Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-08 / 31. szám

1931 február 8. DÉLMAGYARORSZAG ifecldre összehívták a ssinügyl bizottságot amel megtárgyalja a színház vállalaibaadásának részletei! HflLMAY TIBOR nagy kiállítású vidám operettje Csak Te...(Nur Oisl 11/11 fiLorzó. (A Délmagyarország munkatársától.) Jelen­tette a Délmagyarország, hogy dr. Aigncr Károly főispán a polgármester kívánságára, illetve a közgyűlés legutóbbi határozata alap­ján szerdára összehívta a törvényhatósági bi­zottság rendkívüli közgyűlését, amelynek napi­rendjére kizárólag a szinházügy kerül. A leg­utóbbi közgyűlés — mint emlékezetes — ér­emben nem tárgyalta dr. Pártos Ernő és dr, Eisner Manó indítványait, amelyek a házi­kezelés megszüntetésének kimondását és a gzinház vállalatbaadásának elrendelését kér­ték. A közgyűlés hozzájárult az indítványok tárgyalásának elhalasztásához, mivel a kul­tuszminiszter akkor még nem nyilatkozott arra a polgármesteri érdeklődésre, hogy a házikezelés fentartása esetén a város szá­míthat-e államsegélyre. A közgyűlés utáni napokban érkezett meg a miniszter válasza, amely a legnagyobb határozottsággal közölte, hogy a város egyetlen fillér államsegélyre um számithat és mivel a miniszter meggyő­ződött arról, hogy Szeged közvéleménye szinte egyhangúlag a költséges házikezelés megszűn­tetése mellett foglalt állást, nem kiván a házi kezelés fentartására vonatkozó kívánságával s közvéleménnyel szembehelyezkedni. Azóta felbukkant ugyan a vidéki szinház­asentÖ kísérletezés rádió-, gramofon- és mozi­adás terve, de ez sem találkozott tetszéssel, igy valószínű, hogy a kultuszminiszter nem nehezíti meg a közönség körében már régen kialakult elhatározás végrehajtását, a házi' kezelés megszüntetését„ Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes­Intendáns kedd délután őt órára összehívta a szinügyi bizottságot, amely a folyó ügyeken kivül a rendkívüli közgyűlés napirendjére tű­zött indítványokkal is foglalkozik. A polgár­mesterhelyettes — a Délmagyarország mun­katársa előtt tett nyilatkozatában — már meg­•pecsételtnek látja a házikezelés sorsát. Elmon­dotta, hogy a szinügyi bizottság többségének is az a véleménye, hogy az eredménytelen és hiábavaló kísérletezést meg kell szüntetr-i. A bizottság ezért kedden a színház vállalaibaadá­sának részleteivel foglalkozik. Olyan várakozva nézett rám a két öregember, fcogy le kellett sütnöm a szememet. — Nehéz lesz az ángyó. — Mért lönne? — döccent előre Pista bácsi. =— Volt mán nekünk sok nevelt gyerökünk, mind embör lött abbul. Angyó ajzt hitte, eltalálta a gondolatom. — Hogy a gyerök olyan nagy nömtül való, mink mög csak olyan parasztok vagyunk? — tette kezét a kezemre. — A tiszta-szobába hálatnám nézze. Hiszön maga mondta, mikor nálunk vót. hogy abba a király is elalhatna. — Nem azért, ángyó, —• ráztam a fejem. — Más hiba van. Ugy-e a kis királyfinak is legeltetni kellene? — ö, leiköm, csak mikor a nap süt Esőben az őreg is eltotyogna a birkák után. — Igen ám, ángyó, csakhogy a királyilaknak az a törvényük, hogy ők csak arany bárányt legeltethetnek. — Ez törvény? — halkult el az ángyó szava. — Törvény. Aztán egy kicsinyég hallgattunk mind a hárman, ángyó szorosabbra kötötte álla alatt a kendőt s megindult kifelé. Egy kicsit elgörbült a szája széle, mikor elköszönt. — Istennek ajánlóm, „tékin tetős ur. Én jót akar­tam. — Móghigyje, jót akart, — fogott velem kezet Pista bácsi is. ... Soba többet aztán nem láttam őket. De min­dig gondoltam arra, amit mondtak. Hogy milyen jó volna az, ha ugy lehetne, ahogy nem lehet Hogy a Szél ángvók és Pista bácsik őrökbe fogadnák a magyar királyfit és kivinnék Szatymazra, vagy még annál is messzebbre s felnőne ugy, hogy poli­ikust nem látna. $ megtanulná azt, hogy szegény ember fából csinálja a villámhárítót s hogy a Királynak gyalog is nagyobbnak kell lenni, mint másnak lóháton Foglalkozik a bizottság a budapesti Opera­ház tervével is, amely szerint az operatársulat bizonyos időközökben vendégjátékokat ren­dezne Szegeden. Állást foglal a bizottság ab­ban a kérdésben is, hogy a város pályázat, vagy meghívás utján töitse-e be a vállalatba adandó színház igazgatói állását. A polgár­mesterhelyettes szerint a bizottsági tagok nagy­részének az a kívánsága, hogy a közgyűlés az igazgatóválasztás, vagy meghívás jogát a polgármesterre ruházza, ne pedig a kisgyü­lésre, mert félős, hogy abban az esetben, ha ismét a kisgyűlés választ ijazgatót, megis­métlődhetnek azok a protekciós esetek, ame­lyek a legutóbbi alkalommal megpecsételték a házikezelés sorsát. A polgármester azonban, aki méltatlan mellőzésnek érezte azt a Ré­gebbi közgyűlési határozatot, amely az Igaz­gatóválasztás jogát nem rá, hanem a kisgyü­lésre ruházta, most állítólag hallani sem akar a régi jogkör visszaállításáról. A szinügyi bizottság javaslatot készít az uj vállalkozó igazgató anyagi biztositéka ügyében is, meghatározza, hogy az igazgatónak meny­nyi kauciót kell letennie, hogy biztosítsa az uj szezon zavartalanságát. Valószínűleg java­solni fogja a bizottság, hogy abban az esetben, ha sikerül az Operaházzal a megegyezés, a város az uj igazgatót mentesítse a külön operatársulat megszervezésének kötelezettségű alól, abban az esetben azonban, ha a Radnay­féle terv meghiusul, kötelezze az igazgatót az operatársulat megszervezésére és fentartá­sára. A' kultuszminisztériumban tartolt legutóbbi ankét eredményei alapján foglalkozik a bi­zottság Palágyi Lajos ismert tervezetével is. amely most módosított formában, de azonos lényeggel került ismét napirendre. Ez a terv. mint ismeretes, Szegedet, Debrecent, Miskol­cot és Pécset közős színházi részvénytársa­sággá kívánja összetömöríteni. VERSENYKEREHPÁROK 'eg!ob:> hazij! í« kfl'fö'di gyártmányunk. villámár­v*« vari-égépete* legofakiikusahb fysfüsete« Icecsík golyós cbb. ágyékkal, min""«!«!» a ka'része j leoe'ónyftsebben beszerezhetők Uf JKEIFtHC I Uiódn mUwwííHJél Sa CSfKONICS-t'CCA s , Fen" cikkek J«v!tásél, ierévpirgira! u va!&aniz&fis*< «iák- 2 sieidei! Iei{<>!cs6bfeea lÉgiens! , '' 9 un xii mm>xmBMH*mmm<K:>tm A 71 éves vizsgálati fogoly öngyilkosságot kísérelt meg a börtönben Lepedő)éb$I kőtelei csavart és felakasztotta magéi a cella ablakrácsára (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton hajnalban izgalmas jelenetek játszód­tak le az ügyészségi fogház egyik cellájában. Egy 71 esztendős fogoly, akit szándékos em­berölés bűntettének kísérlete miatt előző nap szállítottak be a fogházba, lepedőjéből kőtelet csavart és arra felakasztotta magát. Az ügye­letet teljesítő fogházör azonban a kémlőréseu keresztül észrevette, hogy a fogoly az ablak­rácsra akasztva vergődik, besietett és levágta az öreget. Á foglyot, Bereczky Péter 71 "esztendős jó­módú mindszenti gazdálkodót pénteken dél­után hozták be a csendőrök a fogházba szán­dékos emberölés bűntettének kísérlete miatt. Az öreg gazdálkodó tanyaszomszédjával már harminc esztendő óta haragban van. A két tanya népe között harminc esztendő óta fo­lyik a torzsalkodás, a szenvedélyek nemegy­sw olyan magasra csaptak, hogy a csendőr« ságnek is bele kellett avatkoznia a két család háborújába, I>reczky Péter harminc esztendőn keresz­tül • rgesztelhetetjenül gyűlölt mindenkit, aki a sromszédból való volt. Pénteken délelőtt az öreg Bereczky a tornáczon üldögélt, amikor megpillantotta a szomszéd legépyfiát, amint az az ő mesgyéjén haladt keresztül. Az öreg Be­rec.kyt ez annyira felbőszítette, hogy ma­gából kikelve berohant a szobájába, leakasz­totta vadászfegyverét és a tornácról célbavette a U-genyt. A lövés eldördűlése után a legény futásrak eredt. Bereczky a fegyver másik csővé"- is a legényre sütötte, de nem talált. A legény ezután a csendőrségre sietett és fel­jelentést tett Bereczky ellen. A csendőrök az öc^get a tornáczon fogták el Délután Bereczky Péter már a szegedi ügyészségi fogház egyik cellájában ült. Az öreg már bejövetelekor is furcsán viselke­dett. Állandóan dohogott magában, gesztiku­lált és fenyegei^zött. Lefekvés után az ügye­letes őr többszői benézett az öreghez, aki le és M sétált a cellában és hangosan beszélt. Az őr figyelmeztette, hogy ilyenkor már aludni kell, de az öreg nem akart lefeküdni. F.oész éjszaka igy járkált és b szélt. Hajnali 3 óra felé az őr ismét benézett és ekkor azt látta, hogy Bereczky az ágya tetején áll és merően a plafon felé tekint — Azonnal feküdjék lel — szólt be a kémlő­ablakon az őr. Az öreg erre megrettenve lefeküdt és elcsen­desedett Néhány Dere múlva az őrnek feltűnt a nagy csendesség és ismét benézett az abla­kon. Meglepetve tapasztalta, hogy a Jcémlő­ablak belülről el van föggönyőzve. Az őr erre egy darab dróttal benyúlt az ablakon és félrehúzta azt a ruhát, amit a fogoly akasztott a rés elé. Meglepő látvány tárult eléje. A fogoly a szemközti ablak rácsán függött, fejét jobbra-balra ingatta. A fogházőr berohant és leemelte az öreget a kötélről. Még volt benne élet. Azonnal kihivatták a mentőket, akik Bereczkyt a közkórházba vitték. Itt kissé ma­gához tért, mire átszállították a rabkórházba. A vizsgálat során megállapították, hogy az öreg fogoly a legnagyobb körültekintéssel ké­szült az öngyilkosságra. Agyáról levette a lepe­dőt, azt össze hasogatta és ebből kötelet font. Bereczky Péter állapota súlyos, de remény, van felépülésére. huj^MII'H iám««*» Magyar-lupszliv határblzoüságl értekezlet Szegeden (A Délmagyarország munkatársától1 A Szegedre érkezett hirek szerint Jeszenszky Andor belügyminiszteri osztálytanácsos elnöklete alatt a szegedi állami 10. földmérési felügyelőség hiva­talos helyiségében b trianoni határkövek felújítása tárgyában bizottsági ülés lesz Takácsy Konstan­tin külügyminisztériumi fogalmazó, Mersich Róbert pénzügyminisztériumi műszaki főtanácsos, Bodó Sándor műszaki főtanácsos, a földmérési felügye. lőség hivatali főnöke és 3—4 jugoszláv megbízott részvéteiével, «p»» Szemüvegek m 32 Kellnsr Marion ^UlTS^l E. SOHRTZ MAGDA ffztszalonia Sorocgyl t. (5., készít! a 'egmoderrteb>> íüz8SíSt, has­kttföka! ps minden c «wi irmába várró kéoxilméirvekel. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom