Délmagyarország, 1930. december (6. évfolyam, 272-294. szám)

1930-12-25 / 291. szám

TÜ3D (íecemoer ¿5. Df.LMAGY Л KORSZAG Aranvdiplomás szegedi orvosok A szegedi orvostársadalom most ünnepli három kiváló tagjának ritka jubileumát. A karácsonyi ünnepek alatt nyújt\át át a három fabilánsmk értékes műkődél ük aranydiplomá :át. Ebbffl az alkalomból beszélgettünk dr. Andrássy Ferenccel, dr. Kováts Józsefjei és dr. Spitzer Ignáccal, akik félszázad óta gyógyítják a gyöngéket és betegeket. így beszéltek az aranydiplomás orvosok: Dr. Andrássv Ferenc az alsóvárosiak örökké vidám, mindig mosolygó, mindig tréfálkozó »doktor bácsw-ja. Annyira hozzánőtt, hozzátartozik Alsóvároshoz, hogy az nélküle talán nem is lenne teljes. Vele együtt hiányozna valami a karakteréből. Tán a vidámság, a szelíd tréfálkozás hangulata. A legszebb, legvonzóbb típusa aa öregembernek Olyan, akiben minden problándt kiegyensúlyoztak az elröppent esztendők, aM epikureista megértéssel és derűvel szemléli a dolgokat, aki ta lál magyarázatot, mentséget mindenre, aki távoltart magától mindent, ami nem kellemes, ami nem •Idám, aki — orvos tetőtől talpig. Még pedig jó orvos. Mosollyal, tréfával, vidámsággal gyógyító emberbarát Azok közé tartozik, akik nem a szegedi homokon születtek, akik idegen országrészből kerültek a tiszaparti város falai kőzé és itt szegedibb polgárokká lettek, mint a benszülőttek. Akárcsak az a másik, tisztaszivü öregember, akit nemrégen tömjénezett körül aranymiséje alkalmából az egész város osztatlan szeretete. Várhelyi prelátus. Körülbelül egyidőben fogadta őket fiává a Tisza halálos szorításából a félhalottan iszappázuhant város, amelynek abban az időben nagy szüksége volt nagyenergiájú, erősakaratu, kemély életű emberekre, idegenekre, akikből a hitet nem pusztította H a rettenetes katasztrófa. — Dr. Andrássy Ferencnek hívnak — mondja, amikor az életrajzi adatait kérdezem — de ha akarja, úgyis Írhatja, hogy szentandrási dr. Andrássy Ferenc. Tudja, én nem sokat adok, nem is adtam soha a nemességre. Abhan az időben, amikor Szegedre kerültem és megismerkedtem Kállay Albert főispánnal, aki jobb szívvel volt a prédikátumos emberek iránt, megmondtam neki is. hogy a prédikátum egymagában nem jelent még nemességet, ha az ember azt nem a szivében viseli. Kállay Albert nem szólt rá semmit, csak megszorította a kezemet. Egerben született, a magyar katolicizmus és • bikavér hazájában, 1852-ben December másodikán töltötte be hetvennyolcadik esztendejét HiVtlenkedve nézek derűs, fiatalos arcára. — Bizony, már a hetvenkilencedikbe járok — mondja — dehát tisztán éltem. Bort, szeszt nem ittam, fiietemben mindössze háromszor rúgtam be akkor is muszájból, nem a magam jószántából. . A társaság ugratott be az ivásba. Régebben erős dohányos voltam, de egyszer okvetetlenkedni kezdett a szivem és abbahagytam. Apja az egri főkáptalan pénztárosa volt. Az egri gimnáziumban maturált, az egyetemet Pesten végezte, a pesti egyetem adta ki 1877-ben az orvosi diplomáját Gyorsan utánaszámolok. Valami hiba lehet n félszázados évfordulóval. Hetvenhét óta már fctvcn három esztendő telt el. Észrevette gyanakodó számolgatásomat és nevetve mondja: — Bizony nem egyezik a dátum. Én már három esztendővel ezelőtt aranydiplomás lettem. De én magam sem gondoltam rá. Most is csak a kartársaim juttatták eszembe azzal, hogy az Orvosszővetség valami cécót akar velünk rendezni, öregekkel. Hiába tiltakoztam ellene, mert őszintén mondom, nem szeretem az ilyesfélét, leterrorizáltak a szeretetükkel. Ugy jártam, mint a háború alatt, a Vöröskereszt kitüntetésével. Ugy történt, hogy Andrássy Ferenc az első pillanattól az utolsóig végígverekedte a háborút Nem a látható ellenséggel verekedett, annak csak gyilkos pusztításait igyekezett helyrehozni. A szegedi állomáson kétszáz ágvas átmeneti kórházat rendeztek be és annak állították élére az alsóvárosiak fáradhatatlan doktorbácsiját. Néhány «zegedl úriasszony segítségével itt láita el a frontokról özönlő emberroncsokát, a sebesülteket, akik sokszor kötés hűikül, ápolás nélkül, félholtan érkeztek meg Szegedre Nagyon sokat dolgozott nagyon sok halálra szánt magyart mentett meg. — Egy szép napon levelet kapok CAcatrieis Lajos főispántól, hogy küldjek be csekken a Vöröskeresztnek huszonöt koronát, megkapom a kitüntetésemet Iszonyúan mérges lettem. Megírtam • főispánnak, hogy én nem rendeltem semmiféle kitüntetést és igy nem szándékozom elküldeni a pénzt. Ha pedig érdemeimet akarják elismerni azzal a medáliával, minek kérnek pénzt érte. A főispán is megharagudott, magához hivatott és rámparancsolt, hogy fogadjam ej. fin megmondtam, hogy nem kell. Aztán levelet kaptam, hogy jelenjek meg a kitüntetés ünnepélyes átadásán. Nem jelentem meg. Erre postán küldték el az érmet, de pénzt már nem kértek érte. El kellett igy már fogadnom. Amikor megkapta 1877-b'en a diplomáját, hazament gyógyítani Egerbe. Két év múlva a hevesmegyei Tiszanánás község hívta meg orvosának, horribilis nagy fizetséggel, évi hatszáz pengő forintokkal és szép, újonnan épitett ötszobás orvosi kúriával. — Nagyon szerettem ezt a falut, tíz esztendeig éltem benne. Négyezer lakósa volt, fele katólikus, fele református, de a két felekezet a legszebb egyetértésben élt egymás mellett A két pap elválhatatlan jóbarát volt Fájt a sz'ivem, amikor 1888ban meghívtak Szegedre. Szeptember elsején volt negyvenkét esztendeje, hogy szegedi doktor vagyok Először Alsótanyára került, egyetlen orvos volt a hatalmas kiterjedésű tanyákon. Másfél év múlva Erőskövy János utódaként alsóvárosi tiszti orvossá nevezték ki. Azóta, több, mint negyven esztendeje, az alsóvárosiak doktora. Harmincöt esztendeig munkásbiztositó doktor is volt. Mint tisztiorvos, mint a főorvos kinevezett állandó helyettese, 1926ban ment nyugalomba 39 évi szolgálattal, ami a diplomás városi tisztviselőknél 43-nak számit. A kerületi munkásbiztositó pénztár megszüntetésekor, amikor megszervezték az Országos Társadalombiztositót, mint pénztári orvos is nyugalomba vonult Most már nem is rendel. De azért az elmúlt éjjel is felkőltőtték- Ki kellett mennie egy két esztendős kisgyerekhez. Tüdőgyulladást kapott szegényke. Egvetlen nagy bánat érte. Három esztendővel ezelőtt, amikor ötvennégy évi harmónikus házasság után eltemette a feleségét — Csudálatos asszony volt — mondja halkan, emlékezve — talán nincs Is még egy hasonló. Megmutatja az albumot, amelyben felesége arcképeit őrzi Az első tizenhat esztendős korában készült, amikor már menvasszonva volt A kép ragyogó szépségű leányarcot mutat. Alatta Andrássy doktor kezeirása: »Édes« Az utolsó kép a sírjának a képe. Koszorúk borítják el a sírt. az egvTk koszorú szalagján látszik a felírás: »Ferid.« Szomorú tekintettel néz a szemközti falra, ahonnan vigasztalva, mosolyogva néz vissza rá a tizenhatesztendős leányarc nagvitott képe — Amikor meghalt szegényke, három ilyea albumot csináltam. Mindegyik gyereknek egyet. Két fia van, Akos az egri káptalan főszámvevője, Kálmán, a miskolci máv üzletigazgatóság helyettes vezetője Leánya, Mária Ferrncig József alezredes felesége. Velük lakik, velük él most a Boldogassaony-eugáruti kuriaszerü Andrássy-házban. — Tizenegy unokám van — mondja mffr Ismét mosolyogva —, egvik aranyosabb, mint a másik. Most a hivatásáról beszél. Szent hivatásnak '-"-tja. Segíteni, mindig csak segíteni kell a gyámoti'an, tehetetlen embereken. Serrifeni, ahogyan csak íz ember ereje, tehetsége engedi. — Soha nem hagytam másnapra a hívást. Soha nem vettem pénzt el a szegényektől Munkámért kincset érő szeretettel Jutalmaztak meg az emberek. ********wmmm^ Ez a szeretet körülvesz, melenget mfi Is. Ma la et jönnek hozzám még az unokák, akiknek nagp> mamáját én oltottam be még himlő ellen Senkinek sem vagyok méltóságos ur, az egészségügyi főtanácsosi cimet is erőszakkal ragasztották hoszám. Mindenki doktorbácsinak hiv. Ez a legszebb titulus. — Nagy kár, hogy kimegy lassankint a divatból, hogy ezek a mostani idők megölték a háziorvos intézményét. Az Orvosszővetség három, vagy ötszáz pengőben állapította meg a háziorvosok minimális honoráriumát. Ezt a terhet már senkisem birja, különösen most nem, amikor mindenki rögtön speciálistákhoz megy a betegségével. Ha nem is orvosi, de társadalmi szempontból nagy kár, hogy ma már nem tartanak háziorvost az emberek. A háziorvos volt a leghívebb, legmegDizhatóbb barátja mindig a családnak. Neki gyóntak meg minden bajt. minden bánatot, nagyon sokszor ő intézte el a legkényesebb családi ügveket is. Megkérdezem, hogy a régi világot tartja-e szebbnek, jobbnak? — A világot csak azok érzik rossznak, — mondja csendes, meggyőződéses hangon — akik nem tudnak beléje illeszkedni, akik nem tudnak alkalmazkodni hozzá és ezért mindig, mindennel elégedetlenek. Nekem szép volt, jó volt a régi világ is, de szép és jé a mostani is Amikor elbúcsúzom tőle, megfogja a kezemet és nagyon komolyan belenéz a szemembe. — Nagyon megharagudnék, ha kidicsérnc az újságban. Megígértem, hogy nem dicsérem ki és ugy érzem, hogy igéretemet be is tartottam Ez az irás nem akart dicséret lenni és nem is dicséret, csak gyámoltalan elmesélése egy öreg, aranydiplomás doktorbácsi szép, tiszta, nemes életének. Dr. Kováts József öszbe borult fejével élénk nézésével, fürge agilitásával ki ne ismerné dr. Kováts Józsefet? Jubilálásra és arany diplomára érett ideig szolgálta a közegészségügyet s minden nagy munkája meTlett volt idefe, kedve a mesemondó közvetlen és kedves kedélyével irogatni, Dr. Kováts József az aranvdiplomás, frissen járja a mai idők temnóiát is. Nem az a konzervatív öreg ur, aki félreáll és elkeseredve és elnar-j'Vizva szemléli, hogy mennyire megváltozott a világ. Nem itt született Hogy miképpen választotta éppen Szegedet, évtizedek óta rajongva szeretett vánr^át munkahét véül, abban is praktikusságra beállított helyes ösztöne nyilvánult meg. Elővette a térképet, megnézte, hogy melvik az a nagy magyar város, amelyiknek a legtöbb lakosa s a legkevesebb orvosa van és — odaköltözött Igy lett szegedi orvos., Amikor meglátogattuk, a 76 éves öregúr Ir<Sgéne előtt ült és kéziratot kopogtatott. Szemüveg nélkül. Szabadszálláson. Kiskunságban 1854-ben születtem, — kezdte élettörténete adatainak elmondását. Középiskoláimat Kunszentmiklóson, Budapesten és Iglón végeztem, egveteini tanulmányaimat pedig a budapesti egyetemen. 1877-ben avattak doktorrá. Már mint szigorló orvost kineveztek Balogh Kálmán professzor mellé dijas gyakornoknak, két évet töltöttem ott a kórtani és gyógyszertani tanszék mellett, ezután Siklóssy tanár mellett voltam két évig alorvos a Szt. Bókus kór. ház szemészeti osztályán. Mint tartalékos főorvos résztvettem a boszniai okkupációban. — 1880-ban telepedtem le Szegeden, mint általános gyakorlattal foglalkozó orvos, 1881-ben hat érdemes pályázó közül megválasztottak tiszti főLegolcsóbb bevásárlási forrás Fein Lajos divatáruháza, fff uasxebb uf évi ajándék egy valódi perzsaszőnyeg mélyen leszállított Aron, óriási választékban Domán MiháSy és Fia szónyegáruházában, Kárász ucca 12. sz. alatt. Fizetési könnyítések, -w Aiapttáat év 1937.