Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-13 / 59. szám

SZCGEO. 8iorKe«*t<nég Somogyi ucca M.l.em releion: 23>33.^Kladóhlvntal, höIcsönkítnyvíAr tegylroda Arn.M ncca S. Teletöm 13-oe. - Nyomda < LSw LloOt ucca IV. Telefon t 26.34 TAvIrnlI 6* levélcím Délmagyaronzáq Péntek, 1931 március 13 Ara IO llUér VII. évfolyam, 59. szám ElőFirerfis Hevnnta helyben 3.ZO •ld«ken Cs Budapesten 3-ÖO. KUl(«ld(tn 0*40 pengd. Eqyeí uAm Ara bétkHz« non IO. vnsír- e* Ünnepnap H HU. Hlr­detíteh felvétele ínrl'n tzerlnt. Megfe­len«' htfHi 'ffv*lelAv-l n«n'»-'M mael Az árvíz városa Ma már az emberi visszaemlékezés mér­tékével mérve meglehetősen messze va­jgyunk attól a viharos márciusi éjszaká­tól, amelynek szomorú mementója gya­nánt kongva-bugva szólalnak meg Szege­den a harangok. Egyre fogy azoknak a száma, akik tanúi voltak az elemek pusz­tításának, az áradattal, a vízzel és tűzzel vívott titáni küzdelemnek és a rekonstruk­ció hosszú ideig tartó, fárasztó, nehéz munkájának. Ma már szinte a helyi törté­nelem távlatából ítélhetjük meg a félszá­zad előtti idők szomorú eseményeit, ame­lyek hatásukban éreztetik magukat a mai Szeged életében is. Mikor a szörnyű elemi csapás után az egész ország, sőt a külföld társadalma sietett Szeged segítségére, mikor az állam vállalta Szeged újraépítésének munkáját és mikor a királyi biztosság lerakta az 'árviz utáni második Szeged alapjait, alig ébredt valaki annak tudatára, hogy terhes, nagyon terhes áz az ajándék, amelyet a harmadik Szeged kapott örökül tervek­ben, terekben, uccákban, épületekben a rekonstruktoroktól. Talán az akkori em­bereket nem is lehet hibáztatni, hogy nem ismerték fel bizonyos dolgoknak sulvát, amelyek igazi hatásukban csak jóval ké­sőbb jelentkeztek, őket magával ragadta az alkotás láza, mikor látták megépülni a Tisza kőpartját, a várost övező és a jövő árvizektől megvédő körtöltést és egy uj, a réginél szebb, modernebb és tekintélye­sebb várost láttak kiemelkedni a pusztu­lás színhelyén. ők még akkor nem tudták, hogy mit Jelent mindez, a nagyjából körvonalazott, de túlméretezett keretek, a megáll nnitott, de gyakorlatban meg nem valósított esz­ményi nívó, a kulisszaszerü. de igazán ki nem épitett város. Mikor itt maradtak a feltöltellen és kövezetlen uccák, a felbe­hagyott csatornázás, honnan sejthették volna, hogy ami történt, évtizedekre meg­bénítja az igazi fejlődést. Nem tudhatták, hogy lesz idő, mikor a körtöltésen belül életfeltételeit megtalálni nem tudó lakos­ság a körtöltésen kívüli és minden váro­siasságot megcsúfoló Mepekre fog kime­nekülni, amelyek kiütések gyanánt sza­porodnak el a város testén és többe ke­rülnek. mintha esv kisebb, de igazi várost építettek volna. Nem sejthették, hogy egy évtizedekre szóló emléket knntnk, hor^' az állam már kötelességin felül mindent megtett Szegedért és Szegednek az államon már nincs semmi követelni valója. Hosszú éveken ez az alapjában véve hamis és a valóságnak meg nem felelő felfogás valósággal erkölcsi tehertétel gya­nánt nehezedett Szegedre. A kevesek, akik még aktiv tényezői voltak az árviz és a világháború közötti Szeged közéletének, személyes tapasztalatokkal igazolják, hogv akár kulturális intézmények létesítésénél, akár iparvállalatok idetelepítésénél, akár közlekedési kérdések tárgyalásánál hány­szor kellett háltérbe s-orulni ennek a vá­rosnak, mert az a balhiedelem volt róla elterjedve a felső körökben, hogy mindent megkapott, amit me7kaphatott. Áz uj egye­temek alapításának idején ez volt a Szeged ellen felhozott érvek közölt a legnyomó­sabbak egyike. A központi hatalomnál hiányzott annak meglátása, hogy a város megkérdezése nélkül, de a város terhére elkészített, túldimenzionált és végre nem hajtott tervek nemcsak nyomjelzői, hanem egyúttal akadályai is a jövő évtizedek in­tenzív fejlődési lehetőségeinek. Érezte ezt a város évtizedeken át és érzi ma is, mikor oszladoróban van a félreér­tések köde és mikor a tények a napnál világosabban mutatják, hogy éppen a ter­hes örökség folytán haladásának minden egyes mozzanatát milyen nehéz anyagi ál­dozatokkal kell a városnak megvásárolnia. Sőt. abban a pillanatban, mikor a város egyik képviselője, aki mint kultuszminisz­ter épiti és épitteti Szeged egyetemét, de mint publicista körvonalazza az alkotó munkával szöges ellentétben álló dema­gógia kiskátéiái. érezni kell azt is, hogy a helyi demagógia mennyire szívja és szívhatja gyökerríedveit az ötven esztendő (Budapesti tudósítónk telefonjclenl é*e.) Bukarestből jelentik: Az Adeverul csütörtöki száma szenzációs cikket közöl az e1cő oldalon, amely szerint Ang ii, Németország, Olaszor­szág, Románia és Szovjetoroszország között gazdasági szövetség jött létre, amit Tüulescu londoni román követ tárgyalásai eredményez­London, március 12. A" Yang-Ce-Kiang folyón elsülyedt, gőzös katasztrófájáról jelen­tik: A hajón a személyzettel együtt 400 em­ber volt Hirtelen lángok csaptak elő a hajó belsejéből. A tüzet, mint késői b kiderítették, az okozta, hogy a hajón lévő egyik katona égő cigarettáját a gyápot rakomány közé dobta. A gyapot egyrésze lángolni kezdett, majd a felette lévő rakomány felrobbant. A robba­nás teljesen megsemmisítette a hajó elülső előtti elhibázott cselekvések és tervezések talajából. Az állás halmozások divatos jelszavánál, amely nagyon sokszor érdemtelenül sújtja azt a szerencsétlen kisembert is, aki nehéz keresetét némi mellékfoglalkozással kény­telen megpótolni, sokkal veszedelmesabb a kívánságok halmozása, amely egyik ol­dalon el akarja törölni a borfogyasztási adót, le akarja szállilani a földbéreket, meg akarja tizedelni a kőz számára tör­ténő szolgáltatásokat, de ugyanakkor ugy dobálódzik a csatornázás, uccarendezés, városszabályozás követeléseivel, mintha az ötven-hatvan vagy százmillió, amibe ez kerül, éppen ugy csak hólyag, vagv szap­panbuborék volna, mint a kívánságok ár­vizének az a mindent, még a boldog fe­lelőtlenséget és szomorú komolytalansá­got is magában foglaló programja, amely­lyel bajuszos csecsemők az árviz városá­ban maguk és mások szórakoztatására játszadoznak. tek. Romániának az a szerep jut ebben a szövetségben, hogy tranzitálja az orosz gabo­nát Németországba és Olaszországba. Az Adeverul megjelenése után néhány órá­val később hivatalos kommünikét adtak ki, amely fantasztikusnak és légből kapott kohol­! mánynak minősiti a hirt. részét Ezt a robbanást csakhamar második robbanás is követte, amely a hajó hátsó ré­szét pusztította el. A süJycdő hajóról az em­berek nagy csoportokban egymás után ugrál­tak a Yang-Ce folyóba. Vérfagyasztó kiáltá­saikkal felriasztották a környék lakosságát s a közelben tartózkodó hajók azonnal sr­gitségre siettek. Az egyik hajó 160 utast ki­mentett a hullámokból. 200 utas valószínűleg a hullámokban lelte haláfát. Zefos események a bombavi nacionalista kongresszus épiiletének átadása körűi (Budapesti tudósítónk telefonj ele n­t é s e.) Londonból jelentik: Zajos jelenetek ját­szódtak le a nacionalista kongresszus bombayi épületének visszaadása körül, amelyet a kormány lefoglalt." A Gandhi—Irwin egyezmény értelmé­ben ugyanis vissza kellett adni a kongresszusnak a székházát. Átadás előtt 209 zendülő naclonaüs'a bambuszbotokkal felfegyverkezve megszállta az épülete!, melynek ormára kitűzték a vörös lobogót A zendülő nacÍDnalisták ezután a* épület ajtajai­nak küszöbeire feküdtek s testükkel zárták el a bejáratot, hogy igy megakadályozzák az átadást s kijelentették, hogy addig nem távoznak, amig a kongresszus nem orvosolja sérelmeiket A kong­resszus vezetősége többórai tárgyalás után meg­egyezett a zendülők kel, hogy panaszaikat rögtön elintézi. A zendülők erre elvonultak, de később visszatértek s kőzáport rudl'atik az épületre. A zendülők bambuszbotokkal támadták meg a nacionalista kongresszus tagjait, akik közül keit. megsebesült. A kongresszus elnöke végül meg ifférte. hogy a rendülők panaszát ma este elintézi. Szovfeíoroszország gazdasági szövelsége Németországgal, Angliával és Olaszországgal? Romániának futna a fransifó forgatom — A különös szövetség megalakulását Bukarest erősen c&folfa Borzalmas Bafóteaiassurafa a Yang-Ce-Kiang folyón Kétszáz utas belefullaái a folyóba

Next

/
Oldalképek
Tartalom