Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-11 / 8. szám

DfiLMAfiV ABÓRSZ At. 1931 január 11. Farsangi nagpásár! Pollák Testvéreknél. Az összes báli dolqok: flönSIlUőh, csipkéit, (ílllUSf, gyöngyöst, oaifoh stb. óriási választékban, úgyszintén férfi frachlngeh, gallér és nyahhendöh nagyon előnyös szabott árakon Külön fehérnemű osztály. Nagy kalapraktár. A világhírű G. F. B. Bembergselyem harisnyák gyári lerakata. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK bta: dr. Szftbó László 60 ''Dóczi. Ennek a családnak Alsóvároson találjuk a legelső nyomát. Dóczi István alsóvárosi lakos 1723-ban esküdt polgár volt. 1744-bcn egy boszorkánypör tárayalásán emlegetik Dóczi .Tánosnét. Felsővároson Mária Terézia korának vége felé jelentkeznek az első Dócziak, véletlenül ugyanakkor, amikor Szegedről sokan költöztek ki Dóczra korteskedni. 1790-ben Dotzi János felesége Kasza Erzsébet; leányuk Erzsébet. 1806-ban Dótzi István felesége Gombos Anna; leányuk Erzsébet. 1797-ben született Dotzi András és Makra Rozál leánya, Erzsébet, aki özvegységre jutva, 1836-ban újra férjhez ment Szabó Imréhez.! Abban az időben a szegedi húsvágó ipar a Szabó, Dóczi, Kovács, Lippai és Doktor család kezében volt. Ugyané Dóczi családból való volt Dóczi Mihály és Tóth Anna fia, ki 1829 december 29. születeti s az emiitett Szabó Imre fián^, Szabó Mártonnak özvegyét, Zombori Rózáira 1853 május 9-én nőül vette. E házasságból származtak: 1. Dóczi Ágnes, sz. 1854 február 5. Férjhezment Kertész Antal hajókormányoshöZ. Hat leánya született. 2. Dóczi Viktória, sz. 1857. Meghalt. 3. Dóczi András, sz. 1860 november 23. Kőművesmester volt. Neje Pintér Teréz. Gyermekeik: a) István, kertész, b) Pál, lakatos. c) Lajos, lakatos. d) András, hentes. 4. Dóczi Anna Julianna, szülététt 1864 junius 16-án. Dávid Pál hajóshoz ment férjhez. Gyermekeik: a) Pál, kőműves. b) Gyula, szabó. c) István, villanyszerélő. Vitéz Dóczy Imre kárpitosmester apfti nagyszülei: Dóczy Imre és Király Rozál. anyái nagyszülei: Zombóri Mihály és Ritó Anna* (Ez utóbbiakról a Zombori család történetében írunk.) Dóczy Imre. és Király Rozál fia, Dóczy Imre 1869-ben született; bérkocsis Volt. Felesége Zombori Veronika 1876-bán született. Ennek a Dóczy Imrének két testvére volt: a) János, sz. 1857, meghall 1927. Egy leánygyermeke maradt. b) Mihály, sz. 1866, gazdálkodó Szegeden. Dóczy Imre és Zombóri Veronika gyermekéi: 1. Imre, sz. 1895 január 9., kárpitosmester. Szegeden, Katona-utca 46. sz. a. lakik. Vitézzé avatták a háborúban szerzett kitüntetései alapján. 2. Ilona. Kis Mátyás szabónak' a neje, sz. 1896-ban. 3. Etel. sz. 1898. K«mártAn József kőműves nejé. 4. Mária, sz. 19Ó0. II Aj adón. 5. Teréz, sz. 1903. Franyó Réla szalámigyáros neje Budapesten. 6. Anna, sz. 1905. Hajadon. 7. József, sz. 1906. Hentes RudapesWtfu . Rókuson 1810 után jelennek meg a Dócziak* 1842-ben Dótzi Antal 50 krt, Dótzi Mihály 2 frt 3 krt, Dótzi János pedig egy forintot adott a rókusi uj temetőre, i Dóczi József 1848-ban tizedes volt a felsőtanyai nemzetőr században. A hatvanas és hetvenes években a magyar szabók céhében két Dóczi János is volt. Dóka. ősrégi szegedi család. Dóka Péter 1522-ben az egyházi tizedlajstrom szerint Bondy-utcai lakos. Dóka János alsóvárosfiakos 1723 ban esküdt polgár. Dóka Ágnes bábaasszonyt, Flóris Gergely özvegyét, mint boszorkányt, 1744-ben biróság elé állították és azon év december 18-án a városból kiűzésre Ítélték. Rókuson a plébánia anyakönyveiben 1810 óta szerepel a Dóka család. Dóró. Valaha igen jómódú gazdálkodó család volt. Jászai a nyomaveszétt rókusi családok közt említi. Rókuson 1832 Dóró Julianna, 1840—46-ban pedig Dóró Ilona (e kettő valószínűleg egy személy), Szabó Ferencnek volt a felesége. Kétségtelen, hogy a Dóró család Felsővárosról származott Rókusra. A felsővárosi anyakönyvekben tóár a XVIII. században Szerepel egy Dóró Terézia, aki 1786-ban Tott Jánosnak, 1799-ben pedig Szabó Jánosnak volt a felesége. Lehet, hogy e két bejegyzés két különböző Dóró Teréziára vonatkozik. Zombory Jánosnak, Zombory Antal városi tanácsnoknak egyik leánytestvérét egy Dóró nevü, nagyvagyonú Szatymazi gazda vette nőül; ennek a Öórónak Zombory Antal emlékezete szerint utódal már nincsenek. Dósay. Uri család volt Szegeden az árviz élőft. Dősay Ella 1874-bén a Dugonics hangversenyén énekelt. Dózslts. Szerb család volt. DóSity György kalmárt, aki Budáról költözött be, 1873-ban vették föl a szegedi polgárok közé. Jómódú és tekintélyes ember lehetett, mert 1791-b°n magyar nemességét Szerzett. Címerében egy fekete kélfejü sasnak a fele, egy koronás kigyó és egy hattyú szerepelt. Dósics Györgyiek Lausevics Julianna volt a felesége. Gyermekeik : Szilvia, Náthán, János, György Pál, Perszida, Judit, és Lord a. Kétségtelenül ebből ft családból származott Dősitty János, akit 1833-ban és 1844-ben városi kiadónak választottak. Dózsils Gyftrgv, aki 1842-ben jogász lett a pesti egyetemen és Dozsits Péter, aki 1846-ban íejezte. be jogi tanulmányait és szülővárosába hazatérve a liberális ifjúság egyik vezére lett. DózsitS Péter Cs. és kir. asztalnoki címet kapott a kiegyezés ulán. A kilencvenes évek elején még élt. Döbröezőnyi. Lásd Debrecernl. Dflme. Döme Péter 1723-ban felsővárosi lakos Völt. A rókusi ftnyaköayvekben 1810 és 1820 közt kezd szerepelni a Döme család. Döme Rózái 1813-ban Kovács Mihályüé Rókuson. Döme Dániel 1840-bén hónvéd Vólt a III. zászlóaljban. DOmösI. Jászai a nyöíűavészett rókusi csalájok kö4 efuliti. i , Dömötör. Rókuson 1820 és 1850 közt kezd szerepel az anyakönyvekben a Dömötör család. Dörflinger. Lásd: Derflinger. Dörner. Az 1879-iki árvízvédelemben két Dörner is szerepel. Dörner Ede tagja volt a városi teljhalalmu bizottságnak. Dörner Károly az árvízvédelemben teljesített szolgalataiért belügyminiszteri elismerésben részesült. Dragon. 1868-ban 'A szegedi ifjúsági mozgalmak egyik vezetője Dragon József volt. Draskovits. 1849-ben a szegedi III. honvédzászlóaljba belépett Draskovits Ferenc szegedi ifju. Drucker. Pesti család, mely pár évtizedig szerepelt Szegeden. Drucker József pesti lakost a Bach-korszaJiban, 1856-ban szegedi tanácsnokká nevezték ki. 1861-ben Drucker visszaköltözött Pestre és ügyvédi irodát nyitott. Nővére, Drucker Irma Szegeden maradt és 1863-ban leányiskolát és internátust alapított, mely a kilencvenes évekig fennállott, — utoljára a Szabadkai-sugárut és Dugonics-tér sarkán. Az intézetnek' tanítónőképző osztályai is voltak, de a növendékek Szabadkára jártak vizsgázni az állami képzőbe. Voltak évek, amikor az intézetenk száznál több növendéke volt. Drucker Irma Keméndi Nándor belvárosi rendőrbiztoshoz ment nőül. Dudaviszl. Rókusi család volt a XIX. század első felében; azóta nyoma veszett. SZEGEDI SAKKÉLET A Szegedi Sakk-Kór körbajnoki * rersenye befejeződött. A versenyt és a bajnoki cimet Bálint Miftály, a feltörő fiatal makói gárda tagja nyerte el, aki méltó örököse a Soóky Gábor és Konrád által viselt cimnek. Konrád és Paucr holtversenyben második helyezettek, mindketten egy-egy könnyelmű játszma áldozatai. A negyedik helyezett Beőker végre megérdemelt helyezést verekedett ki magának. Az ötödik Simon, a légszívó sabb és legambiciózusabb sakkozók egyike, akitől még széö szereplést várhatunk. A tizennyolc résztvevővel megtartott verseny, amely mintaszerű rendben került lebonyolításra, a következő eredménnyel zárult: I. Bálint Mihály 15 és félponttal, II. Konrád és Pauer 14 pont. IV. Becker 11 és félpont, V. Simon 11, VI. Rosenberg Sándor és Mák 10 és félpont, VIII. Kováts 10, IX. Tóbiás 9 és félpont, X. Rosenberg Béla 8 és félponttal. Indultak még: Lőrinczy, Kasza, Cipős, Léderer László, Weisz. Rápolthv, Léderer Imre és Schwarcz. A sz-sgedi sakkozói- ma Orosházán a Hódy-kőrrel csapatbajnoki versenyt vivnak a kővetekző felállításban: Konrád, Burger, Pauer, Puskás, Soóky András Kmetyó, Zakar. Rosenberg, Sandberg. Kisérő Weisz Imre. Találkozás 9 órakór a rókusi pályaudvaron. fzemüvegek9aFotoáruk 166 Okularium választékban Kellner Márton cégnél, Kárász uocában. Életbiztosító •

produktív üzletszerző szervező fclőnyösen elhelyezkedhet »DlsKrécló« jeligére Magyar Hirdető Iroda Szeged. i. 3