Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-20 / 41. szám

4 KWWT-9 OEMlMtl AKUKfiAAW •HMMMMMMMH i .r.; i ^ ichruar 20. Veszedelmes tüz pusztított egy Kossuth La jos~sugáruti kárpitosiizemben Elpusztult a Rubin Józset cég egész berendezése és anyagraktára (A Dél magyarországi munkatársától.) A Kossuth Lajos-sugárut 8. szám alatt levő kárpitosüzemben, amelynek tulajdonosa Rubin József, csütörtökre virradó éjszaka veszedelmes tüz pusztított. A lángok elpusztították az özem berendezésit, raktárkészletét, az anvagokat és kellékekel. A tüzet éjjel 2 óra körül vették észre a járókelők. Nagy uccai frontja van a kárpitosözemnek, széles kirakatokkal és redőnyökkel. Az egyik redőny alól füst tódult ki. A szomszédban levő tűzoltók pillanatok alatt a helyszínen voltak, de a lezárt redőnyök miatt nem tudtak az üzembe behatolni, ugy, hogy kénytelenek voltak az egyik redőnyt felszakitenl, a hatalmas kirakattáblát bezúzták és Így fogtak hozzá az oltáshoz. Az özem ekkor már lángban állott. Egyórai munkába került, amig a tüzet sikerült eloltani. A tűz hírére sürü csoportokban verődtek össze a hainali járókelők a műhely előtt. A reggeli órákban szomorú látványt nyújtott (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi alvilág legjellegzetesebb alakja: Téglás Gusztáv fiatal cigánylegény, akivel legtöbb baja van a rendőrségnek. Téglás jóformán már minden clkö<-'rthet6 bűncselekményt elkövetett, amelyekért m bíróságok összesen húszszor büntették meg. de a rengeteg fogság sem törte meg. Kiszabadulása után ismét betört, vagy megbicskázott valakit, vagy rabolt, ugy. hogy már másnap ismét el kellett fogni A biróságok a fékezhetetlen embert igen szigoruan büntetik. Legutóbb egy szelet kenyér és öt deka szalonna ellopásának kísérlete miatt egyhónapi fogházat szabtak ki rá. Azóta is sok mindent követett már el. Jelenleg lopás és hatósági közeg elleni erőszak miatt van bűnvádi eljárás ellene folyamatban, csütörtökön pedig dr. Gaál István járásblró tárgyalta sorozatos csald i ügyeit. Téglás Gusztáv, ha nem lop. akkor lemezt dobál és igy tesz szert pénzre. A lemozjátékot pedig a bíróság legújabban igen szigorúan bünteti. az üzem. Megszenesedve, elüszkösödve, romhalmazban hevertek a különféle garnitúrák, amelyek közül többet éppen csütörtökön készültek hazaszállítani. Félig kész áruk mentek tőnkre, bútorok, szőnyegek, fotelek és kanapék. A kár igen jelentős a nagymennyiségű kellék elpusztulása miatt, de elégett sok nyersanyag is. Elpusztult az üzleti berendezés is, átégett a deszkapadló. Az üzemben jelentős kárt tett az oltás során a viz, hasznavehetetlenné változtatva a szőnyegeket, a divány- és ágytakarókat. Az első hozzávetőleges számítás szerint ötezer pengő kárt okozott a töz, de amint haladt a leltár felvétele, kiderült, hogy a kár túlhaladja a nyolcezer pengőt is. Csütörtökön délelőtt megtartották a tüzvizsgálatot és megállapították, hogy a tüzet véletlen okozta. Szerdán este, amikor bezárták az üzletet, szokás szerint kitisztították a hamut a kályhából. A hamut a tanonc a kályha melletti ládába dobta és valószínűleg a hamu kőzött levő kis darab zsarátnoktól gyulladhatott ki a láda, majd az egész üzem. / Ilyen játékért vonták felelősségre most a cigánylegényt. Szilveszter estéjén fogták el a rendörök Téglást, amikor éppen a lemezeket dobálta. Egyes esetekben sikerült nyernie, ezeknél csalás miatt, ahol meg csak játszott, de nem nyert,, ott tiltott szerencsejáték által elkövetett kihágás miatt vonták felelősségre. A tárgyaláson Téglás Gusztáv beismerte a bűncselekményeket. Kivüle még két lemezes került a biró elé- Bodor István és Csóti -István. Dr. Kynsburg Béla ügyészi megbízott szigorú Ítéletet kért és indítványozta, hogy a vádlottakat a bíróság közveszélves munkakerülés miatt utalja dologházba. A bíróság Téglás Gusztávot kétrendbeli csalás és ötrendbeli szerencsejáték miatt négyhónapi fogházra itélte és ennek kitöltése után bizonytalan időre dologházba utalta. Bodor István háromheti elzárást, Csóti István háromheti fogházat kapott. Az ítélet ellen az elitéltek fellebbeztek. TIzenKiáromévi fegyházai kapott az augusztafelenf rablógyilkos Budapest, február 19. A budapesti törvényszék csütörtök délután 1 órakor hirdetett ítéletet Mester János bűnügyében, aki a múlt év októberében megfojtotta és kirabolta az Auguszta-telep egyik vendéglőjének szakácsnőjét, özvegy Soltész Károlynét. Mester Jánost a bíróság 13 évi fegyházbüntetésre ítélte. Az indokolás megállapítja, nem látja belgazoltnak, hogy a vádlott előre megfontolt szándékkal ölte volna meg Soltész Kárólyné szakácsnőt. Uj elnököt és uj szellemet az ipartestületbe (A Délmagyarország munkatársától.) Már úgyszólván csak napok választják el a szegedi iparosságot az ipartestületi választástól, de még mindig nem mutatkozik valami különös élénkség az elnökségért küzdő frontokon. Pedig ez a választás nemcsak az elnök személyében akar változási előidézni, hanem az ipartestület vezetésének szellemében is. Az ellenzéki párt. amely a legzajtalanabbul szervezkedik, csütörtök este megejtette a jelölést és elvben kimondotta, hogy csak olyan iparosokat jelöl, akik határozottan kijelentik, hogy a másik párt részéről nem fogadnak el jelölést. A! Körmendy-párt hívei azzal a trükkel igyekeznek hiveket hőditani, hogy Rácz Antal nem vállalja a jelöltséget, sőt ő maga is Körmendyt támogatja. Ez természetesen nem igaz, mórt Rácz Antal hivei jelöltjük előzetes hozzájárulásával indították meg a mozgalmat és éppen Rácz Antal volt az, aki alelnök létére megunta az Ipartestületben meggyőkeresedett szellemet, visszavonult és megtagadta a közösséget az ipartestületben lezajló botrányokkal és egyéb eseményekkel. Rácz Antal mindössze arra kérte barátait, hogy kíméljék az ellenpárt vezetőit és azok személyi ügyeit ne használják ki a választási küzdelemben. Ezért folyik szokatlan csendben az ipartestületi választás előkészítése. Robbanás a kerékpármühelyben (A Délmagyarország munkatársától.) Hangos detonáció Ijesztette meg csütörtökön délután a Zrinyi-uccában járókelőket. A' 6-os számú házban levő Kecskés János-féle gépjavító műhelyből hallatszott a robbanás és a következő pillanatban a műhely ablakai hangos csörömpöléssel hullottak az úttestre. Ebben a pillanatban senkisem haladt az uccán a mühelv előtt, igy az üvegszilánkok nem tehettek kárt senkiben. A robbanás ugy keletkezett, hogy a műhelyben autogénheggesztővel dolgoztak és a heggeszlőből valahogyan gáz. szivárgott ki, ami a levegővel összekeveredve detonációt idézett elő. A műhely munkásai közül sinkisem sérült meg, a kár is jelentéktelen. Kocsmázás után - uccai támadás (A Lé' magyar ország munkatársától.) Furcsa kaiandban volt része szerdán éjjel Bagi Péter sándorfalvai lakosnak. Bagi több szegedi kocsmában szórakozgatott. Az egyik helyen egy fiatalember szegődött mellé, aki kedves szavakkal biztatta az ivásra és a mulatozásra. Egyik kocsmából a másikba mentek, Bagi jól felöntött a garatra, amikor pedig Újszegedről át akart jönni Szegedre, az előzékeny fiatalember nagy vitába keveredett vele, majd megtámadta. Bagi még fel sem eszmélt, amikor a támadó lehúzta róla kabátját és a zsákmánnyal elfutott. Bagit a nem várt támadás teljesen kijózanította. A legközelebbi rendőrőrszobán feljelentést tett ismeretlen támadója ellen nemcsak a kabát elrablása miatt, hanem azért ist mert a bekecsben 10 pengő készpénz is volt. A rendőrség megindította a nyomozást. Magyar nyelvjárások Dr Horger Antal előadása (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egyetem barátainak Egyesületében csütörtökön délután dr. Horger Antal professzor tartott érdekes előadást • magyar nyelvjárásokról. — Valamikor, mondotta a professzor az a téves fiit volt elterjedve, hogy az irodalmi, a köznyelv és a népnyelv közül a népnyelv a romlott. H« romlottságról egyáltalán lehet beszélni, inkább romloll az irodalmi nyelv, mert ennek számos sajátsága mesterkélt. A népnyelv legfontosabb jellemzője, hogy nem egységes, hanem különböző nyelvjárásokra oszlik. Ennek az oka az a nyelvtörténeti tény, hogy a nyelv mindig változik é« pedig nem mindenütt egyformán. Az egyforma feilMé*t főleg földrajzi akadályok gátolják. Általában mennél sűrűbben lakott egy terület, annál kevésbé fejlődnek ki nyelvjárások. — A nyelvjárásoknak sokféle sajátsága van. A j fonetikus eltérések: (a palócoknál a nincs, csak á), i hangtörténeti sajátságok: fa XYII-ík századtól például a szép, néz szavakban é-l ejtünk, mig a Tiszántúlon e helyett szip. és niz szavakat használnak), alaktani eltérések: (főleg. hogy más ragok és képzők észlelhetők egyes helyeken, a palócoknál például: nott, nól, lőtt helyhatározó ragok), mondattani sajátságok: (főleg a szóképlet körében) azok, amelyéket ismer a nyelvtudomány. Ezek körül a laikusokat főleg a tájszavak érdeklik. Ezek között vannak tutajdonképeni tájszavak, amelyeket sehol másutt fel nem fedezhetünk, csak az illető területen (ajongani — restellni), olyanok, amelyeknek vidékek szerint más is más a jelentésük (•pró — Erdélyben: himlő) és vanuak olyanok, amelyek egyes vidékeken alak szerint változnak , (csalán, csollán, cselán, csllán). — Eredetükre nézve két csoportra oszthatjuk a nyelvjárásokat: megőrzött régiségek és a különböző fejlődések alapján létrejött nyelvjárások. A megőrzött szavak régente nem voltak tájszavak, hanem az Idők folyamán elavultak éj csak egyes vidékeken őrizték meg. — Érdekes kérdés, hogy meddig terjednek at egyet nyelvjárásokT Például: hol kezdődik a göcseji nyelvjárás és hol ér véget? Ezt nem lehet megállapítani, legfeljebb annyit, hogy egy sajátság meddig terjed. Ilyen alapon a régi Magyaroszágot nyolc nyelvjárásterületre osztották. A nyugati nyelvjárásterület sajátsága többek között, hogy valakinek a fűlő-ről, órömő.ről beszél. Ezen a területen a nak, nek, nál, nél, val, vei, hoz, hez, hőz ragok helyett egységesen csak nek, nál, nel és hoz ragokat használnak, például: háznek. sokkel. Ennek a magyarázata az. hogy valamikor általánosan igy beszéltek. A dunántuli nyelvjárás fősajátossága, hogy ly helvctt l-et mond, például: király helyett kinii folyó helyett foló. Dr. Horger professzor külön foglalkozott ezután az alföldi nyelvjárással, amelyet Szegeden is beszélnek. Ennek fősajátossága az ö-zés. Ez a sajátosság ugy keletkezett, hogy az árpádkorabell magyarság egyes szavakban ű-t ejtett. Ebből a XII. és XIII. század folyamán a köznyelvben e lett, csak a szegedi nyelvjárásban lépett helyébe 6. Az (5-zés ezek szerint többszázéves múltra te. kinthel vissza. Az élvezetes előadást zsúfolt terem hallgatta végig. BDCH Fa, szén, koksz UHVII Telefon 11-20. n Téglás Gusztáv huszonegyedik büntetése: 4 hónapi fogház és dologház Iemez)átékért