Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-12 / 34. szám

1931 február 12. DÉLMAGYARORSZAG Délmagyarország Jegyiroda Aradi ucca 8, telefon 13—06 , Hilberth Janka Ocskay Kornél dr. a szegedi Városi Szinház évek hosszú során át volt kedvencei H február 19-ikén tartják ária- és dalestjüket a Tiszában MEGNŐTTEK ÉS ELINDULNAK REOÉNY Irta: KflSKák latot 18 A többieket nem igen 'érdekelte az eset Alltak kicsit, cigarettát sodortak, utána bámultak a járókelőknek, aztán elindultak a park felé. Lármásan beszéltek össze-vissza. Nagyon jól tudták ők, hogy semmi komolyabb értelme ennek a hangoskodásnak, de "már a szokásukká vált az ilyen viselkedés. Az egyik ruhafogas-ügynök ajánlotta ezt igy, annak idején. »Ha az ember el akar érni valamit, akkor okosan csinálja a dolgait. < A többiek nem értették meg mingyárt ezt az okoskodást, hiszen azt sem tudták, tulajdonképen mit is akarnak ők csinálni. — Rajtunk múlik, hogy milyen lesz ennek vz országnak a sorsa, — magyarázta nekik a barátjuk. — A forradalmak elbuktak, de mc«t. majd mi következünk. — Az én Apám háborúban volt és megvakult, — mondta a kárpitos. — Hős volt i» még ma is azt mondja, a katonaság fog itt egyszer rendet csinálni. -r- Hát én ezt nem hiszem. Az én Apám hadifogságba esett, sokáig éli "kint Oroszországban. Ott győzött a forradalom! s azt irta nekünk, hogy ott most minden a munkásoké. Az egyikük azt ajánlotta: — Ha ott igy van, mit vacakolunk akkor itt!? Azt mondom, szedjük össze magunkat és menjünk Oroszországba. Az ugynőköcske, aki ugy vélte, hogy sókkal okosabb a többinél, megmagyarázta nekik: — Tudjátok, az én Apám szocialista volt mielőtt még a háborúba ment volna és én is szocialista vagyok. S ő azt irta nekünk: •Kedves gyerekeim, most tirajtatok van a sor. Készüljetek a nagy leszámolásra, mert ha a forradolom el is bukott, a munkásosztály mégis fölül fog egyszer kerekedni.« A többiek hallgattak és ő folyékonyan beszélt. Nem tudhatni, mennyi volt a reális valóság és mennyi a lelkesült fantázia a szavaiban. Nagy kerülőutakon csakugyan kaptak leveleket az Apjától s ezekben a levelekben mindig voltak mondatok, amelyek a forradalomról és az uj, eljövendő harcokról beszéltek. Ezek a mondatok, mint az elvetett magok, kicsiráztak a gyerek eszében, nőttek és bokrosán szétterebélyesedtek. Az Apja leveleit megmutatta egy-két ismerősének, azok kíváncsian belekezdtek a sorok olvasásába, de mielőtt még a levél végére értek volna, ijedten visszaadták gyereknek. sVidd csak haza, te mulya kelj ók, vidd csak haza és égesd el, hogy a hamuját is elvigye a szél. Ne hozd ide nekünk, az ilyesmiért még akasztófára is juthat az ember * A gyerek kinevette a rémüldözőket, de a leveleket nem mulatta meg nekik többé. Ugy érezte, nem jóakarói,1 hanem ellenségei ezek neki.is és az Apjának is. Az Anyjával sem tudott az ilyen do'gokról elbeszélgetni. Az asszony munkába járt s ha este hazajött fáradtan azt mondta: — Hagyj békén. Hány ember nyakát törték ki már ezek a bolondságok. A gyerek sokáig ugy érezte, egyedül áli a világban. Egyedül és értelmetlenül valamifele kiismerhetetlen ellenségek között. De a leveleket nem égette el. Az Apja irta azokat, akire ő már csak égészen halványan emlékszik, de mégis nagy szeretettel ragaszkodik hozzá. Első esztendeje járt iskolába, mikor a háború kitört. Hogyan és raiképen történtek a dolgok, arra nem emlékszik, de tisztán él még benne az a jelenet, amikor az Apja elbúcsúzott tőlük. Magas, nagybajuszu ember volt, katonaruhában, fegyver a vállán s a blúza felső zsebében egy nagy nikkelóra volt, amit az indulás napján vett magának. Olyan erősen ketyegett ez az óra, hogy ő még most is a fülében érzi a kopogó hangokat. Az Anyja sírt akkor, az Apja pedig mérgesen beszélt valamit. Aztán együtt, hármasban elindultak a kaszárnya felé. A kapuban megint sirvafakadt az Anyja, de ekkor már őneki is sírni kellett valarpiért s egyszerre csak az Apja is elsirta magát. — Vigyázzatok magatokra — mondta —, mi nemsokára visszajövünk. Vigyázz a gyerekre, azt akarom, hogy derék ember legyen belőle — Azóta nem látta az apját. A leveleiben mindig őhozzá is beszélt és ugy irt neki, mintha egy komoly, felnőtt emberhez beszélne. Szidta a háborút, embermészárlásnak nevezte s azt is megírta, hogy az egésznek egyszer forradalom lesz a vége. A kamasz ma is megvan róla győződve, hogy az 6 apja derék, kiváló ember volt s akárki akármit mondhat rőla, ő kétségek nélkül kitart mellette. Mintha láthatatlan és elszakíthatatlan szállal volna hozzákötve a távoli emberhez. Lehet — gondolja —; ha az ő Apja itthon lett volna, a forradalom sem bukott volna meg. — Mennyi mindent beszélnek a forradalomról s ő sehogy sem tud eligazodni ebben az összevisszaságban, ö akkor a boltok előtt álldogált, Anyjával kijárt batyuzni a vidékre, boldog volt, ha látta a vőröslobogós fölvonulásokat s szeretett a pajtásaival összofogózkodra énekelni az uccákon. Néha olyan volt ez az idő az ő részére, mintha a halál órája közeledne, néha pedig olyan volt, mint a szüreti mulatságok, amiket a ligetben szoktak megtartani a munkások, szépen fftlőltözködve, bandériumokkal és nagy énekszóval. Aztán egyszerre a feje tetejére állott minden. Az uccákról eltűntek a zászlók, az ismerős emberek mim* elbujdostak valahova, az aszszonyok sírdogáltak a petróleumfüstös konyhákban s az újságok tele voltak mindenféle borzalmakkal. Sotezor hallotta az Anyjától: — Szerencséje van az Apádnak. Ha ínost itthon lenne, őt is felakasztanák. Olvasd- föl az újságból, mi történt máma. Amíg a fiu olvasott, az asszony két tenyerébe hajtott fejjel hallgatott. Aztán megint csak' azt mondta: — Apádnak bizony nagy szerencséje volt... Hallottara, hogy a zsidó fűszerest Js elvitték'. Azt beszélik róla, hogy vezére volt valami bandának', aki sorban ki akarta végezni a papokat... Ne sokat csavarogj az uccákoa, Valaki beleakad az emberbe s aztán vége. A gyerek hallgatta ezeket a beszédeket éa nézte a világ folyását. S csakugyan sok minden történt ebben az időben, aminek hullaszíne és vérszaga volt. Elidegenedett az eml»* péktől s nem volt kedve ahhoz, hogy mesterséget tanuljon. Nem értette meg semminek? "a lényegét s az Apja levelein kivül nem Í3 volt semmire különösebben kíváncsi. Legjobb szeretett otthon üldögélni, vagy heverészni s messzire elfantáziálni a falak közül. De ekkor már nagy kamasz volt s a?. Anyja azt mondta neki: »Menj és nézz valami után. nekem is jól esne már ha valaki levenne rólam egy részt a terhekből.« Igv kezdett el házalni a ruhafogasokkal. S igy jött össze megint uj, Idegen emberekkel s igy találkozott össze mostani barátaival ls. S milyen különös, hogy ezek a gverokek, akiket ő eddig nem ismert, mennyire hasonlítanak hozzá, egészen mások, mint a többi emberek. Amit mond nekik, azt megértik s nagyon sokban Ugyanúgy gondolkodtak, mini ő. Mintha valaki, valami jóságos nagy söprővel söpörte volna őket össze. (Folyt, k'öv.) Tös&stfe Zürichi deviza zárlat: Párls 20.30.75 London 25 17.25, Newyork 517.85. Brüsszel 72 27.5, Milánó 27-11. Madrid 51.90, Amsterdam 207.85, Berlin 12315, Bécs 72 75. Szófia 3.75, Prása 15.325, Varsó 58 00, Budapest ÍW37 5, Belgrád 9.12.75, Bukarest 3 08 egynyolcad. Budapesti valuta /.árlat: Angol font 27.74—27.8fl( Belga frank 79.65—80.05, Cseh korona 16.85—16.97, Dán korona 152 90—153.50, Dinár 10.02—1010, Dollár 570.00—573.00, Francia fran'i 22.10-22 70. Hollandi forint 229 30—230.30, Lengyel zloty 6385— 6125, Leu 3.37.5—3 415, L«v* 4.12—4.18, Ura 39 85 —30.15, Német márka 13585—136.45, Norvég kor. 153.00—153.60, Osztrák schilling 80 20—80 60. Svájci frank 110.30—110.80. Svéd korona 153.15—153 75Iránvzat! Az értéktőzsde a magánkőzönség vőtelei és a külföldi arbitrázs fedezési vásárlásul következtéiben ma is szilárd Irányzattal nyitott és á vezető értékek számottevő árnyereséget értek el A bekövetkezett realizációk miatt később az irányzat elgyengült és a gyengülés a berlini* jelentés hatására még inkább fokozódott, ugy, hogy végeredményben a nyitási árnyereségek eltűntek. A fix piacon a forgalom minimális, a valuta- és devizapiacon csekély forgalom mellett az árfolyamok változatlanok maradtak. Haláridiís lerménvtíizsde zárlat: Magvar buza márc. köt. 15.20, 15.18, zárlat 15.18—1519. máj. köt. 15.20, 15.04, zárlat 15.04—15.06. Rozs márc. kőt. 11.20, 11.23. 11.17, 11.22, zárlat 11 32—11.35, máj. köt. 11.42, 11.29, zárlat —.—. Tengeri máj. kőt. 1250, 12.72, zárlat 12-72—12.71. Transit tengeri máj. köt. 10.00, zárlat 1010—10.20 Irányzat barátságos, a forgalom csendes. Budapesti terménvtőzsde zárlat: Magvar buzi 77-es tiszavidéki 14 60-14.75, 78-as tiszandéki 14.75 —1485. 79.es tiszavidéki 14 95—15.'25. 80-a.s Hszavidéki 15 00—15 40, 81-es tiszavidéki 15.00—1550. Rozs 10.70—1080. Zab 1. 18.70—1900, II. 18.'30— 18 60. ^engeri tirzavidékl 13.90—14.10. egyéb 12.85 —13.00. Korpa 11.20—11.40. Irányzat jól tartott, a forgalom élénk. Csifcágót terménytőzsde zárlat: Buza lanyhuló. Márciusra 79 hétnyolcad, májusra 84, juliusra 70 egynyolcad—70. Tengeri lanyhuló "Márciusra ő5 háromnyolcad, májusra 68 egynyolcad, juliusra 68 ötnyolcad. Zab lanyhuló- Márciusra 33 hétnyolcad. májusra 34 egynyolcad, juliusra 33 háromnyolcad. Rozs lanyhuló. Márciusra 39 hétnyolcad, májusra 42 ötnyolcad, juliusra 42 A Zsidó Nőegylet 144KI koncertjére legyek a Délmagyarorsiág fegyirodábfiii válthatók