Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-23 / 18. szám

,"1931 Jaitogr 83. DÉLMAfíYARORSZÁG D polgármester a házikezelés megszüntetését és a színháznak három évre való bérbeadását kéri a közgyűléstől Bizalmas megbeszélések a városházán Operatársulat helyett — évi nyolc operaelőadás ? Délmagyarorsiág munkatársától.) A Szinházkérdés ismét a szegedi közigazgatási élet középpontjába került. A legtöbb szó erről esik a városházán, a legtöbb hivatal ezzel foglalkozik és a január 28-án összeölő közgyűlésnek ez lesz a legfontosabb programpontja. Csütörtökön délelőtt igen hosszura elnyúló megbeszélés volt dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél, amelyen résztvett dr. Pálfy József polgármesterhelyettes-intendáns és dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok. 'A megbeszélésről a polgármester érdeklődésünkre a következőket mondotta: — Azt beszéltük meg, hogy milyen javaslatot viszünk a közevülés elé. Elhatároztuk, hogy a kftzqyfiléstfl a házikezelés megszűntetésének és a színház három évre való vállalatba adásának elrendelését kérjük, 0 részletek elintézésére pedig a kisgyűlés szá~ mára kérünk felhatalmazást. Igy a kisgyűlés döntené el, hogy pályázat, vagy meghívás utján kívánja-e megkeresni az uj vállalkozó igazgatót, a kisgyűlés állapítaná meg az uj igazgatóval kötendő szerződés feltételeit, a városi szubvenció nagyságát, a kisgyűlés határozná meg azokat a művészi és anyagi garanciákat is, amelyeket megkíván az uj igazgatótól. — Foglalkoztunk még azzal a tervvel is — mondotta a polgármester —, amely legutóbb merült fel és amely alkalmasnak látszik az opera-kérdés megoldására. Arról van sző, hogy a budapesti Operaház együttese havonta lejönne egy-egy előadásra vendégszerepelni Szegedre, előadá- i gát elvette a polgármestertől és a klsgyül&re ruházta rá. A jelenlegi igazgatót nem a polgármester, hanem a kisgyűlés választotta meg és a polgármester, akit a közgyűlés bizalmatlansága méltán sértett, a legszigorúbban távoltartotta magát a választási hadjárattól. Nemrégen, amikor a torony alatt elhatározták a házikezelés megszüntetését, dr. Pálfy József polgármesterhelyettes terjedelmes memorandumot nyújtott át a polgármesternek' én ugyanezt a memorandumot bemutatta a szinügyi bizottságnak. Emlékiratában javaslatot tett a szinház vállalatba adására és javaslatában a vállalkozó igazgató megválasztásának a jogát ismét a polgármesterre kívánta átruházni. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a polgármesterhelyettes emlékezett arra. hogy tavaly a kisgyűlés egy miriszteri távirat álapján választotta meg az uj igazgatót. A polgármester azonban, amint nyilatkozatának első részéből kiderül, még most sem békült meg, még most is érzi annak a közgyűlési határozatnak személye ellen irányuló élét, amely elvette tőle az igazgatóválasztás jogát. A polgármester nyilatkozata szerint ezt a jogot most már ő fogja kérni a kisgyűlés számára, tehát nem fogadja el Pálfy József javaslatának erre vonatkozó részét. A segédiegyző rágalmazás! pere két főjegyző ellen Egy bizalmas levél, okiratok és a kisteleki Jegyzöhóboru (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi járásbíróságon dr. Ráday László biró csütörtökön tárgyalta nagy érdeklődés mellett a »jegyzők rágat' mazási perét*. Az ügy nem ujkeletü. Mielőtt büntetőper lett volna belőle, megjárta az összes közigazgatási fórumokat, mert a perben két főjegyző és egy adóüggi segédjeggző van érdekelve. Sinóros-Szabó Emil a forradalmak és a román megszállás alatt Dobozon, Morcsek György főjegyző mellett működött, mint jegyzőgyakornok. Később Kőszegre került, majd néhány évvel ezelőtt Kisteleken kötött kí, ahol rövidesen adóügyi jegyzővé választották. Sinóros-Szabó itt rossz viszonyba keveredett a főjegyzővel, Tóth Pállal. Az ellenségeskedés oly mértéket öltött a két ember kőzött, hogy — amint a büntetőperből kiderült — mindketten egymás »nyakát akarták kitekerni*. Sinóros-Szabó ellen egy ügy miatt fegyelmi is indult meg. Ebben az időben történt, 1928-ban, hogy Tóth főjegyző levelet intézett Morcsek dobozi főjegyzőhöz, Sinóros-Szabó egykori feletteséhez és bizalmasan megkérdezte, hogy milyen ember is az a Sinóros? Mit tud a főjegyző Sinórosnak a ^^SIsS mlíTdcn l^f^f^iS^ jegy eladása és a mai helyárak mellett 1800 pengőt lehet bevenni, ha tehát százszázalékos helyáremelést csinálunk az ilyen operaelőadásokhoz, akkor a bevétel háromezerhatszáz pengő lenne. A városnak tehát egy-egy operaelőadásra 1500—5000 pengő! kellene ráfizetnie. Mivel pedig a szezon körülbelül nyolc hónapból áll, ez évente tizenhatezer pengő megterhelést jelentene, ami lényegesen kevesebb, mint a külön operaegyüttes tartása. A kérdéssel tehát érdemes foglalkozni akkor is, ha vállalatba adjuk a színházat A polgármester nyilatkozata a házikcztléses rendszernek nevezett négyéves szinházi kísérlet bukásának elismerését jelenti. Mindenki emlékszik még arra a kemény harcra amelyet a város közönsége folytatott az operakultusz fentartásáért többek között Palágyi Lajossal is, akinek elsősorban azért kellett távoznia Szegedről, mert szabadulni akart szerződésének a kötelező operatársulat és operaelőadásokra vonatkozó feltételétől. Ugy gondolta, hogy opera nélkül egyensúlyba kerülne a szinház anyagi helyzete, de tervét nem valósíthatta meg, mert a közönség is, a hatóság is szigorúan ragaszkodott az operához. Palágyival szemben szigorúan ragaszkodtak a szerződés feltételeihez és mivel nem deferált, le kellett mondania szerződéséről. Most ugyanazt akarja tenni az operaüggyel a város. Négyesztendős kísérletezések és elköltött százezrek árán eljutott a város hatósága oda, ahonnan tulajdonképen kiindult a házikezelés: nem csak a maga, hanem a jövendőbeli igazgató nevében is el akarja ejteni az operát, mindössze évi nyolc operaelőadással, kívánja kielégíteni a közönség operaigényét. D.e mást is mond a polgármester nyilatkozata. Sokan emlékeznek még bizonyára arra is, hogy a mult évben, amikor a közgyűlés rezsimváltozást rendelt el a házikezeléses színházban, az uj igazgató megválasztásának jói-ható ember-e? A válasz megjött Morcsektől és naggon lesújtó volt Sinórosra nézve Azt irta a főjegyző, hogy Sinóros a kommün alatt termelési főbiztos, direktóriumi tag volt, politikailag teljesen megbízhatatlan. Tóth főjegyző ezt az információt őrömmel újságolta ismerőseinek, a levelet megmutatta a Kaszinó vendéglősének is, sőt a legközelebbi közgyűlésen felállott és egész terjedelmében felolvasta a gyűlés előtt Sinóros-Szabó későbbi feljelentése szerint Tóth Pál azt mondotta a levél birtokában, hogy »most kitekerem a nyakadaU. Az adóügyi jegyző az események után felhatalmazást kért, hogy a két főjegyző ellen megindítsa a rá-atmazási pert. A felhatalmazást meg is kapta, azonban az ügyészség nem vállalta a vádat, mert nenj Sinóros hivatali működéséről szólt a levél. Igy főmagánvádra indult el a bonyolult per. A szegedi járásbíróság már tartott benne egyizben tárgyalást Akkor a biró kérdésére Tólh főjegyző elmondotta, hogy azért szerezte be a levelet, mert Sinóros-Szabó állására tört, ki akarta őt túrni és igy védekezett. Elismerte, hogy a levelet többeknek mutogatta és hogy a közgyűlés előtt is felolvasta A biróság a felek kérésére elrendelte a teljes bizonyítást. A csütörtöki tárgyaláson megjelent a sértett Sinóros-Szabó és a két vádlott főíegvző. Mindenek, előtt a dobozi és nagyrévi tanukat hallgatták ki. Illetve ezeknek Írásba foglalt vallomását ismertette a biróság. A vallomások, amelyek Sinóros forradalmi múltjára vonatkoztak, nagyon érdekesek voltak. Akadt tanú, aki azt igazolta, hogy a je^yzőgyakornok termelési főbiztos és cenzor volt .Tobozon. Hivatalát olyan buzgalommal látta el, hogy maga járt a levelek után és még a privát levelekbe 1. belenézett. Egy másik tanú szintén érdekes vallomást lett .Elmondotta, hogy egy férfit lólopáson értek és Sinóros-Szabó intézkedett, hogy a tolvajt viggék a füzesekbe f* löjjék aggon, vagg akasszák fel. Meg is történt volna, ha a tani- nem akadályozza meg a gyilkosságot Pálinkás József vendéglős, Solgmossy István állatorvos arról tettek vallomást, hogy Tóth Pál tényleg terjesztette a levelet Kisteleken. Ezután Sinóros-Szabó terjesztette elő okiratokban az ellenbizonyítását. Becsatolt több bizonvitványt, amelyet még annakidején Morcsek Hlitott ki teljes megbízhatóságáról, egy másik bizonyítványt, amely szerint a forradalom ellen tett kijelentései miatt a direktórium lefogatta, megverette és elhurooltatta, valamint a csongrádi főszolgabíró igazolóiratát a kommün alatti magatartásáról. Sinóros-Szabó itt még megjegyezte, hogy ugyanegy ügyszám alatt igazolták őt is és Tóth Pál főjegyzőt Is. Egy másik okirat arról tett tanúbizonyságot, hogy őt a románok magyarsága miatt elhurcolták és megverték. Erre a bizonyításra Morcsek főjegyző válaszolt. Előadta, hogy azok a bizonyítások, amelyeket becsatolt Sinóros, tényleg az 6 kezétől származnák, azonban azokat nem keli komolyan venni, mert ő azokat csak azért adta, hogy a fiatalember érvényesülését ne vágja ketté Azonban Tóth Pálnak bizalmas levélben megírta, hogy kicsoda Sinóros. Hangsúlyozta, hogy teljesen bizalmas természetű levét volt és ő azt nem szánta publikálásra. Sinóros reflekti.lt a főjegyző felszólalására és Ítéletet kért, mert, amint mondotta, az okiratokkal teljesen tisztázta magát Ezzel szemben a főjegyző védője ujabb bizonyítási inditvángt terjesztett elő, hogy at biróság a háborúskodás igazi okát megismerhesse. Kérte beszerezni a csongrádi főszolgabírónál fekvő, Sinóros ellen Indított fegyelmi ügy iratait és njabb tanukat jelentett be. A biróság az ujabb bizonyításnak is helyt adott és a tárgyalást elnapolta. Ri iparfejlesztési javaslat Budapest, január 22. A' képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottsága ma délelőtt folytatta az iparfejlesztési törvényjavaslat vitáját. Gáspárdy Elemér siettette a közüzemek versenyének viszszaszoritását. Kifogásolja azt a jelenlegi állapotot, amely lehetővé teszi, hogy az iparvállalatok igazgatói aránytalanul nagyobb Jövedelmet húzhassanak Frühunrth Mátyás a kézműves ipar kérdéseivel foglalkozott. Sokorópátkai Szabó István szűkségesnek mondotta, hggy a munkásság is tisztességes (keresethez jusson es hogy a részvények után megfelelő osztalékot fizessenek. Krúdy Ferenc hangsúlyozta, hogy az ipar a termelésért van és nem az a hivatása, hogv a pénzintézetek" spekulációjának tárgya legyen. A mezőgazdaság versenyképessége anynyira fontos, hogy ennek érdekében le kell szállítani az ipari árnivót. Kenéz Béla hangoztatta, hogy kisiparosságunk szakképzésének javulnia kell. A kedvezmények adományozása során előnyben kell részesíteni a szakiskolákat végzett iparosokat, Gróf Keglevich Gyula rövid felszólalásában a parádi üveggyárral foglalkozott. Az egyesitett bizottság hétfőn folytatja tanácskozását. BOCH Fa'8zén> koksz ' —1. JL ... csak urlma áru. 8*