Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-30 / 271. szám

VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, a hét eseménye kétségtele­nül a Bajazzók díszes előadása volt. Ez alkalommal díszes és fényes előadásban bemutatásra került, hogy alakították át a szegedi színpadon Leon­cavalló véres történetét, izzó drámáját — bohó­zattá. Szegény Beppó azóta sem volt látható a kulisszák tájékán. Szegény fiu oly lelkes ambíció­val készült első színpadi fellépésére, hogy azt sem tudta, mi történik körülötte a színpadon, a néző­téren és a zenekarban. Pedig igazán egyedülálló és különleges honoráriumot kapott, amire alig van példa a Bajazzók történetében. Beppónknak ugyanis m i volt rendes gázsija a színháznál, helyette kct hét óta minden este — két-két darab jegyet kapott (fellépési honoráriumként.) Ott áll­dogált esténként a pénztár körül és váltotta be csengő honoráriumra jegy-valutáját... Azóta azon­ban eltűnt szegényke a kassza tájékáról is.. . A második estén már Keleti Kutyus (a lelkes ügyelő) alakította Beppó-Harlekin figuráját, — Szorád Canió ur énekelte változatlanul a szerená­dot — a szinfalak mögött... Mi volt ez esemény mellett Hölgyeim és Uraim, Nathaniel Mitlstein koncertje! Egészen eltörpült mögötte... Pedig a remek fiatalember saueri méretekben vette be a szegedi közönség sáncait Millstein barátjával, a kitűnő Gimpellel este fél 8-kor érkezett meg Szegedre Bukarestből husz órai utazás után. Háromnegyed nyolcra ért be a Tiszá­ba, amikor már hullámzani kezdett a koncert fényes közönsége. Bement szobájába és ez volt az első mondata: — Van még anngi idö, hogy átőltözhessemt Mert ha nincs, azonnal elkezdem a koncertet... Aztán lázas sietséggel frakkot öltött és félóra múlva — mintha misem történt volna, mintha nem lett volna 20 óra a gyorsvonaton — sápadt és szenvtelen arcával megjelent a pódiumon, öt perc múlva mindenki izzott, mindenki égett és tü­zelt, — csak egy ember volt sápadt és nyugodt: a 21 éves Millstein, mintha 25 éve járná már a vi­lágok pódiumait.., A színházban óriási esemény készül — detektiv­történet a színpadon! Az első Wallace-dráma a magyar színpadon, sőt a szegedi színpadon! Mi­csoda események, micsoda fejlődések! — a sze­gedi színpad megnyilt Wallace »Titokzatos mes­terének« ... Nincs ma égetőbb kérdés a színpadon, mint az: ki hát a gyilkos?..« Zigomárok, Sher­lock Holmesek, Nick Carterek a fedélzetre!... ) De van más esemény is a színháznál. Kürthg György megkérte Klebelsberg kultuszminisztert, hogy in­terveniáljon Bethlen Istvánnénál, hogy a minisz­terelnökné legújabb darabja először Szegeden ke­rüljön szinre. Válasz még nem érkezett.. . Kukorica Jancsink legújabb szegedi bevonulá­sát zengő affér tarkította, ami miatt kissé meg is késett az előadás kezdete. Történt ugyanis, hogy ismét viharos öltözői affér keletkezett a női öl­tözők oldalán színházunk két fiatal művésznője kőzött. Az affér a primadonna cltőző körül tom­bolt, hivatkozva a régi, harmathos tradíciókra. Nagy égzengés támadt záporokkal, végül is a másik ifjú művésznőnek el kellett hagyni az öltözőt és már-már rendkívüli színházi vésztörvényszéket akartak összehívni, amikor végre sikerült lecsilla­pítani a kedélyeket és sikerült elkezdeni az elő­adást. A kérdést most oldják meg a tradícióknak megfelelően... A János vitéz előadása után egyébként hatal­mas babérkoszorú érkezett Elek Ica címére — név­jegy és levél nélkül. Detektívek indultak útra, hogy kinyomozzák a gáláns koszorú lelkes feladó­ját... Egy pécsi hir: Végh Kálmán leszerződött a pécsi színházhoz és a pécsi színházi iroda igy jelentette be a jelentős szerződtetés tényét: Végh Kálmán, aki több éven át volt a szegedi szinház Magyaronzáq legjobb hlrnevU órAscége BRAUSWEITER JÁNOS » OrOI Appnnyl Albert (Ultolí.) licco 23. »zám. jeles drámai hőse, a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött... Méltóztattak olvasni Hölgyeim és Uraim, hogy Tarnag Ernő direktor milyen kitűnő és benső­séges sikert aratott Budapesten, a Király Szín­házban, ahol Fedák Sári »Okos Mamáját« rendezte sok ötlettel és invenciózus hozzáértéssel. A direk­tor játszik is a darabban és mint színész is kitűnő sikert aratott. Játszik a darabban Vágó Artúr is, mig Páger Antal az Andrássy uton arat babérokat. Legutóbbi premierjén a Nemzeti Szin­ház figyelmét hivták fel maradandó paraszt-alaki­tására... Szegedi sikerek szezonja van Pesten... És végül egy tőrvéngszéki történet: Élt itt a környéken egy fiatal kereskedő, aki osztozik a kereskedők sorsában: nem tudja inkasszálni köve­teléseit Nyolc pengővel tartozott neki egy fiatal tanyai menyecske is és hiába kérte, felszólította, csak npm egyenlítette ki 8 pengős számláját. Végül is a fiatal kereskedő megunta a sok levelet, gon­dolt merészet és maga ment el a veszedelmes menyecskéhez. A menyecske sok szíves szóval fogadta és hajlandóságot is mutatott, hogy tarto­zását kiegyenlítse — természetben. Az ifjú keres­kedő hitelezőire gondolt és — elmenekült A tör­ténetnek azonban még nincs vége, sőt most kez­dődik. Látogatásának pontos lefolyását és meglepő eredményét ugyanis elmesélte néhány ismerősének és természetesen két nap múlva a történet híre visszaérkezett a menyecskéhez. A menyecske pedig mód felett felháborodott az ifjú kereskedőn és — beperelte rágalmazásért. A járásbíróságra került a dolog és az ifjú és erős kereskedőt 10 napi fog­házzal sújtották, amiért ilyeneket mert mesélni egy ifjú menyecskéről. A büntetés súlyos volt; föleb­bezés a szegedi törvényszékhez. A Habermann­tanács azután mérlegelte a mérlegelendőket és — 60 pengőre leszállította szegény hősünk bünte­tését. Az ifjú kereskedő kissé nyugodtabban fogadta ezt az Ítéletet, de aztán — távozóban — ilyesfélét mondott: 8 pengős követelésért — 60 pengős bünte­tés... Mégis jobb lett volna elfogadni a menyecske elaborátumát, jobb lett volna nem gondolni a hitelezőkre és ki kellett volna egyenlíteni a tar­tozást — természetben... Hölgyeim és Uraim, ugyebár ezekután: az élet álom, továbbra is, vál­tozatlanul ... Mi vagyunk legolcsóbbak, mert 285 jó harisnyát adunk olcsón! Ezen harlsny&k Travlsselyemböl és hasonló nemes anyagból készOlnek. „Nor-Coc" harisnya középszálu, hiba nélkül „Nor-Coc" harisnya ezüst „Nor-Coc" harisnya arany 2"25 2>95 340 .<& Qarlsnyákéri a legmesz­szebbmentt mosáselőíll ga­ranciái vállaljuk, íepáí f>a a szem megbomlik, ráfize­tés nélkül kicserél fiik. Ez meqóvja Ont •Hány minőség vátárlAiáldL Csak keddig! 3 1 Női frlcóselyem nadrág bolyhos bundabéléssel közép és nagy számok, hi­bamentes Nor-Coc harisnya travls­selyemböl a közismert, az­előtt 3'80-as minőségünk .... .55 .98 Gllicksthal és Társa Csekonlcs ucca 3. szám. Sursum corda ! Irta: Dr. Pálfy József polgármester helyettes, a segítő bizottság elnöke. A mai nemzedék rossz csillagzat alatt született A szenvedések és kemény megpróbáltatások Idejét éljük. Minden erőnkre szükség van, hogy össze ne roskadjunk az élet súlya alatt Szeretetre, megér­tésre, összetartásra, egymás kölcsönös támogatá­sára van szükség, hogy el ne bukjunk, hogy ke­resztül ne gázoljon rajtunk a Trianonból indított civilizáció rohanó szekere. Soha annyi szegéng "nem volt, mint most. Na­gyobb kötelesség és nagyobb felelősség súlya még nem nehezedett a magyar társadalomra, mint most. Jól tudja a Kormányzó, tudja a kormány és tudja a hatóság, hogy kevesen vannak abban a szeren­csés helyzetben, hogy adományozni való felesleg­gel rendelkeznek. És a Kormányzó ur akaratából a népjóléti miniszter mégis országos gyűjtést rendelt az Ínségesek javára. Adományt kérünk és ado­mányt várunk mindenkitől, talán még azoktól is, akik maguk is segélgre szorultak. Nem ellenmon­dás ez, hanem bölcs és hazafias megfontolás, az összetartás erejének és morális értékének fel­ismerése. Hiszen segítségre szorul az iparos, a kereskedő, a tisztviselő, a gazda, a szabadpályán lévő, szóval az egész magyar társadalom. Mindenkinek le kell ma mondani több-kevesebb igényéről. Es mégis, ha azokra gondolunk — pedig gondolni kellI —, akiknek nencs miből lemondani, ugy a fűtött kály­ha melleit egy darab fát, szeréng ebédünkből egg falat kenyeret, ruhánkból egy egg leselejtezett da­rabot oda kelt adni azoknak a boldogtalan ember, társainknak, akiknek még anngi sincs, hogy nyo­morult életüket lengessék. Mélyen megható látvány a meglett emberek le­rongyoltsáca. kétséebeesése, sóhaja, panasztalan kőnnyezése. De elviselhetetlenül fájó érzés a gyer­mek szenvedése, nélkülözése. Mikor a gyermek sir, panaszkodik az édesanyjának, hogy fázik és éhezik! Lehet-e elgondolni nagyobb fájdalmat, mint az édesanya fájdalmát, ki beteg gyermekét nem bírja ápolni, kinek szeme előtt sorvad napról­napra a nincstelenség, a nyomor, a nélkülözés szerencsétlen kis áldozata. Vagy pokolibb az a fájdalom, ami a szülők szivét akkor marcangolja, amikor az életvidám, hangos gyermeksereg pajkos játéka helyett a kenyeret, a mindennapi kenyeret kéri, követeli és nincs miből betömni az éhes gyer­mekszájakat. A megindított inségenyhitő mozgalom nem anv­nyira a nagy adományokra számit, mint inkább a megértésre, a szenvedő magyar társadalom együtt­érzésére, a fillérekből összegyűlő segítségre. Az állam és a város megteszi kötelességét. De az ál­lamnak is szüksége van a társadalom segít­ségére. Szeged gondoskodni akar minden munkanélküli­ről, minden Ínségesről. Közmunkát ad mindenkinek, aki dolgozni tud és dolgozni akar. A napszám két pengő. Ezenfelül a város viseli a Társadalombiz­tosító költségeit. Azoknak az Ínségeseknek, akik munkaképtelenek, a város ingyenebédet, meleg ételt, naponkint és személyenkint 20 dekagram friss kenyeret ad. A hideg idő beálltával pedig családonkint és hetenkint 20 kilogram tűzifát Készpénzsegélyt a szerzett kedvezőtlen tapasztala­tok után nem adhatunk. Fenti segélyen kívül külön áll a főispán impozáns méretű »Kisrongyos«-ak­ciója. Ne kicsinyelje le senki a maga legszegényebb adományát, mert annak anyafii értékét ezerszeresen

Next

/
Oldalképek
Tartalom