Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-28 / 292. szám

4 1930 december 28. SZEGEDI GYEREKEK GALÉRIÁJA bokor Zsuzsi Skullét]i Sanyika Findus Rózsi Vecsernyés Anelka AZ ÉLET MOZIJÁBÓL (Rejtélyes történet) A következőkben egy rejtélyes történetet mondok •1. — ugy hallottam magam is. Állítólag vicc I van benne, fin nem találtam meg. Lehetnek izonban nálamnál élesebb elméjűek, akik ráakadlak. Továbbá van benne sértődés és sertés Is. De logy az miért esett, véges emberi elmémmel ;zt se tudtam kisütni. Tehát 1 Vacsora után történt a Stefánián, holdvilágos zép nyári estén. Az egyik pad tájékán éleset likolt valaki. A hely nincs sötétben, Odavilágitott i lámpa. Nagy munkában görnyedező irodásányok ültek ott url hozzátartozóikkal, néhány (avallérral. Itt sikoltott az egyik lány. A padról mindenki felugrott, csak ő nem Sőt, nlntha nagyon rosszul érezné magát. — Mi bajod van? — kérdik az idősebb nők — Az Istenért, mi tőrtént? — igy a gavallérA kis lány ajka rángatózik, elkékül, ugy súgja •eszketve. — Egy bogár... Az ifjú udvarlót hősi láz futja át — Egy bogártól is megijed? Hol van? Majd eveszem. A bájos tündér akkorára már könnyebben léleg.ett s méltatlankodva fordította el a fejét— Na hallja, maga szemtelen! (Érzékenység) Arról beszéltek tudományos emberek, hogy bitonyos körülmények között, bizonyos hangokra negreped az üveg. Egész könyvre való adatot hoznak fel az állitás igazolására. — Van benne valami, szólt közbe a társaság legcsendesebb tagja. Emlékszem szegény apámra, »hogy mulatott. Mihelyt cigányzenét hallott, már förtc is a poharakat. Darabokra hullt a sok üveg, a tükör, — nem kellett oda repedés se (A jó recept) Az egyik volt városatyáról van szó, aki kiszorult iíz uj közgyűlésből. Eleintén el sem tudtuk képzelni. milyen lesz nélküle « szegedi fórum, ő maga is igyekezett korrigálni a választók tévedését. — azonban nem volt segítség s még csak azt se lehet mondani, hogy marad minden a "•égiben. Azokban a régi időkben történt, hogv azl mondja neki valaki. — Te se jutsz soha a menyországba Olt nem szeretik a sokat beszélő embereket. — Azért mégis be fogok jutni — Soha! — Egész biztosan. Megállok a kapuban és nagy szónoklatba kezdek, amitől felbőszül Szent Péter s rémkiált: Mit ordit itten: Ki. vagy bet — Arra én szépen bemegyek. Ingven telefonálhal féért DMflI fatelepre, automata 11-26, a bessénérl DM^VI üzélaetés d ját visazatérit|Uk. SÍ (Régi bohémekről) Akkor tőrtént, mikor öreg Kass János eladta régi vendéglőjét, a Feketesast, hogy áruba bocsátotta az ócska bútorzatot Is. Már hogy csak anynyiban ócska, amennyiben vadonat uj lesz minden az uj helyen. Sok vevő jelentkezett, köztük két kórista. Tavasz volt, közeledett Virágvasárnapja, akkoriban ezen a napon kezdődött a színházi szezon. Thália robotos papjai elszerződtek valahova messzire s ugy számítottak, hogy olcsóbban jönnek ki, ha nem bútorozott szobát vesznek, hanem éves lakást Két ágyra pálj'áztak, a bútorzat két legfényesebb holmijára s nyomban megkezdték az alkut. — Hogy adná ezeket Kass ur? — Husz forint a kettő. A kóristák helyszíni szemlét tartottak vagyoni állapotuk felett s annak végeztével arra az eredményre jutottak, hogy mindössze tizenhat forinttal rendelkeznek. — Ugyan, adja ide tizenhatért, Kass ur. Nem mintha nem érné meg a húszat, megér az kétszerannvit is. De nincs több pénzünk. Egy ideig hajthatatlan maradt az öreg Kass, majd erőt vett rajta a gyöngeség, mint mindig, ha bohémekről volt szó s leengedte az árt tizennyolcra. A kóristák megint csak tanakodtak, azt mondták végül. — Tudja mit? Megfizetjük a hiányzó két forintot fs. mihelyt megérkezünk Kassára. Belemegy a sefthe? — Nem én, mondta Kass. Elvből nem hitelezek. Az egyiknek akkor merész ötlete támadt. — Ha nem hitelez, engedje el a két forintot. igy nem esik az elven csorba. Kassban volt annyi érzék a humor Iránt, hogy elnevpsse magát. — Ez már más. Vigyék! A kóristák boldogan mennek haza. délben pedig meséli otthon Kass a történetet a feleségének. Csodálatos jóságos lelkű asszony volt, köteteket lehetne mesélni a szivéről, a Jótékonyság esztendők alatt nem tud nyilvánosan annyi könyörületet gyakorolni, amennyit ő huszonnégy órák leforgásával. — nagyon elszomorodott most Is — Szegény emberek, hiszen a puszta ágvfán nem alhatnak! Hol veszik hozzá a derékaljat, meg a párnát? — Azt gondolod, hogy abból !s kellene nekik adni? — bátortalankodott Kass. — Persze hogy kellene. Ki is keresem mingyárt a megfelelő holmit. Kass bácsi nyomban nekiszalasztott egy hordárt. hogy keresse meg a kőristákat. A pirossapkás férfiú bejárta az egész várost, felkutatta a kocsmákat, végre késő" éjszaka megtért és pihegve jelentette, hogy rájuk akadt. Igy került Kassnak az a körülmény, hogy elengedett négy forintot, két teljes ágvberendezésébe és a hordárnak adott két forintjába. (Az Irói hírnév) — Hogy mi az irói híresség, arról sokat lehetne beszélni. Mikor az amatőr poéta »barátai unszolásárac kiadia a verseskötetét, meg van róla győződve, hogy az egész közvéleményt csak es foglalkoztatja. — Nem írnak róla a lapok? Persze, hogy nem irnak. Féltékenyek. Agyon akarják hallgatni. Móricz Zsigmonddal történt mostanáBan, hogy valami hivatalos dolga volt az egyik kerületi elöljáróságon. Aránylag hamar bejutott a helyettes főnőkhöz, bemutatkozott. A főnők egyszerre mejélénkül. — Jól hallottam-e, mi a becses neve? Móricz? — Igen. — ÉS Zsigmond? — Igen. Móricz Zsigmond vagyok. Az iró, akármilyen távol álljon is tőle a hiúság, mégis csak őrül, ha egy idegen őrül annak, hogy megismerkedhetik vele. A mi kiváló mesterünk szivét is körülsimogatta a meleg," mikor megszólal a hivatalnok. — Mondja csak, kérem, nem lakott ön néhány év előtt a IX. kerületben? — De, laktam. — Azért! Mert emlékeztem erre a névre, hog$ előfordult ott a kutyaadót fizetők listájában. Móricz, mondtam, Móricz Zsigmond.. . Nagyon ismerős volt... aztán elkezdtem kutakodni, hogj hol fészkelődhetett belém ez a név, mig végrd rájöttem.. . Tessék elhinni, sokat ér a fegyelme zett ész, mert egyúttal a memória biztonságát M jelenti. Bob. női és iérli ernyők minden színben és kivitelben leszállított áron Káldor J. és Tsa cégnél I Szeged, Kárász ucca 8. vásárolhatók legjobban. Telefon Automata 81—02. Tanuljon zenét meri cz a legnemesebb szOrakofás, IWZrli hangszer) Kelemen ucca 7. hpngszerkAtrilünéi Gramofon és lemaxeh SAJT,! AJ, T1IR0, HAL Különlegességi üzlet 4011 a városi bérház Széchenyi téri oldalán, Szántó zománc - edényüzlet mellett j megnyílt. Eladás nagyban és kicsinyben. Telefon: • || _ _ • f _ .. Telefont .«siiilandoani Aut.25'4 I Aut.23<48. friss áruval szolgálunk