Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-15 / 61. szám

DÉL!>lAGYARORSZA(i 7TA H.fKa.'J^Ubi! A'.', A .V./- TK. 10.11 március 15. Olföny-«s Hiiliiiicáiinlf készen és Felöltő ü|llülla<li|üll méret ntán készen és FÖLDES IZSÓ Feltétlenül győződjék meg!!! ruha'áruházbnn Jobb ne . _ _ _ _ oc9,bb mint bárhol!! Klauzál tér 3. sz. Divatmabb nagy kötelességtudással nekiült Iskolai leckéjének. Egyszer azonban elakadt és segítségért jelentkezett édesanyjánál. — Anyukáin, szólt, mondj nekem tiz főnévi ige­neveti — Mindjárt kisfiam, majd keresek, — felelt kissé plrnlva a ravasz feladaton kltflnö nagyságos asz­szonyunk —, csak várj egy keveset, öt perc múlva megint jelentkezett a kisdiák: — Meg van-e már, anyukám? — Piruló nagysá­gos asszonyunk Igy felelt: — Kilenc mór megvan kisfiam, de az elsői — mond meg te fiam... Budapestre nem megy többé vásárolni, aki egyetlen alkalommal összehasonítás cikkeim árát és tökéletes minőségét bármely egyéb ajánlattal női tavaszi kabátok . . 30 pengőtől || selyemruhák . ... 50 pengőtől női szövet és twid ruhák 29 pengőtől || kosztümök 68 pengőtől Kalapkülönlegességek minden árban, alakítás wieni modellek után 4.— pengő A legolcsóbb darabot is kifogástalanul alakra igazítom Szalonomban párisi és bécsi eredeti modellek 180 P. Reic/> Erzsi RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László A XVIII. században felsővárosi Eperjessl. család. Eperjessi Ferenc és Csókás! Teréz fia, sz. 1864 január 26., meghalt 1899-ben. 1890 január 29-én nőül vette Szabó Juliannát. Gyer­mekeik: 1. János, sz. 1891 január 1. 2. Sándor, sz. 1893 március 8. 3. Ferenc, sz. 1895, meghalt 1895 Erdei. A XVIII. század folyamán virágzott. 1723-ban Erdei János és Miklós esküdt pol­gárok voltak Felsővároson. A család tagjai a Minoriták környékén laktak s 1820-ig szerepel­nek az anyakönyvekben. Erdélyt. Felsővároson volt egy ily nevü régi, tekintélyes polgár család. Erdélyi György 1696-ban, Erdélyi János 1701-ben született; mind a ketten fontos tanuk voltak az 1731-iki és 1731-iki boszorkány­pörökben. Erdélyi János kisbíró is volt 1723­han. Kortársuk volt Erdélyi Gergely és Er­délyi Islván, akit a város 1741-iki tisztújító közgyűlése felsővárosi ucca-kapitánynak vá­lasztott. Erdélyi Sándor felsővárosi kántor Szegvár­ról költözött Szegedre az árviz előtt. Két fia, Sándor és Elemér, régen elszármazott Szeged­ről. Erdélyt. Hírneves cigány muzsikus család. 1809-ben nlakilotta Erdélyi Mihály »népzene­karáf«, mely Szegeden a legjobb banda volt. A sziegerli cigányok keresetét azonban rontot­ták a temesváriak, akik az 1809-iki farsangra ide jöttek muzsikálni. Erdélyi Mihálv folya­modott, hogy az idegen cigányokat tiltsák ki a várasból, mert a szegedi cigányok nagy porciót fizetnek; a tanács azonban ugy hatá­rozott, hogy »a muzsikálás szabad mesterség lévén a temesvári ciaánvok itt maradhatnak.« 1824-ben Erdélyi Mihály azért esedezett a tanácsnál, hogy este tiz óra után is muzsikál­hasson; azonhan »az éjjeli csendesség meg­zavarását* nem engedték meg neki. A har­mincas években Erdélvi Mihály zenekarát már fia, Ignác vezette. A harmi icas évek végofelé már Erdélyi Kálmánnak is jó zenekara volt, melynek több. mint ötven évig ő volt a prí­mása. Erdélyi Mihálynak unokája s az idősebb Erdélyi Ignácnak a fia volt Szeged hírneves hegedűművésze, ifjabb Erdélyi Ignác, akit, hogy atyjától könnyebben megkülönböztethes­sék, Inkább csak »kis Nácinak* hivtak. Erdélyi Náci 1845-ben született. Zenei ké­pességei igen kofán feltűnést keltettek. Köz­adakozásból annyi pénzt gyűjtött össze, hogy Budapestre mehetett és kiváló elméleti KikéD­z és ben is részesült. Számos hangversenyt is rendezett és tanára lett a szegedi zeneiskolá­nak. Mészáros Pál gazdag palánki péknek a leányát, Júliát vette nőül, aki hangversenyei alkalmával gyakran kisérte őt zongorán. Az árviz után Bécsben, Prágában, Berlinben. Londonban, Párisban, Genfben, Zürichben és Milanóban hangversenyezett zenekarával, majd Amerikába ment hangverseny-körutra. Családi meghasonlás következtében mellbe lőtte magát és 1893 július 25-én meghalt Saegeden. Erdős. Az 1521. évi tizedlajstromban szere­pel Érdes Ferenc és Erdws Jakab; ez utóbbi­nak a Sóhordó-uccában volt háza. Érme. Alsóvárosi család volt. 1728-ban Csikós János özvegyét, Érme örzsét, bo­szorkánysággal vádolták. Erőskövy. A' mult század köziepéig Steln­hardt volt a család neve. A' családi hagyomá­nyok szerint Svájcból jöttek Szegedre, ez nincs is kizárva, azonban a család legrégibb ismert tagja, Stcinhardt János sebész mielőtt Szegedre jött, Krassómegyében működött. Szegedre jöve­tele ulán nőül vette Wőber Rózát. Gyermekeik: 1. Terézia, Rósáné. (Ez a Rósa leszárma­zottja volt Rósa Dániel volt birónak és ország­gyűlési követnek, akit 82 éves korában, mint boszorkányt megégettek.) 2. Ignác, sz. 1815. Adler Teréziát (1816­1892) vette nőül. Sleinhardt Ignác is sebész volt 1839-től 1873-ban bekövetkezett haláláig, ő volt a sebész grémium (céh) utolsó szeniora. Rendkívül népszerű, mulatós ember volt; az »iszák-r?gement« néven ismeretes, hires asz­taltársaságnak ő volt az »inhabere«. Gyer­mekei: a) Lajos (1850—1891) ügyvéd; neje Eördőgh Rozália, akitől a következő gyermekei szület­tek: Erőskövy Gyula, (1877—1912.) honvédfőhad­nagy volt; dr. Erőskövy Dezső ügyvéd; Erőskövy Ilona, Szobonya Miklós járásbiró neje. b) Vilma, (1851—1886.) Férje Ditrói Puskás József mérnök, Kolozsvár. Gyermekeik': Ilona, Spányi Lajos budapesti gyógyszerész neje; Margit. Szálkái Béla újpesti mérnök neje; Ella, özvegy Somlyó Lajosné, tanítónő, Budapest; Gábor, a szegedi egyetemen a szemészet ny. r. tanára. 3. Antal, sz. 1810 Egyetemes orvos-doktor volt. 1848-ban a város tiszti főorvosává válasz­tották. Szintén nagyon népszerű ember volt. Szegeden ő alapitolta az első sport-egyesületet, a Lövészegyletet, melynek ő volt a főlövész­mestere. Az ujszegedi Népkertben volt a lö­völde, melyben a lövészek minden vasárnap és ünnepnap délután gyakorlatokat tartottak Steinhardt Antal gazdag kereskedő-családból nősült; Stojkovics Mária volt a felesége. Gaz­dálkodott is; ujszegedi faiskolája országos hírű volt. Gyermekei: a) János, gyakorló orvos volt, később kerü­leti tiszti orvos; b) Sándor, mérnök lett. 4. Borbála, Stuhl Sándor kerületi tiszti or­voshoz ment nőül. T.eánvuk Ludmilla, Tasch­ler József főkapitánynak lett a felesége. Hazai gyártmányú és valódi angol divat­szövetek legolcsóbbak Lévai Henriknél, Tisza Lajos körút 39. szóm. (Hőforrással szemben.) 265 II) szerencse U| osztólporsjdteh II Főnyer. kezdődik már a Jövő hónapban. 500.000 pengő •zerenctí* esetben. < Nyolcad 3 pengő Minden második sorsfegy nyer Hivatalok Arak az I. huzatra > K Negyed 6 pengő Fél 12 pengő H. Égési 2-4 pengő > 284 Sorsjegyek már kaphatók: PETŐ ERNŐ főárusitónál, Szeged Széchenyi tér 3. I n H ÜEpitkQZQSi elHydSOka sági felszerelések és gépek, transzmisz­u m.: falkötővas, állványkapocs. Oazda­f l sági felszerelések és gépek, trans _ nek legolcsóbb beszerzési forrása. Építkezési MÁv. és villamos sínek ím.-ként már 3'40 P-MW. Vasgerendák, ipervasuti sinek és kocsik Géptisztító anyagok, y (la>IIA|.X was- és fémkereskedése Cserzy Mihály ucca 4. OZV> DeUVfCn samueine (Cslllagbörtön mögött.) Telefon Aut 21-73. «T

Next

/
Oldalképek
Tartalom