Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

1930 december 25. DÉLMAGTARORSZAG Nő (A nők karácsonyi ajándéka) Bfaxtll Antiim Káréit "r Wefnlnger nem volt udvarias ember 8 ha történetesen ő irná ezt a cikket, akkor már a dme se hangzanék igy, hanem pont megfordítva: Férfi és Nő. S még ez is engedmény volna részéről, mert a weiningeri filozófia értelmében a Férfi annyira több, anynyira értékesebb a Nőnél, hogy ez utóbbit még a második hely is csak azért illeti meg, mert több nem, hála az Istennek, nincs. Én azonban nem vagyok Nőgyűlölő, amint ez alább ki is fog derülni, még pedig annyira nem, hogy a fönti sorrend megállapítására se holmi udvariasság, hanem föltétlenül Értékelő, magasabb ¡szempontok késztettek. Ezekből tehát már az is nyilvánvaló, hogy szembe helyezkedem Weininger elméletével, anélkül természetesen, hogy a nők rekompenzációjára számítanék, mert az alábbiakban éppen azt akarom bebizonyítani, hogy a Nőiség a termőbb, az ösztönösebb, az ősibb tényezője a humánumnak s igy semmi okunk sincs arra, hogy másodrendűvé degradáljuk. Előre kell bocsájtanom, hogy mindvégig a weiningeri értelemben vett Nőről és Férfiről lesz szó, tehát két olyan absztraktumról, mely a valóságban egyáltalán nincs s csak részben konkretizálódhatik. A Nő kiemelése eszerint korántsem jelent megkülönböztetett hódolatot a gyöngébb nem iránt, hanem csupán a tények objektív konstatálását. Van Nőiség és van Férfiasság s ha róluk beszélünk, el kell vonatkoznunk a körülöttünk nyüzsgő férfiaktól és nőktől, mert e fönti tényezők csak részben vonatkoznak rájuk és függetlenek a nemektől. Sok férfiben több feminim vonás van, mint akárhány nőben és viszont, anélkül, hogy az illetőknek ezért abnormis hajlamaik lennének. Weininger általában abból a feltevésből Indul ki, hogy minden produktív tulajdonság férfias s hogy a szellem bármilyen hajtása férfi-agyban gyökerezik. Ez látszatra elég könnyen igazolható is tekintettel arra, hogy a mi kultúránkhoz többé-kevésbé férfi-verejték és férfi-gondolat tapad s azok, akik képviselték akár az esztétikumot, akár az elikura magasabb világát, férfiak voltak. De most pillantsunk bele a kultura műhelyébe más szempontból is. Tudvalévő, hogy a primitív társadalmak közt igen gyakori a matriarchátus, vagyis az a családi és állami berendezkedés, mely nem a férfit, az apát, hanem az anyát, vagyis a nőt tekinti szociális bázisának. Sőt, sokak szerint minden egyes társadalmi alakulásnak volt olyan periódusa, melyben a Nő dominált, aminthogy a családnak és államnak legkomolyabb és legkonkrétabb tényezBje még ma is a Nő s ha kicsit szemügyre vesszük a dolgot, hamarosan ráeszmélünk, hogy egyáltalán mindenfajta szociális megoldásnak csak a Nő lehet alapja. Mielőtt történetileg próbálnám fölvázolni a Nő és Férfi kibontakozását, néhány megállapítást szeretnék e két nemmel kapcsolatban megkockáztatni., A modern kultura ugyanis — s ebben nagy részük van a rosszul nősülő Íróknak és filozófusoknak — egészen tévesen Ítélik meg a Nőt, ha azonosítják azzal a lénnyel, aki hol kalapot kér, hol flörtöl, hol botrányt rendez. A Nő mesztelen és ősi mivoltában korántsem a felelőtlen, a számitó és minden iránt közömbös valaki, mint ahogy ezt a fölszínes tapasztalás támogatja, hanem mindezeknek ellenkezője, mert a Nő, mint a Szociális Faktor mivoltánál fogva morális, kollektio és komoly & lényegileg kevés köze van a mi nőink rossz, vagy jó szokásaihoz. A' Nő az ember termőképessége, a kultura és minden érték bölcsője s minthogy a Nő a Társadalom, azok a periódusok, melyek a Nőiség ez ősi értelmezéséhez közel állanak, gzociálisabbak és boldogabbak, mint azok, melyekben a Férfi jutott uralomra. A Nő fissajátságával szemben ugyanis a Férfi mindezek ellenkezőjét jelenti. A Férfi az individuális, az antimarálls, az antiszociális, a felelőtlen és az antizseniális tényező s igy mindenre inkább alkalmas, mint, mondjuk, a család, vagy az állam egybetartására. A Nő a mitoszok és villások gyökere, a Férfi a racionalizmus meddősége, a Nő a teremtő fanatizmus, a Férfi a terméketlen logikum, a Nő a nagy eposzok és egyetemes hitek szülőanyja, a Férfi a Tart pour Part zsonglőrje, csilingelő, individuális szépségek bűvésze. A Nő az ősi kultura, a Férfi az üres civilizáció, a Nő a stilizálás, az irrealitás, a Férfi a közönséges naturalizmus, a Nő a kollektivizmus és maga a Közösség, a Férfi a kapitalizmus és a Zsarnok', a Nő a tömeg, a Férfi az egyén. A két nem e jellegzetességeinek fölsorolása igazoltabbá válik, ha számolva az ellenmondókkal, arra a lelki törvényszerűségre hivatkozunk, hogy az ember általában lelki egyensúlyra törekszik s lehetőleg azokat a kivánt tulajdonságokat élezi ki, melyek minimális mértékben vannak meg benne, vagy teljesen hiányoznak belőle. Ez a pszihológiai törvény leleplezi a két nem igazi karakterét is, még pedig oly értelemben, ahogy azt én az előbb fölvázoltam. A Nő, minthogy maga a szociális alaptényező, nem érezheti szükségét annak, hogy ezt bizonygassa s igy a fölüietes szemlélő előtt szükségképpen tühik föl ugy a Nő, mint minden társadalmi elv antipólusa. A Férfi ezzel szemben, minthogy teljesen individuális és antiszociális, lelki kényszerből törekszik egyensúlyának helyrebillentésére, még pedig ugy, hogy szakadatlanul Szociális miszszióját hangoztatja s mintegy igy igazolja önmagát a társadalom előtt. Ugyanígy, minthogy a Nő maga a spontán teremtés, az alkotás, aki önmagába véve is meg nem szűnő életet és folytonosságot jelent, nem akarhat alkotni s nem kivánja ősi eleven értékeit halott produktumokká silányit&ni. A' Férfi, minthogy lényegétől minden teremtő képesség távol áll S egyetlen aktív jelentősége a Nő által kitermelt értékek rendszerezése és logikussá való degradálása, heroikus munkát fejt ki, hogy teremtsen, alkosson, bár,, mint az a főntíekből kiviláglik, a Férfi kulturája csak csinált lehet a Nőével szemben. Ugyanakkor tehát, amikor a nőket és a rheumafikus í fájdalmaknál: Aspirm T^fP* UMaHxlr tabletfák. Cuk gyógyszertárban l . _ Aspirin felülmúlhatatlan. férfiakat kiütköző tulajdonságuk után Ítéljük meg, sosem szabad elfelejtenünk, hogy a N5 és a Férfi meghúzódik a lelkek mélyén K többé-kevésbé tudat alatt fejti ki mindenható erejét Azt is meg kell említenünk, hogy miután a Zseni a nő (a zsenik a legpasszivabb emberek) azok a férfiak, akik valóbaft tererntlet-' tek, vagy teremtenek, lényegileg feminin~jellegüeks minthogy a nő, aki maga az abszolút teremtő, ném érzi szükségét ennek realizálására, a Női, vagyis zseniális képességet általában férfiak váltják aprópénzzé s igy valóban az a látszata az alkotásnak, mintha ez szigorúan Férfi tulajdonság lenne. Azt is meg kell említenünk, nogy mivel a Férfi nem teremt, csak utánagondol és rendszerez, képtelen az újra. Tehát nem a Nő a tradicionális, aki minden percben újjászületik éppen spontán alkotóképessége miatt, hanem a Férfi. A' Nőnek nincs egyénisége, mert élheti önmagát anélkül, hogy a szigorú karakter kalodájába zárná magát A' Férfi viszont a kimért, a beskatulyázott jellem, aki miután »megcsinálta* önmagát képtelen szituációk szerint uj és uj emberré gyúródni Ezért irtózik a Férfi mindentőr, arai megfoghatatlan s ami nem leszűrt 'és pontos, tehát minden újnak csak a Férfi az ellensége, akinek nincs fantáziája, hanem csak rendszere.^Az újítók mindig nőies, irracionális, rendszertelen és feminin emberek voltak, mert a Férfi maga a dogma és tradíció (A férfiak életében, főként ha ezek költők s igy ab ovo női lényegüek, a nők közelsége robbantja ki elsősorban a forradalmat s az újra törő válságot.) De most szemléljük más oldalról a proli* lémát. Tudjuk, mint már előbb is emlitettenf, hogy voltak olyan korok", amikor a feminin jelleg ellenállások nélkül tudott kibontakozni a történelmi fejlődésből. Minthogy « Nő az ősibb, a produktívabb, világos, hogy kezdetben minden kultura matriarchátnsből indulhatott csak ki s s.z anyajog kultura csak később mechanizálódott lényegileg inproduktiv Férfi civilizációvá. Bebizonyított tény, hogy a Női kultura szociálisabb és minden szempontból kedvezőbb a társadalom tagjai szá-< mára, mint a Férfié. A' Férfi, aki bitorolta társadalmi hatalmát, anélkül, hogy feltudott volna emelkedni a kollektív sztellem csúcsaira, csak külsőségeiben akar szociális lennL A Jószabásu férfi alsónadrágok Wagner cégnél" Magyar Általános Takarékpénztár RT. szegedi fiiOhln(éze(e Széchenyi tér 2. sz. Teie/on.-10-47. 26-29 ifPwont: Budapest Fiókok az ország legtöbb városában. 229 JS* Salát tőke 33 millió pengő roglalhozlH a takarékpénztár és banküzlet minden ágazatáfa!. Pánceiszofra tűz- és hetdrésmentes magánrcfteszekkel. (Sate depostt)