Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-20 / 41. szám

1931 február IS. DÉLMAGYARORSZAG Ujabb mozgalmai indítanak a szegedi rádióállomás megszerzéséért Szeged mellőzése és a négy reléállomás (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy a kereskedelmi minisztérium ismét foglalkozik a rádiószolgálat kibővítésének tervével és a hirek szerint rcnidesen négy relé-állomás felállítására kerül sor. Szegedet — mint már jelentettük" — ismét kikapcsolták a rádiókombinációból. Szeged nem szerepet azok között a városok közöli, amelyekben a relé-állomások felállítását tervezik. Az illetékesek azt mondják, hogy Szegeden jól vehető a budapesti stúdió műsora, itt tehát szükségtelen a relé-állomás, bár azt is mondják ugyanazok az illetékesek, hogy a relé-állomásokból idővel önálló leadóállomások lesznek. így tehát Szeged belátható időn belül nem juthatna a nemzetközi kultúrának ahoz az eszközéhez, amellyel már minden valamirevaló és Szegednél jóval kisebb külföldi város is rendelkezik. Mint emlékezetes, néhány hónappal ezelőtt már szó volt ezeknek a relé-állomásoknak a felállításáról és akkor is olyan hirek terjedtek el, hogy Szegedet mellőzi a kereskedelmi miniszter. A kérdéssel a törvényhatósági bizottság is foglalkozott és egyhangúlag elhatározta. hogy felterjesztést intéz a miniszterhez. Nyomatékosan kéri a miniszteri, hogy Szegedet ne mellőzze, mert ennek" a városnak van talán a legtöbb joga arra, hogy a fiókleadóállomás felállításával szervesen belekapcsolódhasson a nemzetkőzi kuItura közvetítését jelentő rádióhálózatba. A város fölterjesztését Klebelsberg kultuszminiszter ajánlotta a kereskedelmi miniszter figyelmébe és Bud János miniszter akkor a kultuszminiszterhez intézett levelében határozott ígéret formájában ki is jelentette, hogy ha sor kerül a reléállomások fölállítására, elsősorban Szeged jöhet figyelembe. Az a rideg mellőzés, ^melyben a miniszteri ígérettel ellentétben Szeged most részesül, ugy a város hatósága, mint közönsége körében a legnagyobb feltűnést keltette. Értesülésünk szerint azok a körök, amelyek annak idején a közgyűlés napirendjére tűzették a relé-állomás kérdését, most ismét mozgalmat indítanak, hogy a város hatósága újból tiltakozzék Szeged mdlőzése ellen és hivatkozva azokra a súlyos áldozatokra, amelyeket Szeged hozott az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban a magyar • kultúráért, erélyesen követelje Szeged számára az első, vidéken felállítandó relé-állomást. Ehrenfeld Magda izgalmas vallomása és szembesítés® Klein Sándorral 4 nyíregyházai gyilkosság főíárgyalásának második napja NTfregybáza, február 19. A nyíregyházai gyilkossági bűnügy főtyrgyalásának második napja is óriási érdeklődés mellett zajlott le. A törvényszéki palota előtt a kíváncsiak serege tolongott, a folyosón Ehrenfeldné állott Magda leányával, bent a vádlottak padján görcsös szorongással ül Klein Sándor, a gyilkos. A főtárgyalás legfontosabb tanujának, Ehrenfeld Magdának * kihallgatása következett. A leány feltűnő vallomást tett. Az elnök kérdésére kijelentette, hogy nyilvános tárgyaláson kivan vallani. — Milyen viszonyban élt maga Klein Sándorral? — kérdezi az elnök. — Pajtási vjszopyban, — mondta Ehrenfeld Magda Gyakran jártam a fatelepen és igyekeztem elsajátítani az irodai dolgokat. Klein Sándort találtam alkalmasnak arra. hogy bevezessen az üzleti ügyekbe. — Talami bizalmasabb viszony nem fejlődőt! t! maguk kőzött? — Nem, kérem. — Klein azt állítja, hogy maga 1928 óta belső bizalmas viszonyban állott vele^ — Ez nem igaz. Többször mondta, hogy feleségül akar venni, de én mindig kitérő választ adtam. Az elnök: Maga azt mondotta « rendőrségi vallomásában, hogy Klein Sándort nagyon szerette. Ehrenfeld Magda: Mint barátot, mint pajtást •zerefteni, akivel az ember nap-nap után együtt van. Szimpatikus volt nekem Klein Sándor Én öt becsületes embernek ismertem, nagyon bántott engem, amikor ő eltávozott a gyilkosság után és olyan híreket hallottam róla. Az elnök; Maga levelezett is vele. Erre bizonyítékaink is vannak. Ezekben a levelekben olyan I'Lzalmas megszólításban részesiti, hogy ez a pajtást viszony már sokkal többre enged következtetni. — Nem kérem, — feléli a leány'. Az elnök: Klein Sándor magát a levelében kedves Magdámnak szólítja, tegezt. Ehrenfeld Magda: Hogy mint irt és hogyan irt, arról én nem tehetek. — Szóval ön fentartja a vallomását, hogy nem •^oltek bizalmas viszonyban egvmás&aíí — Igen! Ezután 8 Stark Andorral történt dolguk felől , érdeklődik az elnök, de Ehrenfeld Magda '.lekre « kérdésekre is határozottan tagadja, Isojy Stark erőszakoskodott volna vei®. Azután arról beszélt a leány, hogy ő nagyon szimpatizált Klein Sándorral, sőt szerette Is. Az elnök ujabb kérdésére Ehrenfeld Magda a leghatározottabban fentartja, hogy semmiféle belső" viszony nem volt közte és Klein Sándor kőzött. Most Klein Sándort a vádlottak padjáról felállítja az elnök, hogy szembesítse Ehrenfeld Magdával. — Mondja a szemébe Ehrenfeld Magdának, amit tegnap nekünk elmondott — fordul Klein felé a biró. Klein Sándor ezt mondja: — Az az észrevételem, hogy « szerelmi do1gokat a fana elhallgatta. Magda különben is nem tudott arról, hogy én Starkkal verekedtem. JHogy szerelmes volt, kérem, én azt elmondanám, de nem Igv, a nagy közönség előtt. Állításaim igazolására adatokkal szeretnék jönni. Zárt tárgyalást kérek, mert olyan dolgokat szeretnék elmondani, amit nyílt tárgyaláson nem mondhaiok, Az elnök kiadja az utasítást, hogy a tárgyalótermet ki kell üríteni és elrendeli a zárt tárgyalást. A szembesítés zárt ajtók mögött folyik le Klein Sándor és Ehrenfeld Magda között. A zárt tárgyalás után vérvörös arccal jött ki a tárgyalóteremből Ehrenfeld Magda. Szünet után az ügvész bejelentette, hogy Ehrenfela Magda megesketését ellenzi, d> ellenezte a védő |s. A bíróság mellőzte 3 tanú megesketését. A következő tanú Ehrenfeld Ilona 19 éves tanulóleány. Elmondja, hogy Klem Sándort csak az üzletből ismerte, mig Starkkal társaságban is találkozott. Arról, hogy Klein Sándor és testvére szerették egymást, semmit nem tud. Az elnök ezután elrendeli Ehrenfeld Ilona és Klein Sándor szembesítését. Klein szemébe mondja s lánynak, tudott arról, hogy testvérét tegezt? és vele Is tegező viszonyban volt. Ehrenfeld Ilona megmaradt tagadó vallomása mellett. Zoltán Tibor tüzifakereskedő a kővetkező tanú, aki elmondja, hogy a vádlottat becsületes, jó munkaerőnek, de indulatos embernek ismerte. Klein Sándor dicsekedett neki, hogy Ehrenfeld Magdával belső viszonyban van és egy alkalommal közölte vele, ho^y Ehrenfeldné m?gt;id»a Magdával való bel?S ismeretségét. Azt mondotta I Szombat és vasárnap a diadalmas Közkívánatra! Királynő férje a legnagyobb komikus MAURICE CHEVALIER és a csodás hangi: leanetta Mc. Donald főszereplésével a B«!virssl Hoilbafl hogy Magda anyja beleegyezett a házasságba, de a sógorok ellenzik. A tanú elmondja, hogy ő vette észre a telepen, hogy egy farakás idegen helyen áll és ő találta meg a farakás alatt elisva a holttestet. Az az ásó. amelyet Klein Sándor a holttest elfőldelésénél használt, nem tartozott a fatelep szerszámai közé. A tanúkihallgatások során Gleich Lajos 25 éves fatelepi tisztviselő elmondja, hogy egy esetben a fatelepen a második irodahelyiségben kipirult arccal, szinte önkívületi állapotban látta feküdni Ehrenfeld Magdát, Klein pedig szintén felhevülve kiugrott az irodahelyiségből, majd bezárta az ajtót a leányra. A tanút vallomására megeskették. Frjedmann Ede 26 éves nyíregyházai kereskedő a következő tanu. Sem Klein, sem Stark nem volt a barátja, csak üzleti összeköttetésben voltak. Minden alkalommal csak rövid ideig tartózkodott a fatelepen, mint a fakartel ellenőrző tisztviselője. így Játtá egyszer ott Ehrenfeld Magdát is, amint Kleinnel az íróasztal előtti padon csókolóztak. Kővetkező tanu Vancslsln József 42 éves raktári kifutó. A bűntény felfedezésekor ő is gyanúsított volt. — Kleint milyen embernek ismerte? — kérdi az elnök. — Jó embernek, soha senkivel sem volt nézeteltérése — felel a tanu. — Mikor költözött az irodába Klein? — Tavasszal költözött ki s a sezlónon aludt — fiszrevette-e, hogy Klein szerelme** let! volna Magdába? — Igen, észrevettem, mert mindig együtt voltak s állandóan együtt beszélgettek. Sokszor kijött Magda délután és ott maradt estig. Áz Iroda külső ajtaját behazták, a függönyöket leeresztették s ott maradtak negyed 8-ig, fél 8 lg. — Ki vitte a leveleket Magdának? — En vittem. — Klein beszélt-e magának arról, hogy Magdával viszonya van? — Arról nem beszélt. Mondtam néki, vegye el, de Klein azt felelte: Én szegény fiu vagyok, Tanu szeptember 1-én délután Starkot együtt látta Kleinnel. A kaput a tanu zárta be, amikor Klein és Stark elmentek gyümölcsöt szedni Ez 6 és egynegyed 7 között volt. Tanu egy kosár gyümölcsöt vitt Ehrenfeldnéhez. — Hallotta-e, hogy Magda menyasszony? — Igen, hallottam, hogy a román gazdálkodónak a menyasszonya. Mikor ezt Klemnek tudtára adtam, azt mondta, hogy nem baj. — Levelezett-* Magda Szatmárról Kleinnel? — Igen. Egy ilyen levelet Klein fel is olvasott előttem és feleségem előtt, hogy mi volt benne, nem emlékszem, csak azt tudom, szerelmes levét volt. Az elnök a tanút megesketi. Kővetkező tanu Vancsisin Józsefné. — Sokat beszélgetett Magda és Klein? — kérdi az elnök. — Igen — felel a tanu —. igen sokszor láttam őket egymással beszélgetni és sokszor láttam estf Magdát az Irodába bejönni, ahol a külső ajtót bezárták és a rollót leeresztették. Magda ilyenkor mindig több óra után távozott a telepről és Klein rendesen hazakísérte. — Van-e tudomása, hogy Magda egész éjjel ott lett volna a telepen? — Erről nem tudok. — Tud-e arról, hogy Magda szerelmes volt Kleinbe? — Azt Kleintől hallottam, Magdától is hallottam, aki azt mondta, hogy ha megtudnák, hogy 5 Kletnt szereti, jt kor az édesanyja kitagadná a rsgfonhé!. Elmondja, hogy a gyilkosság után Kleint idegesnek látta. A tanút megesketik A tárgyalást holnap délelőtt folytatják-