgáltat^ átalakítási és modernizálási munkálatok körét kibővíti és az adókedvezményt akkor is engedélyezi, ha ez átalakítás^ illetőleg modernizálás költségei a családi és bérházaknál az 1931. évi házadó alakjának 30 százalékát elérik. B kassal katonaszabaditásl botrány (Budapesti tudósítónk telefonfrlenfÉSe.) Kassáról jelentik: A kassai katonaszabaditási botrány egyre nagyobb arányokat ölt. Eddig 25 embert tartóztattak le, köztük Martinék József alezredes-orvost, aki a kassai sorozóbizottság elnöke volt. letartóztatták többek között dr. Klein Miklős beregszászi orvost, aki a kritikus időben szintén Kassán teljesitett katonai szolgálatot és tagja volt a sorozd bizottságnak. Mind a ketten pénzért szabadították meg az nfoncokat a katonai szolgálattól. \ Martinék alezredes-orvos beismerő vallomást j tett. Az njoncszabadltási ftgy egészen 1921-ig nyelik vissza és most a Borozás! jegyzőkönyveket visszamenőleg felül fogják vizsgáhif. SZ3U sonkák, felvágottak fchflesinger '^teSf^ Állandóan Irina Aruk nagy vaiatsWUwin. _ i . :irmoz-n-n~iri—r-rrnrrim~ esomtttt Kardos-tészta lólzu, kiadót, lápMM. 17* Mindenütt •*! kérje és csak nt fogadja el. Gyászjelentésekre Irta: Mfai PerMM. Kettő is van az asztalomon, az egyik a Jtkab Ödöné, másik Díváid Kornélé. Hivatalosan el is intéztem már mind a kettőt, azzal a kelletlen séggel, amely mindig elfog, mikor az Illendőség miatt etikettet kell csinálni a halálból. Odáig rendben van a dolog, hogy mikor az embertársam sirat valakit, odaóvakodom mellé nagyon halkan és szó nélkül megsimogatom a vállát, vagy a kezét Igy közelről bizonyosan kiérzi abból, hogy nekem is fáj at 6 fájdalma. De hideg papir frázisaival sanyargatni meg egy szegény asszonyt, akinek meg akar szakadni a srfve a odaállni az én illemtan-tudásommal közé, meg a kedves árnyék közé, akivel neki még beszélgetni valója ven, — ezt mindig kegyetlenségnek érzem. Azonban sok kegyetlenséget rámoszájlt az emberre az élet. még akkor is, mikor halálnak hívják. Elküldtem • kondoláló leveleket, — azonban azokban nem lehetett mindent beleírni. Két kedves jóemberemről van nekem még mondanivalóm, akkor is. mikor ók már nem halljákElőször is drága öreg Bárkusomnak van *6szónni valóm. Jakab Ödön hivatta magát B árkusnak a barátaival. Rám it ezt a megszólítást parancsolta rám. Méltóságos uraztam, mikor előszór találkoztam vele, ki is járt neki rangja szerint, de szivem szerint is megvolt a méltósága. Nem az akadémiai tagsága, nem az érdemrendjei, hanem az Arggrus királyfi, meg a Szilágffi és Hajniási miatt. Tankényveim voltak azok nekem, mikor kisdeákkoromban a kezembe kerültek, egy elolvasásra kívülről tudtam őket, mert belemuzsikálták magukat a lelkembe. Hát még a Március 151 Már nem tudok belőle többet az első két toránál: Am volt tavasz, negyvennyolc tavaszai, — de ezt most it eszembe juttatja minden március. Az volt az első nyilvános szereplésem a félegyházi piacon, mikor est szavaltam, ötödikes gimnazista koromban. Soae lessek többet olyan büszke, mint akkor voltam. Szóval minden okom megvolt arra. hogy n«gy tisztelettel köszöntsem a költőt, mikor bemutattak neki. Végignézett az aranykeretes szemüveg mögül, aztán megölelt: — Hurkosnak nívnak engem. öcsém, akiket szeretek. Meg ne halljam aoba, hogy másképp szólítasz r Nemsokára levelezgetni ls kezdtünk egymással. Megtisztelt azzal, hogy elküldte egy-egy versét kéziratban t megkérdezte, tetszik-e. Tetszett hát, hogyne tetszett volna, csakhogy ő ezzel nem érte be. Azt It megkeltett neki imom, miért tetszik s ez m ár nem könnyű dolog volt Nem az indokolás. hanem annak a papírra vetése. Amilyen finom, kalligrafikus, metszés-szerű irás volt az övé még késő öregkorában it — ő maga is a legtisztább és legcsinosabb öreg st volt, akit Ismertem — annál elvetemedettebb irás volt az enyém, mindig, mióta Írásból élek. De hát éppen ennek köszönhetem, hogy Burkus egy metaforával ajándékozott meg. A háború után volt^ a Petőfi-Társaságban találkoztunk^ Burkus kitárt karral jött elém as akadémia kistermében. — Gyere, fiu, hadd öld jelek meg azért a leveledért, amit ut óljára irtál nekem. Egy kicsit zavarodottan álltam az ölelést. Fogalmam ae volt róla, miért kapom. — Gyertek csak, hallgassátok meg, mit irt nekem ez a Feri! — csődítette össze égése olimpusi hadat — Mondóm én mindig, hogy sehol se tudnak olyan szépen Írni magyarul, mint ezek ott Szegedében. Persze csak prózát, prózát. (Ezt ugy íellett érteni, hogy verset nem. Azt cpak a Vőrösmarty-uccában tudnak irnL Évtizedekig ott lakott az öreg ur s nagyszerűen lakott. A szobája tarkában Petőfi mellszobra, életnagysága. >Tetszik?* — kérdezte Burkát f vendégeket — S tudod, kicsodát* Ha as ember méltatlankodva felelte, hogy ennyit eaak tad a magyar irodalomtörténeti arcképcsarnokból, í«oa mindig nagyon jót kacagott Tudniillik a snobornon Petőfit ábrázolta, hanem Jakab Ödönt fiatal korában. Ez a hasonlatosság volt az élete legnagyobb büszkesége.) Hát összegyűltek ax frástndók és Carfsensofc s akkor Burkus elárulta a titkot ' •_ — Azt irta nekem ez az ember, hogy menjek már te egy kicsit Szegedre, majd meglátom, hogy kihegyesedik a kedvünk- Hát hallottatok már ilyent? Mennyi élet, mennyi ssemléhstewég van ebben a mondásban! Igy csak Irodalomtanár tud lelkesedni, aM nemcsak műveli a stilisztikát, hanem javítja is. Mindenki ráhelyeselt, hogy csakugyan nagyon szemléletes költői kép. fin is elhittem neki t azóta használom is. De csak azóta, mert azelőtt soae hallottam. Egészen bizonyos, hogy a levelemben se volt benne, csak beleolvasta az öreg Burkus. Ax persze örök titok maradt, hogy mit irtam én, amit ő félreolvasott A másik akadémikussal, Divald Kornéllal mozeumi barátság kerített össze. Olyan főljebbvalöfélém volt, mert először a muzeumok felügyelőségének volt tagja, mint a Nemzeti Muzeum műtörténésze, azlán pedig, mikor a főfelügyelőség! intézményt kiradírozták a világból, ő lett a muzwümi ügyek referense a kultuszminisztériumban. Csöndes hivatal volt s mega Divald gúnyolódott rajta legtöbbet — Üres konyha gazdasszonya vagyok én, — mondogatta kesernyéísen, — s attól ébenhalhatnak a vidéki muzeumok, amit én ki tudok nekik járni Pedig tíz évvel ezelőtt még nagyon komolyan vette az ügykörét Mikor először járt lent nálunk hivatalból, itt töltött vagy őt napot, mindent apróra | föltekintett a kultúrpalotában, borzasztó sok Jegy-