Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-15 / 61. szám

DÉLMAGYARORSZAG T -mu—m-iii i m——i—iM^^M—b VASÁRNAPI KONFERANSZ 645Í március 17. 3 A vásár „kiállítása" Bért, március. Azt mondja egy rosszmájú mondás, hogy a cipésznek van a legrosszabb cipője, a szabónak a legrosszabbul szabott ruhája. Ezt most megtoldhatjuk azzal, hogy a bácsi vásárnak meg szegéng a saját kiállítása. Nem a kiállításról magáról, annak összességéről állítom ezt. Amit e helyen a bécsi ipar, akarat és törekvés nyújt, az minden igényt kielégíthet Említettem, hogy a bécsi vásár most ünnepelte 10 éves fennállását. Ez alkalmat a vásár rendezősége arra használt fel, hogy saját anyagából készítsen kiállítást. Csak ezt szegényesen csinálta. Kiállította 10 éves plakátgyűjteményét, propaganda füzeteit, képekkel ismerteti a Rotunde kiállítási csarnokának fejlődését — azontúl alig nyújt valamit Érdekes lett volna, ha a kiállítás vezetősége statisztikai adatokkal is alátámasztotta volna, hogy a bécsi ipar piaca mit nyert világpiaci viszonylatban a bécsi vásár rendezésével. Ezt a kimutatást azonban nem láthattuk. Érdekes e csarnokban az a kis oszlop, melynek oldalain a vásárok fejlődése és története nyer ismertetést. Megtudhatja ebből a látogató, hogy a vásárok eredete a klasszikus ó-korba nyúlik viszsza. A rómaiak és görögök vallási és nemzeti ünnepei, amikor az ország és tartományok népe a fővárosba gyülekezett, szolgáltak arra alkalmat, hogy a földműves nép termeivényeit ipari cikkekkel cserélje el. A rómaiak évenként ismétlődő vásárai (mercatus) előharoosai a későbbi vásároknak. Ezt kővetően a középkorban keletkeztek a Messék. Egyházi ünnepségek, nagymisék, messék vonzották az ország lakosságát a vallási ünnepségek színhelyére, hol is az egyházi Messét (misét) az üzleti alapokon nyugvó messe követte, melyek rendszerint királyi, császári, fejedelmi privilégiumon alapultak. Igy a lipcsei Messét Maximilián császár hivta életre a 18. században, mely még mai nap is megtartotta vezető jelentőségét A vásárok utolsó fejlődési fázisa a: Muster-Messe. A modern közlekedési eszközök rohamos fejlődése, gyáripar előrenyomulása és tömegtermelése, a háború befejeztét kővető áruéhség, az országok átcsoportosítása hivott életre több ilyen áru-mintavásárt, mint a bécsi is. Merre vezet a fejlődés iránya? Ki tudná azt megmondani? >Propagierung der eehten unverfa'sehten ungarischen Edclweine oder kgl. Ungarl. schen Statskrllere!,* Ez a rettenetesen hosszú német cim a bécsi vásár magyar pavilonján díszlik és art jelenti, hogy a magyar kir. állami pincészet borainak propagandát, reklámot akar csinálni. Talán még akadnak, kik emlékeznek a mult évi tavaszi bécsi vásárról irt tudósításomra. Emiitettem akkor, hogy mennyire elkéstek a magyar bor kiállításával. És amig a vásár egyéb részén zajlott az élet, a magyar bor kiállítási csarnoka üresen tátongott. Nos, most annak ellenkezője történt. A pavillon készen állott és teljesen felszerelve várta a magyar bor iránt érdeklődőket Volt is igen szép keletje a magyar bornak. Hát még mi/gen lehetett volna, ha a magyar bor propagandája feladatának meg is felelt volna. Amikor a különféle magyar borok kimérését figyeltem, lát. tam, hogy az egy-egy decis pohárban történt. A badacsonyi bor egy decijét 70 groschniért, kecskeméti bort 80 groschniért, szomorodni bort 70 groschniért, a tokaji bor egy decijét 1 schilling 50 groschniért, nemes kadarka egy decijét 80 groschniért, villányi bor egy decijét 60 groschniért mérték. Ez azt jelenti, hogy az említett borok egy literje egy decinek tízszeresébe került. Vagyis például a nemes kadarka egy literje 8 schillingbe, a tokaji bor egy literje 15 schillingbe került És ezt nevezik a magyar bor propagandájának. Megnéztem előkelő bécsi éttermek boráriapját s láttam, hogy e helyeken, hol a bort bizonyára súlyos rezsiköltségek terhelik a leánykabort 8 schillingért, a badacsonyi bort 6 schillingért, a tokaji bort pedig 4 schillingért mérték literenként. Jómárkáju, t—10 schilling között váltakozik. Hogyan akarnak hát propagandát csinálni a magyar bornak, ha a nem palackozott osztrák borok literenkénti ára kiállítás helyén kétszer-, háromszor-, ötszöranynyiba kerül a bor, mint előkelő bécsi éttermekben. Igy már érthető, hogy miért nincs érdeklődés a magyar bor iránt, mikor annak propagandáját vissza járói csináljuk. Volt még egy érdekessége a magyar pavillonnak. Magyar ruhába öltözött, csinos leányok szolgálták ki a vendégeket. Igaz, hogy a pruszlik alatt szvitter volt — látható, hiszen a pruszliknak rövid az ujja. Ez azonban kisebb hiba volt. Amikor az egyik ilyen magyarruhás kisasszonyt magyarul szólítottam meg, ilyedten szólt társnőjéhez: •»\tizzi no komm schon ein sterz mahl da ungarisch sprechen.* Na, gondolom magamban, de intelligensek lettek ezek a mayjar leányok, hogy csak németül beszélnek. Dr. Landpsberg Jenő. Hölggetm és Uraim a héten Madame Ninon Valiin járt Szegeden és legyőzte a sziveket, ahogy fehér csipkéiben megjelent a szegedi dobogón. Egy kis párisi hangulatot és nyugati frisseséget lopott be hozzánk, ahogy idegenül és ismeretlenül elcsengte Debussy és Faúré dallamait De a fehér csipkékkel egy kis baj történt és már-már ugy látszott, hogy az Opera Comique művésznője egyszerű és megviselt utiruhájában kénytelen kiállani a pódiumra, a szmokingos és ragyogó nézőtér elé. Tőrtént ugyanis, hogy Ninonunk Bukarestbői jött Szegedre és hatalmas böröndjeit nyugodtan feladta az expressre. Az express azonban szomorúan elkerüli Szegedet és a bőröndök lemaradtak a határállomások rideg útvesztőiben. Ninon Valiin mindössze kis kézitáskájával érkezett meg Szegedre és a koncert előtti reggelen híre sem volt még a fehér csipkéknek és a csillogó cipőknek. Nagy izgalmak kezdődtek; mi lesz most az esti hangversenyen, — nincsenek csipkék és lemaradtak a cipők! Lázas telefonálások, táviratok és lelkes magánnyomozások kezdődtek a bőröndök után, de nem jött egy hir sem, ami megnyugtatta volna a kedélyeket. Ninon már-már ki jelentette, hogy nincs mit tenni, ki kell állni a pódiumra, ugy, ahogy érkezett: szürke utazó kosztümben. Aztán ujabb lázak és izgalmak kezdődtek: ruhát kell készíteni az énekesnőnek! A kitűnő Kun doktor (aki már lényegesen jobban van) lelkes feleségét vezényelte Ninonunk mellé és megkezdődött a hajsza a szegedi boltokban. Csipkéket választottak az egyik boltban, varrónőt kerestek a másik szalonban, hogy estére mégis meglegyen a koncert.toilette. Aztán hajsza a harisnyákért és cipőkért, — délután megvolt minden és estére ott pompázott a vadonatúj toilette-költemény Ninonunk szobájában, — a szegedi ügyesség és lelkes munka gyors dokumentuma. A helyzet meg volt mentve és este fél 8-kor Ninon Valiin hozzákezdett az öltözködéshez, az uj cipők és uj csipkék próbálgatásához. Kicsit még vibrált az izgalom, jó lesz-e minden (próba nélkül koncerttoilette!) és mikor minden rendben volt — cipők, harisnyák és ruhák — lihegve hordár érkezett Az esti temesvári gyorsvonat mégis csak elhozta a lemaradt és elveszett hatalmas bőröndöket, — lelkes magánnyomozók ásták ki a kietlen határállomásokon... Kis ujabb izgalom, csomagolás, keresés, vetkőzés, öltözés, — de fél kilencre Ninonunk ott állt a szegedi pódiumon és megkerült párisi csipkéiben megmutatta nagyszerű francia dallamait. És a nagyszerű koncert után magával vitte a szegedi cipőket és csipkéket: egy aggodalmas, lázas szegedi nap emlékes dokumentumait... A színigazgatói fronton — nehéz szatírát nem írni — a helyzet változatlan. Egyelőre bárom pályázó keres — egy óvadékot... A pályázati küzdelemnek, sőt az 50 ezres óvadék-hajszának van egy édes története is.,A flata! és kitűnő bankigazgató szerdán — a pályázat lejárta után egy nappal — találkozik a primadonnával. — Hogy van művésznő? — köszönti. — Drága direktorkám — szól a felelet —, egészen kitűnően lennék, csak adjon nekem tízezret kölcsön! — mire a kitűnő bankdirektor igy felelt: — Boldog vagyok művésznő! Tegnapig minden színész — 50 ezret kért kölcsönt... (A primadonna nyert. Tízezerről nincsenek híreim.) Futár érkezett Kolozsvárról Szegedre: Janovict Jenő színháza vendégszerepelni szeretne a szegedi színházban. A megállapodás kész: a kolozsvári színészek három estén át drámát fognak játszani a szegedi deszkákon... A héten megvolt az Okos mama premierje, Fedák és Tarnay nélkül. A kitűnő Kovács Terus vállalkozott (és sikerrel) a Fedák-szerep eljátszására és közben láv-pendlizést végzett Szeged és Kecskemét között. Délelőttőnkint Szegeden próbált, délben vonatra ült és este Kecskeméten játszotta az Okos mamát Aztán reggel megint vonatra ült és igy tőrtént napóleon keresztül, a szegedi premierig. Pénteken egyébként Nagg György ur, aki Tarnay Ernő szerepét alakítja, meglepő rögtönzést követett el a második felvonásban. Amikor ugyanis Havas bankigazgató ur az okosmamai gyötrelmek után szelid és ártatlan szavakkal el akarja távolítani Kovács Terust békés és benzines családi otthonából, igy szólt enyhén az okos mamához: — Most már azonban elég volt édes mama! Menjen el innen, de rögtön, mert ha nem, hát kujferba csomagolva viszem ki az állomásra... Tőrtént a héten egy angyali fogadás is. A fiatal ügyvéd lelkesen bizonygatta, hogy Sebők Stefi művésznő nagy sikert fog aratni a Sevillai borbélyban. Ifjú ellenfele ellenszegült, a vita végén pedig tiz pengŐ3 fogadást kötöttek Sebők Stefi sikerére. A második felvonás után azután az ifjú ellenfél megjelent a fiatal ügyvédnél és szó nélkül kivett a tárcájából tiz pengőt. Ifjú ügyvédünk szó nélkül zsebre 'ette a bankjegyet és másnap reggel remek virágcsokor érkezett Sebők művésznő lakására ... A Sevillai borbély körül még más is történt. A második előadáson kicsit megviccelték Arany arat. aki Don Basiliót alakította. Tőrtént ugyanis, hogy Bartolo doktor orvosságot ad be Basilló mesternek. Pajor-Bartolo cukor helyett púdert helyezett el a kanálban és Don Arany Basilió szépen megette a púdert... Percekig megakadt az előadás, mig messer Arany verejtékezve prüszkölt és köhögött puderfelhőkkel basszista torkában. A nézőtér harsány tapssal ünnepelte a sikerült tréfát... Bucsuzóu! még egy tőrtérict a tiz éves kisfiúról és kitűnő édesanyjáról, a fekete nagyságos asszonyról. A kisfiú negyedik elemibe jár és délután