Délmagyarország, 1931. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-11 / 8. szám

1931 "január 11. t - f"­DfT.1T A^Y *F0!«S7ÍÍ7 9 CIRKUSZ Irta: TonelU Sándor, r Abszolút értelemben feltét'enül igaza volt főtisztelendő Schneider Vencel gvárdián és tör­vényhatósági bizottsági tag urnák, mikor ne­mes pátosszal megállapította, hogy a Városi Színházban előadott Csodabár cimü darab nem üti meg se az arisztotelészi esztétika, se pedig a kanti etika mértekét. Abszolút értelemben semmiesetre sem volt igaza Pálfy intendáns és helyettes polgármester urr.ak, mikor erősen a középiskolai poétikák és retorikák visszaem­lékezéseit felkeltő módon bizonyította, hogy a Csodabár igenis jó és erkölcsös tendenciájú darab, mert benne a bűnbe esett nö sok szen­vedés után visszatér a férjéhez és igy eleget tesz a morális világrend követelményeinek. Mé­gis ez a szónoki párviadal a közéletnek oly3n nem ritka esetei közé tartozik, melyekben az abszolút igazat nem kellett volna elmondani, viszont válaszul rá a nem igazat volt muszáj elmondani. Főtisztelendő Schneider Vencel urnák az votl a célja, hogy hiveit visszatartsa a Csodabár cimü, szerinte erkölcste'ennek tartott darab lá­togatásától. De ha csakugyan ezt akarta, ak­Jtor enyhén szólva hibáztatandó volt az eljá­rása, hogy először a közgyűlés elé vitte a dol­got, azután pedig kiprédikálta a darabot az al­sóvárosi templomban. Mentségére szolgál azon­ban, hogy papi ember létére bizonyára kevéssé járatos szinházi dolgokban és még inká' b a szinházi dolgok körül érvényesülő pszihologiai hatásokban. A közgyűlés tömege, — minden testület uggyanis, ahol tiznél több err-bar van együtt, már tömegnek tekintendő, — egyálía­lán nem alkalmas arra, hogy szavazással dönt­sön morális vagy esztétík'a! kérdésekben. D ezenfelül és főleg, a 'közgyűlési tárgyaláss il és kiprédikálással pont az ellenkező hatást érte el, mint amit elérni akart. Megbecsülhetet­len és semmi pénzért meg nem vásárolható reklámot szolgáltatott az inkriminált darabnak. Szilveszterkor történt a kiprédikálás és vasár­nap, vagyis január negyedikén délután a szin­ház iránt egyébként érdektelen semlegességei viseltető Alsóváros olyan mértékben rohamozta meg a szinházi pénztárat, hogy az utolsó da­rabig minden jegy elkelt. Ha a főtisztelendő ur kételkednék ebben az állításomban, akár az intendáns ur, akár pedig az ügyeletes rend­őrtisztviselő igazolhatja a valódiságát. Egy régi közmondás mondja, hogy még a pokolba vezető ut is a legjobb szándékkal van kikövezve. Ez igazolódott a jelen esetben is. Éppen azért nekem az a meggyőződésem, hogy a főtisztelendő ur, ha hiveit akarta a Csokabár előadása ellen megvédeni, helyesebben járt vol­na el, ha mint törvényhatósági bizottsági tag eljár a szinház intendánsánál és a polgármes­ternél, de nem használja fel a lapok, a közgyű­lés és a templom széleskörű nyilvánosságát, hogy reklámot csináljon egy általa perhorreská­landónak vélt darab számára. Az ilyen reklám ugyanis ugy hat, mint a niákony: aki még nem kóstolta, egyszer, csak egyetlenegyszer meg akarja kóstolni. Mindnyájan emberek vagyi'rk ugyanis és szívesen bűnözünk egy kicsit. Azok, akik ezt nem vallják be, azt szokták mondani, hogy ők erkölcsileg megbotránkoztak, de min­denesetre szivesen megnézik azt, arrlin meg "kell botránkozni. Ez az emberi társadalom törvénye a színház­zal és mindenféle nyilvános produkcióval szem­Ben, ame'y roftona a cirkuszunk, vagy legalább is a cirkuszból származik. Elég nyíltan beszé­lek és olvasóimat is arra kérem, hogy ne te­gyék fel bádogabbik ábrázatukat és ne mond­ják azt, hogy a szinház kultúrintézmény, ame'y­j nek kizárólagos feladata, hogy temploma le­gyen a jónak, szépnek és igaznak. A színházat ugyanaz az ösi emberi ösztön teremtette meg, amely szülte a daltv a táncot,, a játékot, a ci­comát és mindazt, ami derűt, könnyedséget é« valöszerütlenséget visz bele az életnek szomo­rúan való motívumaiba. A szinház nem vissz­hangozhatik mindig a koturnusban járó nagy szavaktól, mert akkor mint üzleti vállalkozás nagyon hamar becsukhatná a boltot. Azok­nak követeléseire ugyanis, akik a színházat kí­vülről kritizálják, de oda el nem járnak, szin­házi vállalkozást alapítani nem lehet. Követe­léseik azonfelül nem is őszinték, mert — mond­juk igy, — ők is szivesebben botránkoznak, mint — unatkoznak. Hogy mennyire igaz ez a megállapítás, azt legjobban a Csodabár esete bizonyítja. Ez az operett, vagy nem is tudom én, micsoda, egy I 6 S 8 • 1 I f * I i C 33©SD<SBEK® A» A*SE ® SE® 3Í ® «AI3F FF?MSS TS MM WM MM SSS I em eddig em ezután oka többé nem vásársihat ilyen potom pénzért, mint most, még a szezonban rendezett szezonvégi vásáromon. Fehéreégtáblás BOROS MIKSA 1 i 8 8 i 8 8 8 e s 8 Blau László meüelt Széchenyi-tér IS. sz. ü I I l s j Női angol harisnya -.©3 Sima gyapjú 1-88 Téli zokni 2Öert -.68 Női angol ST -.98 5. flór női harisnya Kr 1.20 Flór Sin zokni -.88 Nehéz SMMÍ?harIsnya 1.20 Mosható SSThari,nya --98 Férli sportharisnya 1ZS' 1-20 Ugyanaz sefymezett 1.38 VieSínCQ kis szépséghibával, f QO VtOftUOa ismert minőségem B.OO Zoknitartó gummi -.38 Kockás leiíTén harisnya 1.58 Selysnezett 1aríMB: 2*90 egységárban Puha gallér minden szám -.39 tfnnlfác nehéz minőségű téli f 70 HULIKI9 harisnya, hibátlan 8. f © Selysnezett 1aríMB: 2*90 egységárban 1 RÓPci kemény gallér 8. USbOl alacsony fazonban tfnnlfác nehéz minőségű téli f 70 HULIKI9 harisnya, hibátlan 8. f © f*»far«MQlf gamásnl nadrág minden A El) öf Cl EIICA nagyság egységárban V-ÖU Műselyem óriási*választékban — .48 Diana selyemharisnya ~ lft garantált minőség; ezüst nyomás O.lw f*»far«MQlf gamásnl nadrág minden A El) öf Cl EIICA nagyság egységárban V-ÖU Műselyem óriási*választékban — .48 Diana selyemharisnya ~ lft garantált minőség; ezüst nyomás O.lw KazT^íérfi zokni hibátlan 1-20 Férfi bokavédő 1.65 R 8 8 • I 8 8 8 8 8 fi a Fenti árak csak mig jelenlegi készletein tart. Nagyobb mennyiségek korlátozási jogát fenfartom! Több cikkem ára még következik! 0 a i

Next

/
Oldalképek
Tartalom