Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-13 / 59. szám

2 DCLMAG YA 1931 március 19. 991 ,Március 15. a nemzet Igaz Ünnepe, amelyen nem fekete és nem vörös a zászló, hanem p!ros~fehér~zöld" A kultuszminiszter beszéde a márciusi vacsorán az alföldi és a városi gondoláiról Az árvíz és a szabadságharc évfordulójának szegedi ünnepe (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged város társadalma csütörtökön este .nagyszabású társasvacsorát rendezett az ipartestület márványtermében az árviz 52. és a szabadságharc 83 évfordulója alkalmából- A vacsorán volt képviselője a társadalom minden rétegének. A résztvevők száma meghaladta a kétszázat. A vacsorán résztvett gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter is, aki az ünnepi beszédet tartotta. A' résztvevők közül sikerült följegyeznünk a kővetkezőket: dr. Aigner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Szalay József kerületi főkapitány, dr. Kováts Ferenc egyetemi rektor, dr. Buócz Béla íőkapitányhelyettes, dr. Láng-Miticzky Ernő táblai elnök, dr. Berecz János, dr. Ditlróy Gábor, dr. Issekutz Béla, dr. Erdélyi László, dr. Menyhárt Gáspár, dr. Gelev József, dr. Zolnai Béla egyetemi tanárok, dr. Pálfy Józs f p lgármester helyettes, Várhelyi József pápai prelátus, dr. Denhof Antal miniszteri osztálytanácsos, dr. Breisach Béla kanonok-plébános, Bokor Pál ny. polgármesterhelyettes, a Szegedi Lloyd-Társulat képviseletében Bokor Adolf, dr. Basch Ferenc, Holtzer Tivadar, dr. Kertész Béla, a Szegedi Kereskedők Szövetsége képviseletében Varga Mihály, a kereskedelmi és iparkamara képviseletében Wimmer Fülöp, Tonelli Sándor, Vértes Miksa és Körmendy Mátyás, Somogyi József igazgató vezetésével az állami főgimnázium egész tanári kara, a reáliskola képviseletében dr Firhás 'Oszkár tanár, dr. Kaufmann György tankerületi főigazgató, dr. Nváry György kereskedelmi iskolai főigazgató. Kiss Károly tanfelügyelő, dr. Zsögőn Béla postafőigazgató, az ügyvédi kamara !:épviseletéhen dr. Széli Gyula, az államépitésziMi hivatal képviseletéhen Oravetz Győző, a Bar'fS Szövetség képviseletében Czigler Arnold. Ezeken kivül Kolb Árpád pcnzügyi^azgaté, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, dr. Kószó István, Kiss Ferenc, dr. Mcskó Zollán stb. Feltűnt a vacsorán, hogy Pctrik Antal, aki •más alkalmakkor elmaradhatatlan tagja volt a miniszter kíséretének, most nem volt a teremben látható. Kiderült, hogy az emeleti teremben vacsorázott kisebb társaságban. Az első pohárköszöntőt dr. Afgner Károly főispán mondotta. Szeged közönsége eddig is megülte ezt a kettős évfordulót, de a társadalmi körök külön-külön ülték meg. Ez az első alkalom, hogy együtt ünnepel társadalmi és politikai különbség nélkül a város egész közönsége, hogy testvéri együttérzését dokumentálja. Ma, amikor az orosz dumping és a munkanélküliség veszedelme fenyegeti a magyar társadalmat, az összefogásra ismét nagy szükség van. Klebelsberg Kunó kultuszminiszterre iiritl poharát és felkéri ünnepi bestédének megtartására. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nagy taps közben kezdette meg beszédét. — Megkísérelték hajdan ünneppé tenni dprt'is 11-ét is, de ez nem sikerült, mert nem a nemzet 7síkéból fakadt — mondotta. Nem sikerült az a kisérlet sem, amely május elsejét kivánta ünneppé tenni, mert ez szétválasztotta volna a társadalmat. Március 15-s a magyar nemzet ijazi ünnepe, amelyen nem fekete és nem vörös a zászló, hanem piros-fehér• zóld, Ausztriától elváltunk már, azért március idusa ma is eleven nemzeti ünnep. A viszonyok megváltoztak, de a nemzeti érzés a régi maradt. Nagymagyarországon meg volt az integritás és törekedtünk a függetlenségre, ma a függetlenség vari meg, de nincs területi épség, mintha valami gonosz démon játszana velünk, rte nem elég érzéseket ápolni, polgári munkával cselekedni is kell. Erősíteni kell a nemzetet, hogy képessé tehessük nagy céljainak elérésére. Ma is szükség van programpontokra, mint 1848 márciusában volt. Az egyik pont az alföldi gondolat, a másik a városi gondolat lehet. Az alföldi gondolat mögött súlyos nemzeti tragédia rejtőzik, mert minden, csapás, amely a nemzetet érte, elsősorban az Alföldet sújtotta és a nemzet nem telje jóvá az Alföld csapásait. Az Alföld nem kapta meg azt sem, amire szüksége lett volna, de elveltek mindent tőle, pénzt, katonát egyaránt. Az alföldi gondolat tartalma az, hogy az államnak jóvá kell tennie, pótolnia kell kulturában és gazdasági téren egyaránt minden mellőzést, amely az Alföldet érte. — A magyar vidéki városok tervszerű felkarolására is szükség van. A népszámlálás adatai szerint Budapest a népességi szaporulatnak majdnem felét magához szivta a vidék, de elsősorban a vidéki városok rovására Csak. három város kivétel, Szeged, Debrecen és Pécs, amelynek kielégítő volt a fejlődése. Szegeden, a hozzánőtt kőzsé;» ' kel együtt 165.000 ember él, ami már külföldi viszonylatban is nagyvárost jelent. Bákosi Jenő fölállította a 30 millió magyar eszményét. Eszmények nélkül ember nem élhet. Fel kell állítani azt az eszményt, hogy Szegeden ÍO év alatt 200.000 embernek kell élnie. Ennek természetes alapfeltétele a gazdasági jólét megteremtése, amely alapja a kultúrának is. — Ezen az uj március 15-én uj célokat kell felállítani, hogy megkezdhessük a munkát az uj célok eléréséért. — Ez a mai nap nemcsak a szabadságharc omlékét jelenti, hanem az árvízkatasztrófáét is. Fogjunk össze, hogy egy második gátszakadás ne következzen be, hogy ez a váios fejlődjék, gyarapodjék, hogy nagyvárossá legven. (Hosszantartó éljenzés és taps.) A miniszter nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Somogyi Ssllveszler polgármester tartott beszédet. A kultuszminisztert, mint a város díszpolgárát, mint az irás, a szó és a cselekedet hivatott katonáját ünnepelte Majd összehasonlította Szeged történetét az ország történetével. Szegedet is nagy katasztrófa érte 1879-ben, amikor elpusztította az árviz, de a pusztulásból a szenvedés, a munka újjá tette. Magyarországot Trianonban érte gátszakadás. A szenvedés, a munka és a hit ezt a katasztrófái is jóvá teheti. A rekonstrüktor ebben a katasztrófában a kultuszminiszter, aki Szegeden dolgozik és akit ezért a munkájáért szenet, becsül a város egész társadalma »vallási, politikai és foglalkozási különbség nélkül*. A polgármester beszéde után a vacsora közönsége ismét hosszasan ünnepelte a kultuszminisztert. Több pohárköszöntő nem hangzott el, a kultuszminiszter éjfélig együtt maradt a vacsora résztvevőivel. v Péntekre várható a tiszai árterület elöntése (A Délmagyarország munkatársától) A Délmagyarország már jelentette, hogv a tavaszi áradás folytán nagyobb víztömegek zudultak alá a Tiszán. Szerdán volt eddig a legnagyobb áradás, amikor is a Tisza óránkint átlag 10 centiméterrel áradt. Csütörtökön, amikor az áradás kulminálását várták, a viz aránylag hamar elvonult, ugy. hogv az áradás csütörtökön nem multa felül n szerdait. Az ujabbi jelentések szerint pénlekre nagyobb víztömegek várhatók és valószínűleg ez az áradás már el fogja önteni A Tisza árterületét. Ebben az esetben a tŐltísi munkálatokhoz szükséges föld kibányászását bizonytalan időre abba kell hagyni. Katonai rohamcsapat indul Newyork államban a csempészkirály elfogatására (Budapesti tudósilónk telefonjclentéte.) Newyorkból jelentik: Newyork állam haderejéből csütörtökön hajnalban rohamcsapat indult Jack Piamond, a hlr'S csempészkirály ellen. puskákkal, revolverekkel, könnyj fakasztó Txunbákkal és fényszórókkal felszerelt rohamcsapat 50 főből állott A roham azonban nem sikerült, mert Jack Piamond acronl házából, amely valósággal erőddé volt átalakítva, m°gszökött. Íróasztalában megtalálták azoknak a névsorát, akiknek a csempészárakat szállította. fl borfogyasztási adó leszállításából nem lehet jelszét csinálni Hz egységes párt Ölése Budapest, március 12. Az egységes párt csütörtökön este Pesthy Pál elnöklete alatt ülést tartott, amelven a kormány részéről gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Károlyi Gyula, Mayer János és Scllovszky Béla miniszter jelent meg. örffy Imre utalt arra, hogy a borfogyasztási adó kérdése sürgős intézkedést tesz szükségessé. Mayer miniszter válaszában kifejtette, hogy a kormány állandóan foglalkozik a bortermelés problémájával. Gróf Bethlen István miniszterelnök szintén válaszolt a felszólalásra s hangoztatta, hogy a maga részéről is mennyire szükségesnek tartja az uj szezon elején, amikor a gazdának kiadásai vannak, a régi készlet értékesithetővé tételét. A kérdés azonban komplikált. A bortermelésben az egész világon tulprodukció mutatkozik. Ezért csökkentek mindenütt az árak. Ez azt mutatja, hogy mélyebbre ható intézkedésekre is szükség van. A kormány a jövő szempontjából foglalkozik a szőlőtermesztés minden ágának kereskedelmileg gyümölcsözőbbé való átalakításával. Mindehez azonban idő és pénzbeli támogatás kell. Ami a borfogvaszlásl adót Illeti, ennek elintézése a közeégek háztartásáról szóló törvénnyel kapcsolatos. Ez a tőrvényjavaslat már készen van s húsvét után már a parlament foglalkozhatik vele. Lehetővé válhatik a borfogyasztási adó csökkentése, a bor árnivójának visszaesését azonban messzebbmenő okok idézték elő s azért nem szabad túlzott reményeket táplálni a borfogyasztási adó leszállításával kapcsolatban. Nem szabad ebből a kérdésből jelszót csinálni. Meg kell gondolni azt Is. hogy a többi szesztermelési iparágak, amelyek élvezeti cikkek formájában hozzák piacra gyártmányaikat, szintén fizetnek adót. A kérdésnek végül adózási szemponton kivül szociális oldala is van, mert nem lehet a kivánt intézkedéssel az a célunk, hogy a bortermelő lakosság fogyasztását káros módon ne növeljük. Patacsl Dénes és Bessenvey Zénó felszólalásai után gróf Bethlen István miniszterelnök rámutatott arra, hogy a kormány a borfogyasztási adó csök. ke illéséi vette tervbe, nem pedig a borfogyasztási adó eltörléséi. A borfogyasztási adó eltörlésétől nem lehet várni gazdasági előnyöket, sőt a borfogyasztási adó eltörlése a borfogyasztást olyan mértékben növelheti, amely káros lehel a nemzet egészsége szempontjából te. A kormánynak az a nézete, hogy a szőlőtermelés kiterjesztése nem kivánstos ott, ahol gyenge minőségű bor terem. A pártértekezlet után társasvacsora voll