Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-12 / 34. szám

Ö DÉLMAGYARORSZAG i93í feBmay it. LeendGanyáknak kellő figyelmei kell ford!(enlok írra, hogy bélmüködésök rondben l»oyen, ex pedig a természetes »Ferenc Józsefe keseröWz használnia által érhető cl. Nóorvosi I klinikák vezefől o<tybehangzóan dicsérik a J ralódl Ferenc Józse! vizet, mert könnyen . berehelő és rendkívül enyhe hatása gyorsan i és minden kellemellenség nélkül jelenlkezik. ! A Ferenc Józspf keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és lüszcrüzlelckben kaphaló. b.1 A lelefon, a posta, a drágítás és a belügyminiszter Nem lehet szatírát nem irni arról a' belügjminiszteri rendelkezésről, amely most érkezett meg Szegedre és amely kényszeredett mosolygásra csábítja a szervilizmus legedzettebb apostolait is. A miniszteri rendelkezés különben egészen észszerű éa igy érthető is. Arról van benne szó, hogy tekintettel a telefonbeszélgetések dijának emelésére, takarékosság szempontjából a lehető legminimálisabbra kell redukálni a közhivatalok telefonhasználatát és minden olyan ügyet, amelyet eddig telefonon intéztek el a társhivatalok, ezentúl vagy írásban, vagy pedig küldönc utján, esetleg közvetlen látogatással, tárgyalással kell elintézni. A miniszternek ez a rendelete tehát ugyanazt a védekezést legitimálja, amelyet a magánosok, a kereskedők, az iparosok, a lateinerek már bevezettek, amellyel harcolnak a posta drágítása ellen. K bökkenő csak ott van, hogy nemrégen, alig néhány hónappal ezelőtt jelent meg a gondos belügyminiszternek egy korábbi rendelkezése a közigazgatás egyszerűsítése »tárgyában«. Ebben a rendeletben a miniszter szigorúan ráparancsol a közIgazgatási hivatalokra, hogy az ügyintézés meggyorsítása érdekében mindent, amit csak lehet, rövid uton intézzenek) el. A hivatalok, ha csak az ügy érdeme nem kívánja meg, ne irásbelileg érintkezzenek egymással, hanem a technika telefon nevü vívmányának felhasználásával. Ha szükségük van valamilyen adatra, ne levélben, átiratban, vagy fölterjesztésben kérjék, hanem kérdezzék meg telefonon. Ha már telefon van a világon, hat teljesítse hivatását és a telefonnak a hivatása a belügyminiszter — hangsúlyozzak — régebbi keletű felfogása szerint !s az, hogy meggyorsítsa, megkönnyítse az emberek, a hivatalok és az intézmények érintkezését. Dehát akkor még nem volt telefondrágüás, akkor még a telefon tényleg a közősség érdekelt *zolgálta. Azóta nagyot fordult a világ. Ma már minden telefonálás pénzbe kerül, több pénzbe, mint amennyiért a posta elviszi a helyi leveleket A belügyminiszter tehát igen okosan szintén bojkottra határozta el magát. A lehetőség szerint bojkottálni kívánja és hivatalos hatalmával bojkottálja is kereskedelmi miniszter kollégájának megdrágított intézményét, a telefont. A mai szervilis világban ez a belügyminiszteri bojkott a legerősebb bizonyíték minden elkeseredettség jogossága mellett, amely a közszolgáltatások drágítása miatt hatja át a polgári lelkeket A telefonügynek azonban van egy bájos szegedi mellékhajtása !s. A polgármester, mint emlékezetes, a telefon megdrágítása idejében elrendelte s telefonreviztót és ennek eredményeképen elhatározta, hogy a város telefonállomásai közül húszat leszereltet Azóta ls eltelt már néhány hónap, de a husz halálraítélt telefon közül eddig mindössze hetet szereltek le. A többi — ugy látszik — kegyelmet kapott. — Veszekedés, sérüléssel. Szerdán délután a Vitéz.ucca 10. szám alatt levő ház egyik lakásán Ben de Ilona 28 éves hajadon összeveszett h családjával. A veszekedés hevében Bende Ilona fején megsérült. A mentők a közkórházba száltitották. * Van « már Jejye a Zsidó Nőegylet koncertjére? — Razzia. A súrün előforduló betörések miatt a rendőrség állandóan razziákat tart Keddről szerdára virradó éjjel és szerdán délelőtt is volt r*?fia. amelyeken hat előállítás történt. Az előá Ili toltál' körül többen régen kereseti bűnözők A „Páris almája" cimü szerdán bemutatott onerett szerző D.r Rócz Andor ítélőtáblai elnöki titkár, i a librettista. Jung Béla százados, a zeneszerző. és Müvé&ssei Páris almája Két igen rokonszenves szegedi szerző: dr. Rácz Andor és Jung Béla operettjét mutatta be szerdán a szinház. Páris almája a cime az újdonságnak. Ha helybeli szerzőkről van szó, a társadalmi prések nyomása elől, rendszerint a kritikátlanság palástjába bújik a — kritikus, az elnézés bágyadt mosolyát illeszti magatartásába és titokban a pokolba "kiván minden sjerzőt, akiért hamis azavak áradatával kell sikra szállni, hogy azoknak puccos veret ével klasszifikáljon valamit, ami nincs, ho£v jóakarattal lakarja el a szellemben vagy á tehetségben előtűnő hiányokat. Erről a szerdal bemutató alkalmából szó sincs. Az operett nemcsak kedvesebb, ötletesebb sok eddig bemutatott mű rajtársánál, de a humornak spontánul jövő, természetes űdeségével oly kedélyes hangulatot teremt, amelynél kacagásba oldódik még a legsavanyubb gazdasági válságban süppedő üzletember is. Rácz Andor humorizáló tehetsége elsősorban jó mondásaiban van. Egy .egy ilyen váratlan pointtal elkanyaritott ötlet, teli találattal zuhan a nézőtérbe, ellenállhatatlanul mulattató és nem vonhatja ki magát hatása alól még az a nagyon jó barát se, aki gyanúval ment a színházba és azzal bünteti a helyi szerzőt, hogy fokozottabb igényeket támaszt vele, mint Martos Ferenccel szemben és semmi áron se akar nevetni az ope>rett viccein és helyzetein. Holott, őszintén mondhatjuk, Rácz Andor mőkázásában a humor ősmagja virágzik ki, egészséges, népies zamata karrikirozó kedv. amely életre kap a színpad talaján. Az ötleteken kivül ügyesen bonyolítja a cselekményt, konstruál, rutinosan jelenetez. Kiérzik, hogy sokat tanulmányozhatta a mostani operetteket és bár a darab sujetje különös párhuzamában bonyolódik egy nemrég előadott operett meséjével, a Páris almája operettváltozatát védelmünkbe kell vennünk a sors szeszélyével és a fatális véletlennel szemben, mintha a Páris almája régebbi keletű, mint a Fehér akác, operett terén. Jung Béla muzsikája igen jó. Határozottan tehetséges szerző munkája A csürdüngülősők, «slcerek, magyar dalok, árják, kuplék temperáméntumosak, szívből jövő melódiákkal andalítanak el, ritmusuk felfrissít, harmonizációjuk jól esik a fülnek. Hogy az operett formás, kedves, abban nagy része van a muzsikusnak, aki bátran bontogáthatja szárnyait és többet hallathat magáról. A két kitűnő szerző, de meg a jó sorsra érdemes ügy is a teljesítmény legjavára sarkalta a társulatot. Jóakarattal és nagy ambícióval láttak az operett »beállításé hoz<. Vidámsággal körítették, egyéni trükőkkel bővítették, miután pedig a >Páris almája* egymagában is kerek egész volt, nem is kellett sok hozzá, hogy teljes illúziót keltő, sikerült operett legyen belőle. Sziklai rendCzőbaa vannak találó gonekilátok, van érzék® pompa, stilus és forma iránt, tud atmoszférát teremteni- A szereplők nemkülönben igyekeztek önálló eredetiségükkel résztvenni az újdonság kiaíaldtá'sában ^ legkalümb volt eíuttal Kiss Manyi, aki bájjal, nevető groteszk séggel, spontán humorral játszott egy szókimondó libapásztort, fáradhatatlanul ropta a csürdüngülőst és sose fogyott ki a viccből. Patkós Irma kedves volt, kristályos tiszta hangja melengetően futotta be a sziveket. Sebők Stefi és Várbalmy Irén, ugy is mint istennők és ugy ls mint színésznők versengtek a tetszésért, Elek Ica ügyesen szerepelt Tolnay egy gróf szerepében, Ká rolyi egy báres gúnyájában, Fülöp mint mozirendező aratott sikert. Kis szerepük volt Szilágyinak, Zilaynak és Rónainak. A renekart Beck Miklós vezényelte és verve-el hozta a melódiákat A közönség színültig megtöltötte a nézőteret, sokat és őszinte tetszéssel tapsolt, majd minden számot megujráztatott. Olyan szinházi este volt, amelyen mindenki jól érezte magát és Igazában kellemesen szórakozott Nem minden operettsaertó mondhatja ezt el darabjáról, mert ha a közösség olykor kényszeredetten el is neveti magát, mégis csak jobban mulat az ötletesen. A Páris almáján pedig alaposan kikacagta magát, őrömmel és sokszor hivta kárpit elé a szereplőket ós ünnepelte a szerzőket. ' •« Harmónia hangversenyek Mához egy hétre, 19 én, csütörtökön O- HOberth Janka és dr. Ocskav Kornél ária- és dalestje, Tisza, 8. Hatalmas műsor. Jegyek nagyrésze elővételben elkelt. Megmaradt jegyek 1—5 pengőért Délmagyarország jegypénztáránál. 4 színházi iroda hírei: Pér|s almája — ma este A. bérletben, Páris almája — péntek, szombat és vasíwap este bérletszünetben. AZ •ST SZiGED: A szegedi egyetem földrajzi Intéseiének meteorológia! obszervatóriuma Jelenti, hogy szerdán Szegedin a mérő legmagasabb állása +9.4 fok Celsius, legalacsonyabb — 2J5 fok Celsius. A barométer adata 0 fokra és tengerszint redukálva reggel 787.8 mm., este 767 1 mm. A lovegö rela'lv páratarta'ma reggel S5 százalék, dé! ben 86 százalék. A szél iránya reggel éswki. este déli, erőssége t—2 Tolt. BUDAPEST: A Meteorokéin! Intézet jelenti e»te 10 órakor: Hazánkban inkább csak a Dunántúl és a Duna—Tisz» közén volt kisebb havazás. A hóréteg vsa tagsága Szombathelyen 39, Pécsen 17, Szegeden 1 centiméter Budapest— Svábhegyen a friss hóiéteg vastagsága g centiméter. A hőmérséklet s nap folyamán sebo! eens saeat B fagypont fölé. Prognózis.- Továbbra havastartt hajló Idő várható fagypontköröü b5 mérséklettel.