Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-23 / 18. szám

,"1931 Jaitogr 83. DÉLMAfíYARORSZÁG D polgármester a házikezelés megszüntetését és a színháznak három évre való bérbeadását kéri a közgyűléstől Bizalmas megbeszélések a városházán Operatársulat helyett — évi nyolc operaelőadás ? Délmagyarorsiág munkatársától.) A Szinházkérdés ismét a szegedi közigazgatási élet középpontjába került. A legtöbb szó erről esik a városházán, a legtöbb hivatal ezzel fog­lalkozik és a január 28-án összeölő közgyű­lésnek ez lesz a legfontosabb programpontja. Csütörtökön délelőtt igen hosszura elnyúló megbeszélés volt dr. Somogyi Szilveszter pol­gármesternél, amelyen résztvett dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyettes-intendáns és dr. vi­téz Szabó Géza kulturtanácsnok. 'A megbe­szélésről a polgármester érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Azt beszéltük meg, hogy milyen javas­latot viszünk a közevülés elé. Elhatároztuk, hogy a kftzqyfiléstfl a házikezelés megszűntetésének és a színház három évre való vállalatba adá­sának elrendelését kérjük, 0 részletek elintézésére pedig a kisgyűlés szá~ mára kérünk felhatalmazást. Igy a kisgyűlés döntené el, hogy pályázat, vagy meghívás ut­ján kívánja-e megkeresni az uj vállalkozó igazgatót, a kisgyűlés állapítaná meg az uj igazgatóval kötendő szerződés feltételeit, a vá­rosi szubvenció nagyságát, a kisgyűlés hatá­rozná meg azokat a művészi és anyagi garan­ciákat is, amelyeket megkíván az uj igazga­tótól. — Foglalkoztunk még azzal a tervvel is — mondotta a polgármester —, amely legutóbb merült fel és amely alkalmasnak látszik az opera-kérdés megoldására. Arról van sző, hogy a budapesti Operaház együttese havonta lejönne egy-egy előadásra vendégszerepelni Szegedre, előadá- i gát elvette a polgármestertől és a klsgyül&re ruházta rá. A jelenlegi igazgatót nem a pol­gármester, hanem a kisgyűlés választotta meg és a polgármester, akit a közgyűlés bizalmat­lansága méltán sértett, a legszigorúbban tá­voltartotta magát a választási hadjárattól. Nemrégen, amikor a torony alatt elhatároz­ták a házikezelés megszüntetését, dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyettes terjedelmes memo­randumot nyújtott át a polgármesternek' én ugyanezt a memorandumot bemutatta a szin­ügyi bizottságnak. Emlékiratában javaslatot tett a szinház vállalatba adására és javaslatá­ban a vállalkozó igazgató megválasztásának a jogát ismét a polgármesterre kívánta átru­házni. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a polgármesterhelyettes emlékezett arra. hogy tavaly a kisgyűlés egy miriszteri távirat álapján választotta meg az uj igazgatót. A polgármester azonban, amint nyilatko­zatának első részéből kiderül, még most sem békült meg, még most is érzi annak a köz­gyűlési határozatnak személye ellen irányuló élét, amely elvette tőle az igazgatóválasztás jo­gát. A polgármester nyilatkozata szerint ezt a jogot most már ő fogja kérni a kisgyűlés szá­mára, tehát nem fogadja el Pálfy József ja­vaslatának erre vonatkozó részét. A segédiegyző rágalmazás! pere két főjegyző ellen Egy bizalmas levél, okiratok és a kisteleki Jegyzöhóboru (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi járásbíróságon dr. Ráday László biró csütörtökön tárgyalta nagy érdeklődés mellett a »jegyzők rágat' mazási perét*. Az ügy nem ujkeletü. Mielőtt bün­tetőper lett volna belőle, megjárta az összes köz­igazgatási fórumokat, mert a perben két főjegyző és egy adóüggi segédjeggző van érdekelve. Sinóros-Szabó Emil a forradalmak és a román megszállás alatt Dobozon, Morcsek György főjegy­ző mellett működött, mint jegyzőgyakornok. Ké­sőbb Kőszegre került, majd néhány évvel ezelőtt Kisteleken kötött kí, ahol rövidesen adóügyi jegy­zővé választották. Sinóros-Szabó itt rossz viszonyba keveredett a főjegyzővel, Tóth Pállal. Az ellen­ségeskedés oly mértéket öltött a két ember kő­zött, hogy — amint a büntetőperből kiderült — mindketten egymás »nyakát akarták kitekerni*. Sinóros-Szabó ellen egy ügy miatt fegyelmi is in­dult meg. Ebben az időben történt, 1928-ban, hogy Tóth főjegyző levelet intézett Morcsek dobozi főjegyzőhöz, Sinóros-Szabó egykori feletteséhez és bizalmasan megkérdezte, hogy milyen ember is az a Sinóros? Mit tud a főjegyző Sinórosnak a ^^SIsS mlíTdcn l^f^f^iS^ jegy eladása és a mai helyárak mellett 1800 pengőt lehet bevenni, ha tehát százszázalékos helyáremelést csinálunk az ilyen operaelő­adásokhoz, akkor a bevétel háromezerhatszáz pengő lenne. A városnak tehát egy-egy opera­előadásra 1500—5000 pengő! kellene ráfizetnie. Mivel pedig a szezon körülbelül nyolc hónap­ból áll, ez évente tizenhatezer pengő meg­terhelést jelentene, ami lényegesen kevesebb, mint a külön operaegyüttes tartása. A kérdés­sel tehát érdemes foglalkozni akkor is, ha vál­lalatba adjuk a színházat A polgármester nyilatkozata a házikcztléses rendszernek nevezett négyéves szinházi kísér­let bukásának elismerését jelenti. Mindenki emlékszik még arra a kemény harcra ame­lyet a város közönsége folytatott az opera­kultusz fentartásáért többek között Palágyi Lajossal is, akinek elsősorban azért kellett tá­voznia Szegedről, mert szabadulni akart szer­ződésének a kötelező operatársulat és opera­előadásokra vonatkozó feltételétől. Ugy gon­dolta, hogy opera nélkül egyensúlyba kerülne a szinház anyagi helyzete, de tervét nem va­lósíthatta meg, mert a közönség is, a hatóság is szigorúan ragaszkodott az operához. Palá­gyival szemben szigorúan ragaszkodtak a szer­ződés feltételeihez és mivel nem deferált, le kellett mondania szerződéséről. Most ugyan­azt akarja tenni az operaüggyel a város. Négy­esztendős kísérletezések és elköltött százezrek árán eljutott a város hatósága oda, ahonnan tulajdonképen kiindult a házikezelés: nem csak a maga, hanem a jövendőbeli igazgató nevében is el akarja ejteni az operát, mind­össze évi nyolc operaelőadással, kívánja ki­elégíteni a közönség operaigényét. D.e mást is mond a polgármester nyilatko­zata. Sokan emlékeznek még bizonyára arra is, hogy a mult évben, amikor a közgyűlés rezsimváltozást rendelt el a házikezeléses szín­házban, az uj igazgató megválasztásának jó­i-ható ember-e? A válasz megjött Morcsektől és naggon lesújtó volt Sinórosra nézve Azt irta a főjegyző, hogy Sinóros a kommün alatt termelési főbiztos, direktóriumi tag volt, politikailag tel­jesen megbízhatatlan. Tóth főjegyző ezt az in­formációt őrömmel újságolta ismerőseinek, a leve­let megmutatta a Kaszinó vendéglősének is, sőt a legközelebbi közgyűlésen felállott és egész ter­jedelmében felolvasta a gyűlés előtt Sinóros-Szabó későbbi feljelentése szerint Tóth Pál azt mondotta a levél birtokában, hogy »most kitekerem a nyaka­daU. Az adóügyi jegyző az események után felha­talmazást kért, hogy a két főjegyző ellen megindítsa a rá-atmazási pert. A felhatalmazást meg is kapta, azonban az ügyészség nem vállalta a vádat, mert nenj Sinóros hivatali működéséről szólt a levél. Igy főmagánvádra indult el a bonyolult per. A szegedi járásbíróság már tartott benne egyizben tárgyalást Akkor a biró kérdésére Tólh főjegyző elmondotta, hogy azért szerezte be a levelet, mert Sinóros-Szabó állására tört, ki akarta őt túrni és igy védekezett. Elismerte, hogy a levelet többek­nek mutogatta és hogy a közgyűlés előtt is fel­olvasta A biróság a felek kérésére elrendelte a teljes bizonyítást. A csütörtöki tárgyaláson megjelent a sértett Sinóros-Szabó és a két vádlott főíegvző. Mindenek, előtt a dobozi és nagyrévi tanukat hallgatták ki. Illetve ezeknek Írásba foglalt vallomását is­mertette a biróság. A vallomások, amelyek Sinó­ros forradalmi múltjára vonatkoztak, nagyon ér­dekesek voltak. Akadt tanú, aki azt igazolta, hogy a je^yzőgyakornok termelési főbiztos és cenzor volt .Tobozon. Hivatalát olyan buzgalommal látta el, hogy maga járt a levelek után és még a privát levelekbe 1. belenézett. Egy másik tanú szintén érdekes vallomást lett .Elmondotta, hogy egy férfit lólopáson értek és Sinóros-Szabó intéz­kedett, hogy a tolvajt viggék a füzesekbe f* löj­jék aggon, vagg akasszák fel. Meg is történt volna, ha a tani- nem akadályozza meg a gyil­kosságot Pálinkás József vendéglős, Solgmossy István állatorvos arról tettek vallomást, hogy Tóth Pál tényleg terjesztette a levelet Kisteleken. Ezután Sinóros-Szabó terjesztette elő okiratok­ban az ellenbizonyítását. Becsatolt több bizonvit­ványt, amelyet még annakidején Morcsek Hlitott ki teljes megbízhatóságáról, egy másik bizonyít­ványt, amely szerint a forradalom ellen tett ki­jelentései miatt a direktórium lefogatta, megve­rette és elhurooltatta, valamint a csongrádi fő­szolgabíró igazolóiratát a kommün alatti magatartá­sáról. Sinóros-Szabó itt még megjegyezte, hogy ugyanegy ügyszám alatt igazolták őt is és Tóth Pál főjegyzőt Is. Egy másik okirat arról tett tanú­bizonyságot, hogy őt a románok magyarsága miatt elhurcolták és megverték. Erre a bizonyításra Morcsek főjegyző válaszolt. Előadta, hogy azok a bizonyítások, amelyeket be­csatolt Sinóros, tényleg az 6 kezétől származnák, azonban azokat nem keli komolyan venni, mert ő azokat csak azért adta, hogy a fiatalember érvényesülését ne vágja ketté Azonban Tóth Pál­nak bizalmas levélben megírta, hogy kicsoda Sinó­ros. Hangsúlyozta, hogy teljesen bizalmas ter­mészetű levét volt és ő azt nem szánta publiká­lásra. Sinóros reflekti.lt a főjegyző felszólalására és Ítéletet kért, mert, amint mondotta, az ok­iratokkal teljesen tisztázta magát Ezzel szemben a főjegyző védője ujabb bizonyítási inditvángt terjesztett elő, hogy at biróság a háborúskodás igazi okát megismerhesse. Kérte beszerezni a csongrádi főszolgabírónál fekvő, Sinóros ellen In­dított fegyelmi ügy iratait és njabb tanukat jelen­tett be. A biróság az ujabb bizonyításnak is helyt adott és a tárgyalást elnapolta. Ri iparfejlesztési javaslat Budapest, január 22. A' képviselőház köz­gazdasági és közlekedésügyi, valamint pénz­ügyi bizottsága ma délelőtt folytatta az ipar­fejlesztési törvényjavaslat vitáját. Gáspárdy Elemér siettette a közüzemek versenyének visz­szaszoritását. Kifogásolja azt a jelenlegi álla­potot, amely lehetővé teszi, hogy az iparvál­lalatok igazgatói aránytalanul nagyobb Jöve­delmet húzhassanak Frühunrth Mátyás a kézműves ipar kér­déseivel foglalkozott. Sokorópátkai Szabó István szűkségesnek mondotta, hggy a munkásság is tisztességes (keresethez jusson es hogy a részvények után megfelelő osztalékot fizessenek. Krúdy Ferenc hangsúlyozta, hogy az ipar a termelésért van és nem az a hivatása, hogv a pénzintézetek" spekulációjának tárgya le­gyen. A mezőgazdaság versenyképessége any­nyira fontos, hogy ennek érdekében le kell szállítani az ipari árnivót. Kenéz Béla hangoztatta, hogy kisiparossá­gunk szakképzésének javulnia kell. A kedvez­mények adományozása során előnyben kell részesíteni a szakiskolákat végzett iparosokat, Gróf Keglevich Gyula rövid felszólalásában a parádi üveggyárral foglalkozott. Az egyesi­tett bizottság hétfőn folytatja tanácskozását. BOCH Fa'8zén> koksz ' —1. JL ... csak urlma áru. 8*

Next

/
Oldalképek
Tartalom