Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-12 / 34. szám

SItttED. ScerHesctösén: Somogyi ucea íí. tcra telefon Kiadóhivatal. Hölt»önk»nyviíél és tegylroda Aradi gcca 8. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda > Löw UdöI ueca l'J. Telefon i íö- 34 Távirati 4s levélcím DélmagyaranzAg Szeged. Csütörtök, 1951 február 12 Ám 1© fillér VII. évfolyam, 34. szám ElöriZErtí' Havnnla helyben 3.20, vidéken ét Budapesten 3 90, KUIftfldOn 6*40 pengd. > Egyes udm Ara hílKBiDQP 16, vasár- és Ünnepnap flll. Hirdetéeek felvétele tarf'a uerlnl. Megle' lenih héHI kivitelével naonnls rengei II kultúrfölény leépítése Alig érlek véget az ünnepségek, amelyek világra szólóan hirdették az egyetemi építkezések zárókövének kulturális jelentőségét, melyek halomba hordták össze a babért és a tömjént, alig értek parthoz utolsó bullámgyürüí az őszi fényes ünnepségeknek, máris leérkezett a "miniszteri leirat, amelyik korlátozta a klinikákra felvehető betegek számát. Nem akarunk arról szólni, hogy a korlátozott beteglétszám nem jelenti-e a taneredmények korlátozását, —• mindenesetre korlátozását jelenti azonban annak a szolgálatnak, metynek elvégzésére a város egészségügyének terén a klinikák hivatottak lennének. Amikor a város áldozatait elkérték, nem a lecsökkentet klinikai befogadóképesség adatait vetették érte a serpenyőbe. A város nemcsak az egyetemért, de a közegészségügyért is hozott áldozatot, a város polgársága a közkórház kibővítésének megtakarított költségeire számolta el jelentékeny részé* az egyetemért hozott áldozatoknak * most azt kell látnia, hogy — causa dala, causa non secuta — igen jelentékeny részben jogcimvesztett lett az a mérhetetlen áldozat, amit a klinikákért hozni kénytelen volt. Es nem rögén*értek.járthoz utolsó gjürö-zései annak az ünnepségnek is. melyet az őtfzredik tanterem megnyitása válóban nagyszerű és ünneplésre' méltó jogcímül szolgáló alkalma nyújtott s máris azt kell hallanunk, hogy üarrninc osztályát szüntetik meg a szegedi elemi iskoláknak s tizenhat tanitó veszti el állasát. Addig építettük az iskolákat, amig azt kell hallanunk, hogy több az iskolánk, mmtaraenynyire szüksége van az országnak s mindenesetre több iskolánk van, mint amer.ynyit fenn tudunk tartani. A kereskedő, ha megbukik, bezárja a boltját. De miért kell bezárni a klinika betegszobáit és miért kell bezárni a szegedi iskolák harminc osztályát? Amig a nemzet él s amig az ország "terheket tud viselni, megbukhatik-e az az ügy, melyet a klinikák betegszobáinak s az "elemi "iskolák tantermeinek kell szolgálniok? Tiz esztendőn keresztül azt hallottuk, hogy nem karddal és nem háborúval, de kultúrfölénnyel kell harcolnunk az elvesztett országrészek s a veszendőbe induló elszakadt magyarság visszaszerzésére. Szabad-e takarékosság cimén most már nem a kultúra lukssjiskiadásait lefaragni, banem a kultúrfölény forrásait betömni? Szabad-e takarékoskodni ott, ahol lanitani és gyógyítani kell, ahol a testnek és léleknek magyar fajvédelmét kell szolgálni. Lehet-e az, hogy harminc szegedi osztályt becsukjanak s leszállítsák a klinikák beteglétszámát takarékosság cimén akkor, amikor fizetéseket kell eszközölni az optánsok kielégítésére hivatott 1> kuszszába? Hány tételt, hány cimet, hányféle összeget kell törölni a költségvetésből addig, amig sor kerülhet a klinikák beteglétszámának csökkentésére s az elemi iskolák osztályainak bezárására? A magyar kultúrfölény nevében kell tiltakoznunk a takarékosságnak ez ellen a módja ellen. A szegedi egyetemen felállították a világnézeti katedrákat és betöltötték az uj Annán, szervezett világnézeti professzori állásokat. Az egyetemi tanári állásokat szaporítják s beteglétszámot csökkentik. Mire van inkább szükség, arra, j hogy világnézeti szempontok kielégítése tanulmányi célok betöltése nélkül, tehát szükségtelenül és felesleges költségeket okozóan szaporítsa a tanárok számát, vagy arra, hpgv a klinikák necsak tanítsanak, hanem gyógyítsanak is és gyógyítsanak olyan mértékben, amilyen mértékben ígérték a gyógyítást a város áldozatainak vállalása hősi idején. A magyar kultúrfölény jövőtépitő s nemzeti erőt konzerváló programja követeli talán azt, hogy szaporítsák a világnézeteknek megfelelően az egyetemi katedrák számát, qe szélnek eresszék takarékosság jogcímén a tanítókat? Lehet-e az, hogy amikor a város éri • két-háromszázezer pengőt fizetett a házikezeléses szinház üzemének fentartásáért, ugyanakkor a szegedi néptanítókat szélnek kelljen ereszteni, mert nincs pénz a fizetésükre? Mit gondolnak: a magyar kul túrának a néptanító nincs olyan értékes tényezője, mint a táncoskomikus, vagy az operettbonvivan? A polgármester harcolt azért, hogy a kórház házikezelését megszüntesse s harcolt azért, hogy a színház házikezelését fentartsa. Ez az a kul turpolitika, amiért lelkesedni lehet és á] dozni szabad? Mit tett a polgármester azért, hogy ne csökkentsék a szegedi kii nikák beteglétszámát s ne eresszék a szélnek a szegedi tanítókat Tesz-e ezért anynyit, mint amennyit egyetlen szinész szerződéséért vonakodás nélkül megtett? Ki álljon útjába annak a rombolásnak, ami ebben a városban a magyar kultúrfölény századokra szóló intézményeit fenyegeti * Nemzetközi bizottságot a háboríts bűnösség kérdésének tisztázására! Kél német jjariaiaenlí párt Indítványa a birodalmi gyűlés előtt >3,ad* pesti tydósitóijk telefon jelentése.) Berlinből jelentik/ A centrum- és a néppárt szerdán indítványt jelzett be a birodalmi gtölés elé. araalyben. indítványozzák, hogy • • bt ródnlml fiyülés hívjon ftssze nemzetközt Mrattsá Sut a hábonis bűnösség kérdésének tisztázására. Az indítvány szerint Németország kényszer ny® mása alatt irta alá a versaiilesi szerződést, amely leszögezte, hogy Németország felelős a világ; háborúért. De Németország sohasem ismerte el, hogy valóban a német nép okozta a háborút. Sürgősen tjsziízTSi kell azokat az eseményeket, ame> Iyek a világháború kitörésére \ezettek és eit a feladatot az oknyomozó történelem Igazságkereső eszközeivel kell megoldani. Németország a? egy oldala megbélyegző törlését kéri és ezért pár tailan szakértőkből álló' nemzetközi bizottság fis* szehlvását indítványozza és kéri, hogy a birodalmi kormány a legsürgősebben tegye meg a lépéseket, hogy a nemzetközi szakértő bizottságot mi. előbb összehívhassák. Borzalmas bányakalaszlrófa Kínában 5000 munkás a romok alatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentés i.) Pekingből jelantik: Elkésve érkező jelentések szerint a mandzsúriai Fu-Shun bányatelepen borzalmas katasztrófa történt. A bányatelep beomlott és eltemette a tárnákban dolgozó 3000 munkást. A három nap óta folyó mentési munkálatok során eddig összesen 3i holttestet hoztak fel a tárnákból és nem erősitik meg, hogy többezer bányászt temetett volna el a beorolás Valószínűbbnek látszik, hogy azok a munkások, akik a katasztrófa pillanatában a bányában dolgoztak, kivétel nélkül életüket vesztették. Revolveres merénylet Egy voll cseh Ügynök megsebesítette egyik fiikárát követség (Budapesti tudósítónk tehfonjrten'ése.) I Bécsből jelentik: Zaicek csch követségi titkár ellen elkövetett merényletről a következőket jelentik: A tettes, Zetka Gottlieb 66 éves állásnélküli kereskedő,. cseh állampolgár, ma délben bejelentette magát a követségen, ahol a litkár fogadta. Alig hogy Zetka a szobába lépett, több revolverlövés hallatszolt. Zaicek titkárnak még volt annyi ereje, hogy ki vánszorgott a folyosóra és segítségén kiáltott. A mentők részesítették segélyben és megállapították, hogy egy golyó a koponyájába hatolt és ott megakadt. A merénylő, aki elmeháborodott benyomását kelti, fantasztikus meséket adott elő a cseh állammal szemben fennálló vagyonjogi követeléseiről. Megállapítást nyert, hogy egyizben már elmegyógyintézeti kezelésben állott. Bécsből jelentik: Zaicek-IIornszky titkár tul van a veszélyen és ha komplikációk nem állnak be, a sebesült felgyógyulása biztosra vehető.: A követségi titkár balszemét örökre elveszti,' ezt a félszemét szerdán délután kioperálták. Zaioek-Hornszky délután eszméletéhez tért és már látogatókat is fogadott. Elmondotta a titkár, hogy merénylőjét már régebbsr. ismeri, sokat járt a követségre, hogy érvényesítse követeléseit; elmondotta azt is, hogy Zetka kémügynők volt a cseh követség szol tálaidban és ebből ^zárm-vő köwt«>lósH!