Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-23 / 18. szám

4 Magyarok Colonban. Habanában, oceánon és expressvonaton 1920-ban történt, amikor még szigora cllenőr­fés alatt álltak a magyar, német, török és bolgár alattvalók a Panama-csatorna átkelésénél. Colon­ban, a csatorna Atlanti-óceán felőli kapujánál el kellett a hajót hagyniok és szigorú USA-katonai ellenőrzés mellett vonaton átvitték őket Balboáig, Panama köztársaság fővárosáig és csak ott, a Csendes-óceán felőli kapunál térhettek újra vissza a hajóra. Mi Nagyszebenből indulván, román út­levéllel birtunk és igy Colonban a hajón marad­hattunk. Két napig álltunk Colonban, szenet, olajat vettünk és felhasználva az alkalmat, örülve a szi­lárd ágynak, bementünk a Hotel Imperialba és nézegettük ezt az internacionális várost. Egyszer az esti órákban, elmondhatatlan hőségben sétálgat­tunk és arra lettünk figyelmesek, hogy egy nagy darab, szőke USA-rendőr állandóan a sarkunkban van. Kellemetlen érzés volt és már-már arra is gon­doltunk, hogy valaki beárulta, hogy román útlevél dacára, magyarok vagyunk. Átmentünk a túlsó ol­dalra, be a zig-zugos uccákba, kapukon kl, kapu­kon be, de a rendőr nem tágit, mindenütt a sar­kunkban van. Azt mondtam életben és csavargás­ban társamnak, ezt én tovább ki nem birom, megkérdezem tőle, mit akart Szót tett követte és mikor a rendőrt közvetlen a nyakam mellett érez­tem, megfordultam és megkérdeztem: mit akart Es a hatalmas, a két méter magos, az USA-ruhás rendőr ékes magyar nyelven igy válaszolt: »Az Ég áldja meg magukat, a háború óta nem hallot­tam magyar szót, Kiss János vagyok...» Elsír­tam magam és a nagy darab rendőr is csuklott az izgalomtól. Az egész estét rendőr földinkkel töltöttük és másnap a hajón, ahová elkisért, még Jobban csuklott. • Ez Is hajón történt: elhagytuk Habanát, a gyö­nyörű Cuba szigetét és Spanyolországnak vettük utunkat. Egyszer azt mondom a húgomnak, hogy sok jobban öltözött ember van a harmadosztályon, ne dobálja ki a sok gyümölcsöt, amit éjjelre készit be a figyelmes steward, hanem gyűjtsük össze és majdt levisszük a fedélközi utasoknak. Igy is történt és egy reggel nagy csomag gyümölccsel és keksszel lementünk a harmadosztályra. Átadtuk az egészet egy jól öltözött, jó vonású nőnek azzal, hogy a többi asszony és gyermek között ossza szét Kifogástalan spanyolsággal beszélt velünk a nő, majd amikor elmenőben odaszóltam húgomnak tiszta magyar nyelven szólalt meg az előbb még­tiszta spanyolsággal beszélő asszony: *Bizony igaza van honfitársnő, rettenetes az ut harmad­osztályon, de hát csalódtunk és szegényebben me­gyünk vissza Kőbányára, mint jöttünk ooH Cu­bába.« * • Ez is Colonban történt 1928 februárjában. El­fogyott egy-két piperecikk és mi felhasználva a néhány órás kikötést, bementünk a BazarFrench­be, hogy ott kiegészítsük az asszonynak nélkülöz­hetetlen kincseket. Érdeklődöm az árak felől és odaszólok a húgomnak: no lám, nem is Lima a föld legdrágább városa, Colon, a szabadkikőtő ezer áldása dacára éppen olyan drága, mint a délaraerikai Párisnak kinevezett Lima. Megszó­lal mellettünk egy kék munkaruhába öltözött véz­na kis emberke: »De biz igaz az, nagyon egy drága város ez, hogy a men!:ü üssön beiéi..« • fíasel felé rohan a párisi express. Az étkezőben négyszemélyes asztalnál kaptunk helyet Szemben velünk két őreg ur ül, akik leves előtt, leves után, de még kávé után is vitatkoztak. Poincare igy, Poincare ugy, Briand igy megujgy. A vita any­nvira heves lett, hogy az egyik OTeg ur cvikkere magas ivben, az asztalon keresztül az uran ölébe hullott. Átadja, mire az előbbi ur, hibásan, de mégis érthető magyarsággal igy szól: »Keszenem urám. fin is mágyár voltám SS évvel élőbb. Most vágyom párisi, de szérétni még a mágyárt és a házát.. •« • . Amsterdam. Hotel Victoria. Jön a lift, a második emeleten beszállunk. Már többen vannak. Indulás * után hirtelenül eszembe jut, hogy a keztyüm a, szobában maradt. Kérem az uramat, hogy állít­tassa meg az elsőn a .liftet, majd visszamegyek. Alig mondom el, amikor egy ur a fejéhez kapva igy kiált fel: »Rémes, az egész világ magyar! Most jöttem Sumatrából, ott is mindenki magyarul be­szél.* « • Ez Is hajón történt: meg most ls kissé rosszul érzem magam, ha akkori helyzetemre visszagon­dolok. Az Orita nevü liverpooli haf6 nekivágott DÉLMAGVAKORS/.AG niwi ormm-m.'. timmtunrj.vatsr^i'mn' vrxa a 14 napos atlanti útnak és a 7 utolsó peroekben lihe.'ve mászik fel a lépcsőkön egy öreg, 60-65 éves ur. AUg ér fe1 és alig mutatják meg neki a kabinját, éktelen lármát csap a főstewarddal, hogy neki az a kabin nem kell, nem elég, hogy 14 napon át »balzsamozott« hússal fogunk él­ni, még a kabinja is olyan, hogy csak közvetett uton kap friss levegőt és igy tovább. Mondom a húgomnak: ez a vén szamár tudhatná már, hrgv a kemény angol most csak azért sem ád neki felső kabint. Alig mondom ezt ki, hozzánk lép az öreg ur és igy szól: »Z)r. L. A. vagyok, buda­pesti, — vén igen, de szamár nem Asszonyom«. A vér állt meg bennem. Később mégis nagyon jó barátok lettünk ezzel a budapesti születésű, világ­relációban is ismert nevű, jelenleg karlsbadi fürdő­orvossal, akinek Igen sok a megfiatalítást tárgyaló könyve foroe közkézen. • Indul az angol hajó Európába és Igen sok már a chilei utas a bordon. Az elsőosztályu utas nem ismerkedő és nem barátkozó természet és igy meg­érthető, hogy két speciálisan magyar név dísze­leg ugyan a promenade-deck egymás melletti Liegestuhlján, de a két magyar nem vesz egy­másról tudomást. Már harmadik napja fek­szenek együtt, sétálnak a decken, teáznak a szalon­ban, whiskyznek a bárban, de még csak nem is üdvözlik egymást. A negyedik este elővesszük a bizony már agyonjátszott, erősen lekopott Ptatnikot és leülünk lorumozni. Ezt már nem állta meg a (A Délmagyarország munkatársától.) Szabó Sándor soffőr a mult év márciusában autó­jával keresztül haladt Algyőn. Az utmenti árokban gyerekek játszadoztak. Egyik gyerek az autó alá került. Hiába igyekezett a soffőr, a kocsi keresztülszaladt a gyermeken és sú­lyosan megsebesítette. A gyermeket, Yidacs Flórián 3 éves kisfiút behozták a szegedi köz­kórházba, ahol hosszú ideig ápolták. Az ügyészség nemcsak a soffőr, de az anya ellen is vádiratot adott kl gondatlanságból el­követett súlyos testi sértés vétsége miatt. Az ügyet csütörtökön tárgyalta a szegedi törvény­szék Gőmőry-tanácsa. Szabó Sándor soffőr el­mondotta, hogy rendes sebességgel haladt át Algyő fő utvonalán, többször tülkölt. A gyere­1DJ1 jaguár 23. chilei magyar és hozzánk lépve így szólt: »JT. Imre vagyok Chiléből, kereskedő, SO évvel ezelőtt a győri vagongyár tisztviselője voltam. Ez Itt meg a családom, leányom Rosita, a fiam Eduardo, sajnos, nem tudnak magyarul, mert a feleségem spanyol nő«. Hát igen, a Piatnlk — a legjobb közvetítő. • Costa-Rica köztársaság Port-Limon nevü rette­netes forró kikötőjében, annak Hotel Admiral nevü bárjában vagyok. Szólok az egyik mozonak »Un whisky con bastante hielo* (sok jéggel) és a mozo megfordulva igy szól a mlxterhez: i>Tatám melege van ennek a tyúknak/« Szegények majd sóbálvánnyá meredtek, amikor elnevettem magam és magyarul kértem a sok jeget • Gattim'xin, a Panama-csatorna egyik emelőkaptt­jánái történt a Hetuan nevü Kosmos-haón. Ali a hajónk és nézzük, hogy bocsátják a hatalmas hajó alá a vizet, hogy emelkedünk, hogy elérjük a másik óceán szintjét. A oementparton, a tech­nika világcsodáját üzemben tartó kis villanymoz­dony vezetője felkiált: *Sind hler auch Ungaren am Bordf« Igenlő válaszom után, magyarul: *M> újság otthon, mit csinálnak a pestiek, hol győz most a Fradit« Mindenre válaszoltam, csak azt nem tudtam, hogy micsoda, vagy kicsoda az a Fradi. Kicsit lenézve magyarázta meg és ldcslt lenézőleg tett hozzá: * Látszik, hogy nem pesttU Szamos Sári. kek az árokban játszadoztak. AmIJtor köze­lükbe ért, Vidacs Flórián felugrott és egyene­sen belerohant az autóba. 'A kihallgatott tanuk igazolták a soffőr Vé­dekezését. Előadták, hogy Szabó elrántotta a kormányt, mindent megtett, hogy a szeren­csétlenséget elhárítsa, de ez már netn sikerül­hetett. Az anya, Vidacs Flóriánné azt vallotta, hogy a gyerekek mindig az árokban játszadoztak, soha se történt még semmi bajuk. A bíróság csak az anyával szemben látott gondatlanságot fenforoyni, a soffört felmentette, Vidacs Fló• riánnét pedig 50 pengő pénzbüntetésre itélte. Az itélet jogerős. Megismétlődő lopások a szinházban (A Délmagyarország munkatársától.) A szinházi öltözőkben egyre több lopás történt az utolsó időkben Alighogy megkezdődött a szinházi szezon, a szinházi öltözőkből értéktárgyak tűntek el. A legnagyobb feltűnést egy ezüst cigarettatárca és egy aranyóra eltűnése keltette. A károsultak nyom­ban feljelentést tettek a rendőrségen, meg is indult a nyomozás, azonban a tetteseket nem sikerült kézrekert tent Az Ismeretlen tettes, vagy tettesek nagy bizton­ságban érezhették magukat, mert a szinházi tol­vajlások gyors tempóban megismétlődtek és ma az a helyzet, hogy a színtársulat tagjai közül 25— 30 tagnak is eltűnt valamilyen ékszere, ruhája, vagy értéktárgya. A tolvajok nem voltak váloga­tósak. Kalaptól-cipőig mindent elloptak, ami kezük ügyébe került. Az is mindegy volt nekik, hogy hol lopják meg a színtársulat tagjait, a bezárt öltöző­ben, vagy akár a színpadon. A színészek és szí­nésznők jelentős károkat szenvedtek, eddig azon­ban csak négyen tettek feljelentést a rendőrségen, ugy, hogy mindegyik esetet nem is hozták a rendőrség tudomására. A legfrissebb lopást két nappal ezelőtt követ­ték el. A károsult ezúttal egy kardalosnő volt akinek selyemruháját lopták el az öltözőből. A kardalosnőnek alig van valamivel több fizetése, mint amennyi kárt sisenvedett Szomorú a kis görl esete ls A gőrlök tudvalevőleg a leggyengéb­ben dotált tagjai a színháznak 1 pengő 50-et kapnak fellénésenküit ós Így még ha naponta tán­colnának, akkor sem menne sokra a fizetésük. Három nappal ezelőtt egy ilyen kis gőrlnek lop­ták el selyemharisnyáját, amiért nésyszer-őtszőr is kell játszania, amig megkeresi az árát De elhintek cipők és eltűnt e^yizben 50 pengő készpénz is. A legsajnálatosabb ezekben a lo­oási esetekben az, hogy a károsultak a legnagyobb részf-rn a kisfizetésű kardalosok és kardalosnők közül ktrülnek ki. A szinház személyzete tehetetlenül áll az állan­dóan ismétlődő lopásokkal szemben. Az a gyanú, hogy háziszarka működik a színházban. A rendőrség fokozott eréllyel kezdi keresni a tetteseket, remélhető, hogy rövidesen világosság fog derülni a színházi tolvajlásokra. kcreskece ml körievetekei, iskolai (egysete­ket, költségvetéseket, kottákat és rajzokat, több színben Is. Sokszorosítunk SO példányban l'SO pengőtől kezdődően. Wirth és Rengeir íróopo íro'iaberendp7Ő véllfl'nln 277 Széchenyi ter 5. (Iörvém<széh mellen.) Dr. Herceg Esterházy Pál HÍE6r,mftnyAnak fűszer-, csemegeüzleíében (Kígyó ncca X.) Állandóan friss árak. Olcsó árak. 260 Hagy választék sonkákban, fBlszeltekben, A soffőr elütötte a gyermekei, az anyát elitélték gondatlanság miatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom