Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-28 / 292. szám

1930 december 883. DftLM A fi YA RORSZ AG 13 Mi less a csatornázással ? 1931-ben kiadták a megbízást — a tervele elkészítésére (A Délmagyarország munkatársától) így, esztendő végeken mindig felbukkan a régi kérdés, lesz-e csatornázás az u] esztendőben, jut-e előbbre ha csak egy lépéssel is a városnak ez a régi problémája? A felelet rendszerint — biz­tató. Mert mindig történik valami, hol ezt ha­tározzák el az illetékesek, hol mást, hol ezt ígé­rik, hol azt, bár a gyakorlatban nem igen mu­tatkozik valami kézzel megfogható haladás. Ami­kor a külvárosi párt nagygörögtüzes nekibuzdulás­sal felvette a küzdelmet a szegedi városháza ural­máért, hangzatos programjának gerince a csa­torna volt. Ezt Ígérték a külvárosi kiskocsmák kortesgyülésein, ezt hirdették mindenütt, ahol szó­hoz jutottak, csak azóta hallgatnak róla, amióta bejutottak a közgyűlési terembe. Még annyit sem tudtak elérni, hogy legalább a tervek elkészül­tek volna ehez a munkához. Érdeklődtünk a polgármesternél, hogy miképen ís áll a csatorna-ügy. Megtudtuk, hogy a csa­tornahálózat terveinek elkészítésére két ajánlatot kapott a város. Az egyiket Farkas Kálmán, a másikat Kendy-Ftaáli István nyújtotta be. A pol­gármester azonban még két másik ajánlat be­érkezését is várja, ami véleménye szerint leg­később januárban megtörténik. Akkor azután ösz­szehivják a műszaki bizottságot, kiegészítik azt a szakértőkkel és kiválasztják a négy ajánlat közül a legelőnyösebbnek látszót. Ha ez is meglesz, akkor a közgyűlés elé kerül a dolog és a közgyű­lés mondja majd meg, kit kiván megbízni a részletes tervek elkészítésével. Ha igaz, márciusban, áprilisban megszületik ez a közgyűlési határozat, azt pedig a szabályszerű várakozási és fellebbezési határidők leteltp után jóváhagyás végett felterjesztik a belügyminiszter­hez. Mivel pedig csatornázásról van szó, amibe majd minden minisztériumnak van észrevételezni és véleményezni valója, nem kétséges, hogy bele­telik félesztendő is, amikor megkapja a közgyű­lési határozat a kormányhatósági jóváhagyást. A polgármester ugyanazt reméli, illetve mondja, hogy a részletes tervek elkészítésére a város már a tavasszal kiadhatja a megbízást, ebből azonban az ismert adminisztrációs nehézségek miatt nem igen lesz valami. Az 1931. esztendőre rendelt csatornázási lépés tehát a részletes tervek elkészítésére szóló meg­bízás kiadása lesz. Maga a tervezés maradhat az ezután következő esztendőre, mert hát sohase volt jó az a nagy sietség... KARACSONY UTAN Irta: TonelH Sándor. Oltlc • r azio:! Lusztiglmre harisnya- és kötöttáru üzletében tér 2. sz. 140 Állapítsuk meg, hogy az idei karácsony nem váltotta be a hozzáfűzött reménykedése­ket. Túlzott reményekkel ugyan az egész esz­tendő tapasztalatai alapján egy kereskedő és iparos sem tekintett már karácsony elébe, az eredmény azonban még az erősen lefoko­zott várakozásoknak is alatta maradt. Kará­csony hetében valamivel erősebh volt ugyan ^r Van azonban ennek a válságnak szerintem az üzletek forgalma, mint azelőtt, de távol­ról sem felelt meg a régi. boldog karácsonyok üzleti élénségének. Magyarázni sem kell, hogy miért, vontatottan ment a vásárlás és a vásár­lások tétcici erősen összezsugorodtak. Egy kereskedő ismerősöm megmutatta a mult esz­tendei és az idei karácsony pénztárkönyvi feljegyzéseit. A tavalyi átlagos tiz és husz pengők helyett az idén túlnyomóan egy és két pengők szerepeltek. A kereskedelemügyi miniszter ebben az esztendőben is engedélye­zett arany-vasárnapot: felfüggesztette a mun­kaszünetet a karácsony előtti vasárnapra. Saját tapasztalatából tudhatja ellenben min­denki, hogy az idén a kereskedők nem sok jelentőiéget tulajdonítottak ennek az enged ly­nek. Voltak sokan, akik már délben bezár­tak, sőt /oltak olyanok is, akik egyáltalán ki sem nyitottak. Karácsonnyal gazdasági értelemben tulaj­donképen már lezártuk az 1930. esztendőt. Aligha lesznek nagyon sokan, akik vissza akarják sírni ezt az évet. Hogy egyénileg, üzletileg mit jelentett, tudhatja mindenki saját magáról. Általánosságban a kép szintén nem vigasztalóbb. A munkanélküliség eddig nem ismert, szinte fantasztikusnak mondható arányokat ért cl világszerte. A világ három vezető ipari államában, Amerikában, Nagy­Britanniában és Németországban- tízmillióra teszik a munkanélküliek számát Égy másik számítás szerint ugyanebben a három «állam­ban a szakszervezetekbe tartozó ipari mun­kásságnak kereken 25 százaléka van munkn­nélkül. Világszerte mindenütt tomboló vál­ság pusztítja a mezőgazdaságot. Az árak főleg az esztendő második felében állandóan lefelé­r menő tendenciát mutatlak és mégis, vagy talán éppen azért a közönség tartózkodott a vásár­lásoktól. Az arany, a tőke egyes pontokon szinte feltorlódott, mégsem akart megmoz­dulni, hogy közgazdasági funkcióját betöltse. A mezőgazdasági és ipari válság hitelválság­gal is párosult ­a közgazdaságiaknál is súlyosabb, erkölcsi oldala. Mióta az eszemet tudom, nem emlék­szem rá, hogy gazdasági jelenségek olyan erősen kiváltották volna az emberek közötti JxUft-kcdést, gyűlölködést, mint a mostani gaz­dasági megpróbáltatás. A háború és az inflá­ció ideje alatt még valamennyire működ­tek az altruista motívumok, valahogyan élt a közvéleményben az egymásra utaltság tu­data. Most azonban, mintha ezek az erkölcsi rugók teljesen megszűntek volna működni, nem lehet látni mást. mint feneketlen 'acsar­kodás!, gyűlölködést mindazokkal szemben, akiket m^g. nem pusztított el teljesen a vál­ság szele és akik merészkednek a többieknél korlátoll parasztjának az cseléi és Jegj üVfian " szeretnék levágni még a tyúkot is, amely ara­qyaf tnjik <ütóm'l,kra hogy nem lehet cél minden gazdasági erőnpk elpusztítása, az a napnál is világosabb. A mostani állapotok nem tarthatnak az idők végtelenségéig, vala­melyik ponton meg kell kezdődni a jobbra­fordulásnak. Ha azonban minden elpusztul, hiányzik az a pont, ahol ez a változás meg­kezdődhetik. Ugyebár, a kép, amelyet c néhány sorban megrajzoltam, egy cseppet sem szép és ra­gyogó. És mégis azt mondom, hogy biza­lommal és hittel kell mennünk a néhány rövid nap múlva megkezdődő uj esztendő­nek elébe. Nem lehet, hogy örökké a kis­hitüeknek, a lemondást hirdetőknek, a Vész­madaraknak legyen igazuk. Ez egyszer nem beszélek egy szót sem politikáról és állami éleiről. Tisztán csak közga^lasTgréS erkölcsi vonatkozásban hirdetem az élni akarás igaz­ságát és jogosultságát Valahogyan az orvos szerepébe képzelem magamat, akinek nem­csak az a szerepe, hogy receptet irjon, hanem mindenekfölött az a hivatása, hogy bizalmat öntsön betegénelt'TeITif5Be.~ At orvosnak soha, még a Iegkétségbeejtőbb pillanatokban sem lehet az álláspontja, hogy »elpusztulunk, ve­szünk«, hanem kötelessége, Rőgy'az éléi szavát hirdesse a legutolsó pillanatig. "A gazdasági életben is ez adja meg az optimista világ­nézlet jog- és szükségszerűségét. *~~TCar3csony előtt néhány nappal Budapest egyik nagyon előkelő kereskedelmi alakulá­sának választmányi ülésén adtam kifejezést ennek a felfogásomnak. Elmondtam, hogy a lélektani tényezők a gazdasági életben is nagyon érvényesülnek. A közhangulat deter­minálja a gazdasági élet jelenségeit és ese­ményeit."' HéifBéh éTfi • Taflendfilések és hanyatlások magyarázata. A prosperitg ide­jén azért van mindenki határtalan bizakodás­sal eltelve és válságok idején ezért zuhan mindennek az ára és pang minden üzlet, még az indokoltnál is crősebb mertékben. A köz­hangulatot csinálni is lehet. Ennek a hangulat­csinálásnatc pedig nem'az'a módja, hogy foly­tonossan siránkozzunk, hogy azt suttogjuk egy­más fülébe, hogy már nemcsak a vizavink, hanem a szomszédunk is elkészült, hogy rossz­karatuan gáncsot vetünk egymásnak, hanem egy gondolattal jobb helyzetben tudni magu­kat.# Vannak, akik szinte felidézik Ezóps .csakis az hngjr «JjnhhrafoTdiilás re'ménvaá . gére állítjuk be egész tevékenységünket. Egészen meglepő volt, amiket" ezeknek" a fejtegetéseknek hallatára tapasztaltam. Ko­moly és nagy cégek főnökei zajosan helyesel­tek. Az egyik rögtön kezdeményezte, hogy a Doroltya-uccai kereskedők szétszórt egyéni akciók helyett kollektiv hirdetéseket helyez­zenek el a 1 apok ban s"~a hí rdeTffTPlí tenorjn az legyen, hogy most van itt a vásárlás ideje és aki teheti, vásároljon a Dorottva-uccában, ahol a legjobb és legrégibb cégek vannak, amelyek válltozallanul nagy és állandó vevő­körrel dicsekedhetnek. Bizonyára vannak, akik látták és olvasták ezeket a hirdetéseket a lapokban. Felfogásom szerint ez a kis eset csak egy körülménynek az igazolására alkal­mas. Az emberek szeretnek ésakarnak biztató szavakat hallani, mert megelégelték már az örökös .lemondást és panaszkodást. Igaz, nvilfan megmondom, hallatszott el Belv&rosl Mozi December 28-án, vasárnap Korzó Mozi December 28-án, vasárnap Csak egy kislány besztMő ós zenélő film. Főszereplők: Eggert Móri« és Jó vor Pál. Azonkívül: a Kísérti mVsor. Anior a háldhocsiban Cucle Enaítsc9 Azonkivül : Deep 111 her 3S-Sn, vasárnap B Széchenyi Mozi " HljRROLD 113Y0 Tempó HarroTd ban. Főszereplő: Jaj azok az idegek ZTZV,o1 Előadások kezdete 5. 7, 9, vasár- ís ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor ^ Előadások kezdete 5, 7 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Azonkívül: BURLESZKEK. Előadások kezdető: 4, 6, 8 órakor. s Belvárosi Moxl December 29, 80, 31. január 1-én, hétfőtől csütörtökig Anny Ondra > tn» ínhh PC9ÜH KMí1"0^­Ohaplln főszereplésével LI)T |UUII LadldU játék 8 felvo­násban. — Azonkívül: a kísérti mUsor. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- éa ünnepnap 3, 5, 7, 0 érakor Korsó Mozi December 29, 30, 31, jannár 1-én, héttőtől csütörtökig Az első hangos BM « __ w— _— állataim a dzsnn- Tfl 8J Jr KA M 3 rész, 16 fol­get világából • ^ Ml vonásban. Előadások kezdető 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 8, 5, 7, 9 érakor. KOhSgéi, re '« edtsón é» hurut ellen legjobb a KAKUKFtl CUKORKA t«rtalmszza a KaknklQ (ThymHS SerpylIumD hatásos alkatrészeit Kapható Gergely Jenő 1 zeni RAkas gyöovszcr'árában, Kossuth Lajos sagkrnt 31. az. Egy doboz ár a 40 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom