Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-10 / 32. szám

SZeUEO. Szer ctxIOtég Somogyi ucca U.Lem Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal. XOletVakUnyvtAr é» legvlrodn Aradi ucca S. Telefoni 13.06. ^ Nyomda : IHw UWW ueca t«. le lefon < 26-54 TAvlraH e» levélcím ueimagyaronzAg Szened. Kedd, 1931 február 10 Ara 1© fillér VII. évfolyam, 32. sz&m ElOFIZET£s< Havonta helyben 3.ZO, vidéken éa Budapesten 3-00, KUlldldOrt Ö-40 pengd. - Egyea stóm Ara hélltQC' nan 1®, va«ér- ét Ünnepnap 24 MII. Htrdetésck (elvétele tarifa Mirrlní. Megfelen»k hétfn kivitelével ní>nmfa rcoel Decentralizáció Kezdő gimnazisták voltunk, de már tul « mensa declinálásán. Politikából egyikünk se mehetett volna neki a szigorlatnak, napilapokat azonban sokan olvastunk s néhányunkat sokat és sokáig foglalkoztatott az a hir, hogy a millenáris kiállítás megnyitó ünnepségeire a király díszsátrát a szegedi Lengyel Lőrinc cég készítette. A tervek is, a munka is innen származtak. Szegedi cég szegedi műhelyéből. Ennek harmincöt éve. S ma is emlékszünk, hogy pesti lapoknak erről a szegedi hiréről hetek múlva is beszélgettek a piarista gímnázhim lokálpatrióta kisdiákjai. A kicsi diákok azóta sok mindenen morzsolódtak és hajszolódtak keresztül. Harmincöt év nagyon nagy idő s a férfikoruk delét elért egykori diákok ma nemcsak a lokálpatrióta örömével ujjohganának, ha megint Lengyel Lőrincet hívnák meg Budapestre díszsátort építeni. Pedig ez a harmincöt év Szeged fölött is gyökeres változások visszahagyásával mult el. A piarista gimnázium körül egyetemi épületek állnak. A Tisza partján keskenyvágánjm vasút fordul be a Rudolf-térre. £pül a halastó. Csodák csodája, de feltöltik? a Mars-teret. Lehet-e majd megvigasztalni a polgármestert, ha a piacot mégis csak el kell helyezni a kultúrpalota. a Stefánia és a szinház mellől? A színházon nem gazdagodnak meg színigazgatók. de tönkre megy a város Lengyel Lőrinc dolgozik az egyetemnek, kirakata ma is a Klauzál-tér "disze, de már kevesebb kirakatablaka van. S a régi márkás cégek közül nincs meg Kup Gyula, kicsire zsugorodott össze a hires Braus^etter-cég. Tapasztalhatunk azonban örvendetes változásokat is. Például. Honosságot nyert városházán a kereskedelem és ipar. Nem százszázalékos ugvan ez a honosság. Olyan csak, mjnt amilven Semmelweisé vagy Goldzieheré volna,'ha élnének, vagy mint amilyen — hogy világszerte ismert élő honpolgárokról beszéljünk — Molnár Ferencé, Kálmán Imréé vagy Szigeti Józsefé. Másodrendű honosság/De azért honosság r ennek következtében a hatóság már nemcsak «akkor tekinti magát érdekeltnek, ha a házi kezelésről vau szó. Fölneszelnek az ipar és a kereskedelem érdekeire ^s megmozdulásaira is. Túlságosan még nem érzékenyek gazdasági kérdésekkel kapcsolatosan Dc már hajlandók a házalókat kitiltani a városházáról. Már elitélik. ha valamelyik városi hivatal vagy intézmény Budapestről szerez be sokszorosító gépet. Az egyeiemi építkezéseknél meglehetős szerephez juttatták a szegedieket. De ott még nem tartanak, hogy szerepet követeljenek szegediek részére akkor is, amikor hivatalck vagy intézmények központilag láttatnak el. Mit jelent a központi ellátás? Nagyon sok érdekes dolgot lehetne beszélni és mesélni erről a témáról. Valósággal érdekfeszítő füzetet lehetne teleírni róla az Ismeretterjesztő Füzetek Tárában. Azután ki lehetne nyomtatni, Budapesten. Ki lehetne adni, Budapesten. És el lehetne adni — vidéken Központilap lehetne ellátni vele az egész országot. íme a központi ellátás egyik esete. Pesten termelni, vidéken eladni. Még közelebbről. Itt van a Társadalombiztosító. Az egész ország tartja fenn. A központját is, amely Budapesten van. Szeged lakosainak körülbelül a fele adózik a Társadalombiztositónak. S igy van valamennyi vidéki városban. De a Társadalombiztosító minden szükségletét központilag szerzi be, ami nem bürokratikus nyelven annyit jelent, hogy Budapestről. A Társadalombiztosító Szegedről inkasszált bevételeinek egy részét fölszállitják Budapestre, kifizetik budapesti iparosoknak és kereskedőknek Szegeden felmerülő szükségletek kielégítésére. Igv járnak el valamennyi vidéki városban s ezt nevezik központi ellátásnak. Szabad-e ezek után fölvetni azt a kérdést, hogy mért kell állandóan és következetesen kizárni a központi ellátásból a vidéki városokat? Igaz, hogy Wolfner a legnagyobb bőrcég, de árt-e a tagozott lépés plasztikájának, ha a bakkancshoz n bőrt az Orion bőrgyártól czerzik be? Ha az uj ötezer elemihez szegedi és debreceni cégektől szerezték volna be a padokat, bizony érdemes lett volna berendezkedni gyors szállításra és tudtak volna adni versenyképes árakat. Mivel j(?Í>b a műláb, ha nem Sandbergtőí veszik meg, hanem Budapestről és tartósabb-e a lepedő, ha a szállítást nem szegedi cégnek adják oda, hanem budapestinek, amelvjk viszont Szegedről szerzi be a nála megrendelt szegcdi szükségletet? A Holtzer-cérf nem tud szövetet szálli'ani s van akadálya annak, hogy a környező vármegyék csizmaszükséglctét a szegedi csizmaszövetkezet lássa el? A kultuszminiszter, aki elment Szolnokra Szegedet képviselni, aki behatóan foglalkozik valamennyi város ügyeivel, aki egyre programszerübben és egyre hangosabb szóval hirdeti nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági decentralizációt is, a publicisztikai zászlóbontás után bizonyára megnyerhető cselekedeteknek is. Mért tétlenkednek az érdekelt városok, mért tétlenkedik Szeged? Mért várják most is felülről a kezdeményezést? Mért felejtik el. hogy az önállóság, a kezdeményező e^ő. a bátorság és a lendület hiányát egyik legutóbbi cikkében épp a kultuszminiszter hiányolta meg, akinek a véleményétől pedig javaslatokat, intézkedéseket, költekezéseket és intézményeket tesznek függővé"? Ebben kövessék az ő tanítását. .Üljön Szeged az élre. Kezdjék meg a programnak az életbe való átültetését. Nagy szükség letekkel rendelkező állami intézmények központi ellátása ne maradjon kizárólag Budapest kezében. Harmincöt éwel ezelőtt Lengyel I.őrin<sikere fölött érezhettek örömet kicsi dií kok csak lokálpatriotizmusból. Közéleti tényezőknek érezni is, gondolkozni is mélyebben kell. A decentralizáció programja megmarad szép teóriának és mint elmélet is lekerül a napirendről, ha nem eszmélnek fel a városok közéleti faktorai, nem követelik ellenállhatatlan és visszautasithatatlan erővel a. központi ellátások decentralizációját Az egész orsí'ág adózási kötelezettsége melleit az egész ország foglalkoztatásának kötelességét. „He ui nemzedék nem ismeri a háború borzalmait*' Henderson beszéde a békéről és a Jövö háborújáról propagandára van szükség, meg kell értetni, hogy talán most nyílik utolsó alakulom a háborúnak örök Idffkre való kiküszöbölésére. Egy kiváló ke tonai szakértő szerint a legutóbbi világháború kicsinyben való gyilkolás volt, de a legközelebbi nagyban fog folyni. A jövő háborúja légiháboru lesz, mérges gázok használatával. London, február •) Henderson külügyminiszter egv londoni gvülésen beszédet mondott a leszerelésről és kifejtette, hogy a béke híveinek ez egész világ közvéleményét meg kell nyerniük a leszerelési konferencia sikere érdekében. Az uj nemzedék nem ismeri a háború borzalmait, talán gyűlöli a háborút, de azt kezdi hinni, hogy az uj háború elkerülhetetlen. Ezért nagyszabásii Ví&aros obsiruKció a német birodalmi gyűlésen a §ászszzabályrevizzió Korul (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés nagy izgalomban kezdte meg hétfői ülését, miután ezen az ülésen kellett megtörténni a döntésnek a házszabályok szigorítása ügyében. A szélsőséges pártok obstrukciója minggárt az ülés elején megkezdődött. A kpmmunista párt indítványozta, hogy töröljék a napirendről a kormánypártok indítványát,, amelynek értelmében a mentelmi jog felfüggesztése ügyében ezentúl közvetlenül a plénum határoz. A nemzeti szocialisták az ülés elnapolását indítványozták és a határozatképesség megállapítását kérték. Az inditvánv beterjesztése után1 a kommunisták és a nemzeti szocialisták elhagyták az üléstermet és igy a Ház határozatképtelen lett, ugy, hogy az elnök kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Rövid szünet után folytatódott az obstrukció, de a többség elutasította a kommunisták indítványát. Ezután megkezdték a házszabályok reformjára irányuló kormányjavaslatok tárgyalását. A tárgyalás nehezen indult, meri az ellenzék állandó obstrukcióval, a különböző indítványok beterjesztésével igyekszik megle hetősen viharos jelenetekkel a tárgyalás nyu godt menetét megakadályozni és azt elhuzm Loebe elnök minden párt részére három-