Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-10 / 32. szám

RÍLMAGIARORSZAG 1931 február 10. Begyed, vagy egyórai beszédidő megállapítását javasolta, a német nemzeti párt másfélórát, a nemzeti szocialisták és a kommunisták kétórai beszédidőt indítványozlak. A' Ház az elnök egyórás javaslatát fogadta el. Ezután dr. Bells centrumpárti szólalt fel. A kommunisták dübörgéssel és artikulálatlan hangokkal igyekeztek elnyomni szavait. Az elnök többszöri eredménytelen rendreutasitás után az egyik kommunista képviselőt három ülésnapról kizárta. Mielőtt a termet a képviselő elhagyta párthíveinek nagy ujjongása közben Loebe elnöknek egy rendőrsisakot és egy gumibotot nyújtott át. Az elnök ezután egy másik kommunista képviselőt gunyoa kőzbeszólásai miatt nyolc ülésnapról kizárt. »A munkanélküliség nem rendőri kérdés* A szakszervezetek viharos kongresszusa a munkanélküliség ügyében Budapest, február 9. A szociáldemokrata szakszervezetek vasárnap szakszervezeti kongresszust tartottak a munkanélküliség ügyében. Buchinger Manó vázolta a kongresszus összehívásának szükségességét és rámutatott arra, hogy a munkanélküliség olyan mérveket-öltött, hogy komolyan veszélyezteti a munkásság életét. Kötelességünk — úgymond —, hogy nádat emeljünk a világ szirt? előtt a magyar kormány ellen. Peyer Károly megállapitotta, hogy a dolgozó embereknek mintegy husz százaléka áll munka nélkül, ami családtagokkal együtt közel egymillió embert tesz ki. A helytelen belföldi és még helytelenebb külföldi politika az oka, hogy a munkanélküliség nálunk ijesztő méreteket öltött. Olyan államcsoportokhoz csatlakoztunk, amelyek a múltban már cserbenhagytak és nem tudhatjuk, hogy válságos pillanatokban mikor hagynak el újra. A rendőrtisztviselő figyelmezteti az elnököt, aki szól Pevernek, hogy erről a témáról ne beszéljen. (Zaj.) Peyer erután előterjesztette határozati javaslatát, amely szerint a kongresszus tiltakozik az ellen, hojj? a fővárosban, de főleg a vidéken a munkanélküliséget rendőri üggyé lenyék és a munkanélküliek legcsekélyebb megmozdulását a legbrutálisabb, módon intézzék el. Követeli a kongresszus, hogy a kormány olyan gazdasági politikát kövessen, mely az ország dolgozó népének munkaalkalmat biztosit. Követeli a közmunkák sürgős mzainditását,' a napi nyolcórás munkaidő sürgős törvénybciktalását, a munkahiány esetérc szóló biztositást és addig is. a munkanélküliek azonnali segélyezését. Ezután izgalott atmoszférában a szakszervezetek kiküldöttei ismertették az egyes munkáskategóriák helyzetét és követelték a munkanélküliek számára a házbérmórató/iumot. A délutáni ülésen Vittek Miklós szeptember l-nek fokozatos megismétlését követelte, amire óriási izgalom támadt. A tömeg követelte, hogy a munkásság vonuljon ki az uccára. Peyer Károly szólalt még fel. .— Ha azok' — úgymond —, akikhez felszólításaink szólnak, nem értenek meg, majd más módon fogunk gondoskodni, hogy megértsenek Senki se csadálkozzék, ha a munkanélküliek elvesztik a józan eszüket és azt mondják: nekünk már mindegy, nincs vesztenivalónk'. A kongresszus ezután elfogadta a határozati javaslatot s ezzel véget ért. Saljapin kétmilliós pere a szovjet ellen A párisi kamarai bíróság tízezer frankra ítélte a szovfet páris! képviseletét Páris, február 9. Párisban ma délután tárgyaltát a kereskedelmi kamarában Saljnpinnak' a szovjet ellen inditott perét. A szovjet ugyanis kiadta és forgalomba hozta Saljapin emlékiratait a szerző felhatalmazása nélkül. Saljapin Newyorkban értesült emlékiratai kiadásáról és azonnal tiltakozott kábel utján ellene. Visszatérve Párisban egy kirakatban litta saját emlékiratait. A könyvet áronnal lefoglaltatta és a kereskedelmi kamaránál panaszt adott be SzovjetorOszorsúig párisi kereskedelmi képviselete ellen kétmillió frank kártérítés erejéig. A keresl-rdrlmi kamari a szovjet párisi kereskedelmi képviseletét tízezer frankra ítélte, továbbá <lre:delte Saljapin emlékiratai valamenrn i ' -iának lefoglalását. FOTOVERSENY OKUlJRIUM KEILNER cég fotószakUzletében Kárász ucca 3. Téma: DArmllaen zsánerkép *zaDadan választva. Beadási határidő: február 29. Diiazás: 3 drb. fényképezőgép, S drb. fényképalbum és negálir-anyag. Nagyításokat fotólaboratóriumomban ItBf«n«s gonddal k«»Mlictr a versenyre. 191 Szegedi kérdések a szolnoki tiszamenti kongresszuson Klebelsberg felszólalása Szegedről, Tonelli főtitkár Javaslatai a forgalom meg(aritáfára (A Délmagynrország munkatársától.) Vasárnap délelőtt zajlott le Szolnokon a tiszamenti kereskedelmi kongresszus, amelyet az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés és a szolnoki Kereskedelmi Társul at rendezett a szegedi és debreceni kereskedelmi és iparkamarák, továbbá az érdekelt vidékek ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági érdekképviseleteinek bevonásával. A kongresszuson Szeged város képviseletében Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter és Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos vettek részt. A kongresszuson nagyszámmal jelentek meg a tiszavidéki törvényhatóságok felsőházi tagjai és országgyűlési képviselői is. A kongresszust Kádár Gyula, a szolnoki Kereskedelmi Társulat elnöke nyitotta meg, akinek indítványára Sesztina Jenő felsőházi tagot választották meg elnöknek. ScszUtia hoszszabb beszédben vázolta a kongresszus feladatait és rámutatott különösen arra, hogy a TIMI forgalmi szempontból mennyire el van hanyagolni. Napirend előtt gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szólalt fel nagy Agyaiéra és hatalmas siker mellett. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem mint miniszter, hanem mint Szeged város képviselője jelent meg a kongresszuson, hogy résztvegyen egy olyan program megalkotásában, amely a Tiszavidék érdekeit van hivatva előbbrevinni. Beszédében hivatkozott a népszámlálási .statisztika eredményeire, melyek szerint a Dunántul városaiban stagnálás mutatkozik, amivel szemben az Alföld városai, különösen Szeged, Debrecen és Szolnok igen erősen gyarapodtak. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy bár a gazdasági válság az Alföldön is érezteti a hatását, itt mégsem érvényesült a pangás olyan mértékben, mint a Dunántulon. Eddig a vidéki politikának az volt a nagy baja, hogy csak elszigetelt kezdeményezések történtek. Á szolnoki kongresszus az első kísérlet arra, hogy szerves programot állítsanak fel az országnak egy tekintélyes része számára. Ennek a programnak a sikeréhez kettő szükséges. Először, hogy az állam megfelelő anyagi eszkótók birtokában hitelekhez juttassa a vidéki tórvényhatóeigökat, másodszor pedig, hogy olyan közvélemény alakuljon ki, amely, e programok megvalósításához magamellé tudja sorakoztatni az egész országot Klebelsberg után ár. Balkányi Kálmán, al OMKE igazgatója Sándor Pálnak, á magyar kereskedők vezérének üdvözlését tolmácsolta. Utána Elek István hosszabb előadás keretében a Duna-Tisza közi csatorna megépítésének szükségességét hangoztatta. Javaslatában a szolnoki torkolati megoldást ajánlotta, amellyel szemben Berzeficzey Domokos, mint Szeged váras képviselője, a szegedi megoldás mellett szólalt fel. Dr. Tonelli Sándor általánosságban a Tiszavidék forgalmi viszonyairól beszélt s osztatlan érdeklődés és állandó helyeslés mellett mutatott rá arra, hogy az utak hiánya, a vasút és hajózás rossz kapcsolata és a tarifák magas volta mennyire megnehezíti a Tiszavidék gabonatermésének értékesítését. A kongresszus elhatározta, hogy javaslataihoz képest az egyes részletkérdések dolgában feltei* jesztésekkel fordul az illetékes kormányhatóSágokhoz. Padó Rezső, a debreceni kereskedelmi iparkamara főtitkára a Tiszántúl öntözésének problémáját és a tőbbtermelés kérdését, Varannai Aurél, az OMKE titkára a márkázás kérdését ismertette. A vitában, amely főleg a márkázás kérdéséről indult meg, Borbély György, Kiss Ernő és Bellczey Géza felsőházi tagok', Balassa József, a hódmezővásárhelyi Kereskedelmi Testület elnöke, Kuszka István ny. főispán, Czeglédi Béla, a debreoeni mezőgazdasági kamara igazgatója és Hartenstetn Ignác, a vidéki gabonakereskedők egyesületének elnöke vettek részt. A kongresszust, amelyen tőbbszázan vettek részt, bankett követte, amelyen Klebelsberg hosszasabban beszélt a vidéki városok feladatairól és különösen azt hangsúlyozta, hogy az olvan nagyobb vidéki centrumok megerősítése' mint aímilyen a Tiszavidékén Szeged, nem ellentétes a többi városok' érdekével, mert a főváros tulfejlődésével szemben a vidék közös érdekeit szolgálja. Szeged lakossága meghaladja a 135 ezrei (A Délmagyarország munkatársától.) A népszámlálás központi irodájában, ahol az Irányítást Turóczy Mihály ny. városi főügyész és Erős János igazgató végzi, még mindig serény munka folyik. Az utóbbi napokban még mindig jelentkeztek olyanok, akik a népszámlálásból kimaradtak, igy most ezekkel együtt Szeged lakosságának a száma 135.025 főre emelkedett. A városról egy térkép fog készülni, amelyen kerületenkint tüntetik fel a népszámlálás adatait. A népszámlálás körülbelül 30.000 pengőjébe került a városnak. A végleges anyagot a hét végén küldik fel a Statisztikai Hivatalnak. Négy halottja van a madeira! uccai harcoknak (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.) Lisszabonból jelentik: Madeira szigetén elcsendesedtek az uccai harook és mindenütt helyrf állt a nyugalom. A harcoknak négy halálos ál ' dozata van. Lisszabonból egy portugál csatahajó, fedélzetén csendórókl<elv elindult Madeirára a rend i helyreállítása céljából.