Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-30 / 271. szám

AJELM M.V \HOti.MAw 19ÍJ0 november 30. Ennek: megvalósításához elkerülhetetlenül szükséges az állami élet terén a takarékosság legszigorúbb keresztülvitele. Ez a takarékosság nem Jelenti okvetlenül a megfelelő tisztviselők szélnek bocsátását, de igenis jelenti azoknak eredményesebb kihasználását. Ma az alsóbb néposztály oktatása, a községek adminisztrációja, a nyilvánkönvvek vezetése körül olyan visszás jelenségek vannak, amelyek világosan mutatják, hogy az állam rendelkezésére álló munkaerő nincs helyesen megosztva. Nem látunk semmi akadályt abban, hogy a centrális hivatalokban feleslegessé vált, megfelelő alapműveltséggel rendelkező hivatalnokok ezeknek a feladatoknak az elvégzésére legyenek beállitva. Ezzel egyidejűleg a dologi kiadások terén a fölösleges, csak dekoratív célokat szolgáló intézmények megszüntetésével, különféle rendelkezési és sajtóalapok törlésével lényeges megtakarításokat lehel elérni. Ugyanezeket az elveket kell keresztülvinni az egyéb közjogi és szociális, valamint egyházi terhek revíziójánál. De segítségére kell jönni a termelési ágaknak a közterhek csökkentésén kivül azzal is, hogy az állam a helyes külső politikával elősegíteti nagy beruházási kölcsön segítségével a sürgős lnveszt!c?6k útjára térjen. Magyarország a háború előtt is évről-évre tőbbszázmillió aranykoronát fordított beruházásokra. A kormányzatnak az elmúlt években elkövetett hibáit, amelyekkel egyenesen megakadályozta a hosszúlejáratú kölcsönök felvételét, az egész gazdasági élet szenvedi. Sürgősen el kell hárítani tehát a részben belső politikai berendezésünkben rejlő akadályai a nagy külföldi kölcsönnek, hogy az így rendelkezésünkre jutó összegeket részben az egyes termelési osztályok hiteligényeinek kielégítésére, részben pedig produktív invesztíciók segitségével a munkanélküliség enyhítésére fordítsuk. A munkanélküliség emelkedése teszi kötelességgé, hogy az állami életben jelentkező többszörös Jövedelmeket haladéktalanul, ha kell, törvényhozási uton megszüntessék. Az ipari vámok régóta igért revízióját végre kell hajtani. Ugyancsak szabályozni kell a termelés érdekeinek figyelembevételével • a kartelek kérdését, aminek módja azonban nem a külföldi karteltörvények szolgai lemásolása és bürokratikus intézkedések tétele, hanem céltudatos, helyes kereskedelmi politikának a feladata. A kereskedelmet és ipart bénitő különféle közüzemeket meg kell szüntetni és a gazdasági tevékenység szabadságát biztositani kell. A közszállitási szabályzat rendelkezéseinek szigorú betartásával ki kell zárni a közvállalkozásoknál minden protekciót, ami végeredményben a közélet teljes balkanizálódásához vezet. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 50 Csűri. Nagyon kiterjedt család, melynek legrégibb tagjait a boszorkánypörök iratai emiitik. 1731 január 19-én Csűri Gyurkánéra, mint tanura hivatkoznak. Csúri Katalin, Fenyvesi János 29 éves felesége, 1731 október 29-én tesz vallomást. 1730-ban a tanács engedélyt adott Csúri Mihálynak arra, hogy a Telek nevű kaszáló egy részét megszánhassa. 1741-ben Csűri György felsővárosi fertálymester. 1810 után leginkább Rókuson ismeretes a Csúri család. 1842-ben a rókusi uj temetőre Csúri Illés és József egy-egy forintot, Csúri Ferenc pedig két forintot adott. 1848-ban Csűry Illfe a felsőtanyai I. mezei század nemzetőr-századosa volt. özvegy Csúri Antalné Molnár Magdolna 1859 körül misealapitványt tett Rókuson. Farkasné Csúri Erzsébet az Olvasó Társulat elnöknője volt a rókusi templomban. Csúri József tanítónak Felsővároson a Rácztemető-utcában volt háza, mely az árvizet kiállta. Csúri tanitó a mentés körül szerzett MMfWMl ^«»•vídy^ Vigyázzunk a védjegyre, mert csak G. F. B. jegyii az egyedüli magyar gyártmányú BEMBERGSELYEM HARISNYA 306 tartóssága felülmúl minden más műselyem harisnyát. Az árak sokkal olcsóbbak lettek! Minden pár minőségéért szavatol a G. F. B. Bembergselyem harisnyák gyári lerakata * POLLAK TESTVEREK Csekonics u. és Széchenyi lér. Minden páron G. F. B. Bembergselyem nyomás van. "Vg Mikulás és karácsonyi ajándékok V Böröndök, retikOlök, pénztárcák, vadászkellékek, berendezett kazetták mélyen leszállítóit árban, a legújabb divat szerint — December 1-től Január l-ig 5 pengőn felüli vásárlónak mmit rn» mu'assza e' sz^p 1 darab csinos gyermek IB^O áruim és olcsó áraimról pengőerszényt adok • meggyőződni. Afándéktárgyak megrendelés szerint is gyorsan készülnek. Kézimunka retlkUIBk montirozása. BORBÉLY JÓZSEF böröndös, Feketesas ucca 2,1. f érdemeiért 1879-ben belügyminiszteri elismerésben részesült. Csúri György felsővárosi háza is megmaradt az 1879-iki árvizbfcn. Csúry Ferenc tekintélyes rókusi polgár volt; 1855-ben a Rókusi Népkör elnökévé választották. Bár meg lehet különböztetni egy felsővárosi és egy rókusi Csúri családot, ezeknek közös eredete több, mint valószínű. Azoknak, akiknek összetartozását ismerjük, igy csoportosítjuk: Felsővárosi Csári család. Csúri István 1780 körül születhetett és körülbelül 1860-ban halt meg. Terhes Erzsébet volt a felesége. Csúri István unokatestvérei: Csúri Ferenc, Csúri József és Csúri András. Csűri István családjának a Hattyu-utcában volt háza, Csúri Ferencnek a Becsei-utcában; Csúri József kocsmáros volt a Tisza szélén; Csúri András Tabánban lakott. Miután Csúri Ferenc akkor élt, amikor a rókusi ág hasonló nevű megalapítója, nem lehetetlen, hogy azonos vele. Az ilyen átköltözés Felsővárosról Rókusra a mult száfcad elején nagyon gyakori volt. Csúri István és Terhes Erzsébet gyermekei: Csúri Pál, sz. 1807, meghalt 1876. Felesége Imre Viktória. Csúri Erzsébet, Szabóné; Rókuson volt házuk. Csúri Teréz, Csillag Istvánné, Felsőtanyán. Csúri Katalin, Bakacsiné, Felsőtanyán. Csűri Pál és Imre Viktória gyermekei a kővetkezők: 1. Csúri Roza, sz. 1836. Papdi Ferenchez ment nőül. 2. Csűri Erzsébet, sz. 1842, Tápai Józsefné, ma is él. 3. Csúri Pál, sz. 1852, felesége Csányi Julianna. 4. Csúri Illés; felesége Sándor Anna. Rókusi Csári család. Csúri Ferenc, sz. 1794, meghalt 1874 február 29. Felesége Czifra Ágnes, sz. 1810, meghalt 1860 junius 9 Gyermekeik: Csűri István és Csúri Rozália. Ez utóbbi 1843-ban született és 1923-ban halt meg; Szekszárdi József volt a férje. Csűri István az árviz után halt meg. Juhász Hona volt a felesége. Gyermekeik: 1. Csúri István, már meghalt. Szűcs Mária volt a felesége. 2. Csúri Menyhért, sz. 1855 január 6. Meghalt 1913 november 12. Felesége I.abancz Amália, sz. 1864 junius 30., meghalt 1926 augusztus 30. Gyermekeik: a; Ilona, b) István, sz. 1897 augusztus 25. m. kir. posta-segédei lenőr. c) András. 3. Csúri Erzsébet. Meghalt Szűcs Pál volt a férje. 4. Csúri Ilona, meghalt. Magyari János volt a férje. 5. Csúri Rozália, meghalt Labancz József volt a férje. Ingyen eresztjük be szobapadi Ját a LINOL kockával. Nincs ISbbé súrolás, ugy kezelhet', mint a parkettól, laká'ál portalanlt|a, padlózatát megÓTja a gombásodásló. ötféle gyönyörű színben kaphaó 175 Galltzer Ignác utóda festék és háztartást kereskedésében.