Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

1931 január 1. n A tanyai kisvasút Irta Kozma Marcell, A Szeged—Alsótanyai Gazdasági Vasat építési torvezgetésének mintegy harmincéves múltja van, melyet rövid kivonatban kívánok ismertetni. A tanyai vasút első úttörői néhai Stelczol Frigyes máv, üzletvezető és Erdélyi és Deutsch szegedi nagyvállalkozók voltak. A Stelczel-féle terv kizárólag az alsótanyai—szegedi kapcsolatot szolgálta, mig az Erdélyi—Deutsch-féle tervek ennél továbbmentek, mert utóbbi vállalkozók avasul valószinübb jövedelmezőségét is szem előtt tartották és igy jutottak Kiskundorozsma és körzetének tervezésükbe történt bekapcsolásához. A szegedi nyilvános tárház különféle számításai az adatszerzések alapján, akkoriban azt eredményezték, hogy amennyiben egyáltalán beszélni lehet a kisvasút rentabilitásáról, ugy csak az Erdélyi-^-Déulsch-féle tervezet jöhet szóba, minthogy a létesítendő kisvasút személyforgalmán kívül, a teherforgalom lényegesebb fokozása Szegedre és vísaónt csak a dorozsmai bekapcsolással volna elképzelhető. így is a kisvasút építkezésénél a legmesszebbmenő takarékosság mellett és az úgyis működő szegedi nyilvános tárházak adminisztrálásával lehetett gondolni a vasút felépítésére. Az akkori érdeklődés azt eredményezte, hogy Erdélyiék nem igen gondoltak a vasút felépítésére, hanem valószínűbbnek látszott, hogy az engedményezés értékesítése lebegett szemük előtt és azt remélték, hogy Szeged városa fogja megváltani a részükre terhet és sok munkát jelentett jogot. Ám LWÍr polgármester, ákit környezete igyekezett maggyőzni a város és tanya kapcsolatának szükségességéről, akiről egyébként is közismert volt, "hogy a tanya sorsa mennyire szivéhez van nőve, nem mutathatott hajlandóságot a kisvasút létesítésére, világósan kifejezésre juttatva, hogy az államtól támogatásra nem számithat a város, — sajnosan hiányzott azon időkben a nagy támogatónk: Klebelsberg miniszter, — magának a városnak a célra pénze cfincs, pénzt csák földből szerezhetne, már pedig földek eladásáról Lázár polgármester hallani sem akart. A kisvasút iránt tudtommal komoly magánérdeklődő egyedül az Országos Raktárházak Részvénytársaság volt, amely cég izig-vérig vasutas és emellett kereskedő, vezető igazgatója: Kilényt Pál, a szegedi tárházak vezetőségének javaslatára 1908ban jelentkezett eszméjével a városnál, ahol tervét kifejtve, ennek megvalósításához csak annyit kért a várostól, hogy a város szerezze meg Érdélyi—'Deutsch vállalkozóktól az engedményezés jogit, minthogy a jog megszerzésével járó áldozatot a vállalat nem hozhatja megi, Erre a város nem volt hajlandó, mert tudomása szerint a joghoz drágán lehetett volna hozzájutni. A tárház érdeklődése azt eredményezte, hogy a kisvasút ügyét napirenden tartották. ' Az 1910. évben nagyobb érte: ?rlet foglalkozott a tanyai vasúttal, mely értekezlet anyagát könyvbe '^glalta Szesztay tanár, Vz 1910. évi értekezlet után nagy agilitással (ogK'kosott a tanyai vasúttal néhai Balogh Károly tanác^ók, ald Szesztay tanár tanulmányát állandóan Íróasztalán, maga előtt tartotta, sőt amikor a gazdasági tanácsnoki állásától megvált és uj ügyosztályt kapott, ezt a zöldfedésü könyvet oda is magával vitte. Balogh Károly 1914 márciusában, amidőn a kereskedelmi kikötő érdekében folytak tanácskozások* ezen ankéten ugyancsak sikra szállt a kisvasutért, ahol kifejezésre juttatta azon kívánságát, hogy ha a kereskedelmi kikötő létesül, ugy a kisvasutat feltétlenül oda kell vezetni a városnak, A háború alatt újból felelevenedett a kisvasút ügye, amely alkalommal Uray máv, üzletvezető hadifoglyok és hadianyag igénybevételével óhajtotta a tanyát Szegeddel összekötni, de közreműködését a rendes nyomtávú vasúthoz kötötte. Az ezen ügyben egybehívott értekezleten a vasút hívei már két pártra oszlottak, mert amig Uray híveivel a rendes nyomtávú vasút mellett szállott sikra, addig Balogh Károly és hivei egyedül a kisvasutat találták alkalmasnak arra, mely a tanyát Szegednek megtartja. A város többsége Balogh Károly terve mellett döntött, aki kifejtette aggályait a nagyvasuttal szemben, mely szerinte a tanyát elviszi Szegedtől. Balogh tanácsnoknak olyan vasút kellett, mely nem nyer kapcsolatot a tanyát környező Halassal, Majsával, Kistelekkel. Olyan vasutat kivánt Balogh Károly Szegedre, mely akként állapítja meg menetrendjét, hogy a tanya népe ne csak eladja Szegeden portékáját, hanem annak ellenértékét a vonat visszaindulásáig a városban el is költhesse, sőt attól is tartott a városáért lelkesedő tanácsnok, hogy ha a kisvasút menetrendjét akként állapítják meg, hogy az kapcsolatot nyer a nagyvasuttal, ugy a tanya népe elviszi a portékájáért kapott pénzt másfelé, Balogh Károly fáradozásait nem koronázta siker és utoljára 1923 májusában szólalt meg a kisvasúiról, amikor jellegzetes, hangján igy nyilatkozott: »Én mondom, hogy aki a kisvasutat megcsinálja, az életében szobrot érdemel.« A néhai tanácsnoknak ezen nyilatkozata helytálló, A kisvasuton 1929-ben már 36.646 q rozs, 2038 q buza, 1767 q tengeri, 14.890 q gyümölcs és még külön podgyászként kb. 7500 q gyümölcs és sok egyéb cikk forgalmaztatott és igy tehát ezen évben olyan személy- és teherforgalmat ért el, aminőt talán egyetlen kezdő vasút sem tud felmutatni és ha nem jött volna közbe az 1930-iki év rendkívüli gazdasági betegségével, a forgalom nyilvánvalóan további fejlődést mutatna, A tárgyilagosság kedveért rá kívánok mutatni arra, hogy a feltüntetett forgalom minemű ségéből nyilvánvalónak látszik a vasút jövőbeni fejleszthetése a szegedi tárházon keresztül, mert a vasút és tárházi intézmények egymásrautaltsága közismert, amire kifejezetten rámutattak munkáikban Stelczel Frigyes, Erdélyi—Deutsch és Szesztay műegyetemi tanár az 191Q. évi tanulmányában. Ebből a munkából kitűnik, hogy minden terv és tanulmány a közraktáron keresztül irányította a létesítendő kisvasutat. A kisvasút történetéből arra 'az eredményre Jutok, hogy amennyiben a remélhető jobb viszonyok lehetővé teszik, hogy a város a kisvasutra további áldozatot hozzon, ugy a vasút fejlődésének lehetősége a dorozsmai- és közraktári bekapcsolásokkal kézenfekvő, .M.MJFA Wf? Wi MAGYAR KENDER-, LEN- ÉS JUTAIPJIR RT. ÚJSZEGED ' BUDAPEST SUrn'ónycim: KENDERIP SZEGED Telefonszámok: 10-19. és 17-55. OlcL •'II azio!! Lutztlg Imre harisnya- és kötöttáru üzletében Széchenyi tér 2. sz. 140 2000, december 31. A Déímagyarország 2000-bén magjelent) számának szilveszteri melléklete Szilveszter A 2000-ik év Szilvesztere... A nép mulat, tombol, mert jókedve, Jédolga és főleg — mert pénze van. Adó ma már ismeretlen fogalom, a munkanélküliséget tizesztendővel ezelőtt sikerült eltörülnünk • föld színéről. Ma minden ember annyit res, amennyit akar. De ebben az általános örömben és njjongá*' ban Jó lesz kissé visszaemlékezni arra a régi Szilveszterre is, arra az időre, amikor nem ment ilyen jól nekünk... Mert volt valamikor — szinte meseként hangzik — egy Szilveszter, ald nem volt Ilyen Jókedvű ... Akinek sok gondja volt a Mztkeze* léssel, a függókólcsönökkel, a szinhdti szervezkedéssel, aki nem tett mást, mint hadakozott jobbra, hadakozott balra és aki mindenkinek — igazat adott., . HÍREK A posta újból tarifaleszdllifdsra készül. Két hónap előtt a posta puccsszerűen leszállította a tarifát. Amtnt értesülünk, most újból tarifa, leszállításra készülnek. A hírek szerint most olyan olcsó lesz a posta, hogy például a rendes levelek feladásakor a posta ad 10 SÜért a feladónak. Ugy hírlik, hogy a telefont ezentu! díjtalanul adják... Ugy látszik, ott fönn már azt sem tudják, hogy mtt csináljanak ió dolgukban. • Piacrazzia. A Délmagyarorstdg 1WW tavaszán megírta, hogy a rendőraég az elszaporodott zsebtolvajok ellen piacrazziákat rendszeresített. A rendőrség azóta többször razziázott is, de eredménytelenül. Most azután sikerült elfogni a zsebmetszőt egy 90 esztendős aggastyán személyében. A rendőrség a déli órákban körülzárta a piacot és hosszú hajsza után elfogta a tolvajt, akiről kiderült, hogy már több bérháza van. Kiesett a Zeppelinből. Szerdán défcáőtt szerencsés kimenetelű baleset történt at egyik helyiérdekű Zepellnknél Gera Illés, az egyik világutazó a Tisza Lajos-körűt fölött mélyen kihajolt az ablakból és lezuhant, dere ülésnek szerencsére semmi baja sera történt, mert az egyik áruház tetőzetén lévő úszómedencébe esett. Kibővítik a Pantheont. Szeged Város Pantfceenját Megtöltő Bizottság ma este ülést tartott A bizottság elhatározta, hogy a megnőtt igényeknek megfelelően kibővíti a Pantbaont. Ezzel szemben megszorítják a bejutás Whstóségét. Csak az kaphat helyet a PantteonfcM, akt: