Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)
1930-11-30 / 271. szám
r 1930 november 30. DfiT,MAGYARORSZAG Egyévi börtönre és5 évi hivatalvesztésre Ítélték Kroó 5 rendbeli sikkasztás bűntettében, 39 slk> kasztás vétségében és vétkes bukásban mondották ki bUnösnek - „Kroó Lipót volt a tettes, Kroó György bűnsegéd" — mondja az ítélet Indokolása (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Vita-tanácsa öt napig tartó főtárgyalás után szombaton délután hirdette ki Ítéletét a AVod-bankház bűnügyében. Pénteken este, a vád- és a védőbeszéd elhangzása után az elnök enunciálta, hogy az ítéletet szombaton déli 12 órakor hirdeti ki a bíróság. Szombaton délelőtt megélénkült a törvényszék folyosója, de a sértettek közül alig jelent meg valaki. Tizenkét óra után néhány perccel vonult be a bíróság. Vild elnök a következő előterjesztést tette: — A bíróság kilenc óra óta tanácskozik az ítéleten, de még nem készült el vele. Ugyanis nagyon bonyolult dolgokat kell eldöntenie a törvényszéknek. Külön kell választani azokat az ügyeket, amelyek Kroó György itthoniétére esnek, azoktól az ügyektől, amelyek távollétére esnek. A bíróság éppen ezért csak délután öt órakor hirdeti ki ítéletét. Délután öt órakor csekélyebb érdeklődés mellett nyitotta meg a főlárgyalást Vild Károly elnök. Mindjárt ezután felolvasta az Ítéletet, mely szerint bűnösnek mondotta ki a bíróság Kroó György vádlottat 5 rendbeli sikkasztás bűntettében és 39 rendbeli sikkasztás vétségében mint bűnsegédet, ugyancsak bűnösnek mondotta ki vétkes bukás vétségében is és ezért egyesztendei börtönre és öt esztendei hivatalvesztésre ítélte. A bíróság Kroó Györgyöt a többi vádpontok" alól felmentette. Az ítéletet a bíróság a következőképen indokolta meg- Kroó György a cégirat szerint a Kroó-bankház cégvezetője volt. Tudomással kellett birnia az ügymenetről és tudnia kellett, hogy Kroó Lipót a neki továbbított rendeléseket vagy rosszul, vagy egyáltalán nem teljesítette és hogy emiatt a sértettek nem kapták' meg a pénzüket. Kroó Gvörgvnek mindezeket tudnia kellett, annál is inkább, mert a saját bevallása szerint, akkor veszekedett emiatt bátyjával. De azért továbbra is felvett megrendeléseket és azokat továbbította Lipótnak, pedig tudta, hogy azoknak mi lesz a sorsuk. Rosszhiszemű volt Kroó György akkor, amikor továbbra is közreműködött a bankban. A' biróság megállapítása szerint a bűncselekményekben Lipót a tettes, Kroó György csak bűnsegéd volt. mert előmozdította és megkönnyítette Kroó Lipót munkáját. A' vétkes bukásnál a biróság nem állapította meg azt, hogy Kroó György pazarló életet élt, egyebekben magáévá tette a vádiratban foglaltakat. Az ítéletre először Kroó György nyilatkozott. — Fellebbezek, mert ártatlannak érzem magam — mondotta. Dr. Szarvas János ügyész is, dr. Burger Béla védő is fellebbezést jelentett be az Ítélet ellen. Forduljon bizalommal Szeged legrégibb rádiószaküzletéhez!! 18 havi részletre kaohalja PHILIPS rádiókészülékeket és alkatrészeket! — Dlilatan, vélelkölelezeliséa nélkQÜ bemutatás! 1« ^ Deuísch Albert rádió és villamossági vállalatánál Kárász u. 3. Telefon Aut. 18-71. Az uj Philips Mestermű 2531. sz. Valóban Európát hozza! Legmodernebb technika. Tökéletes hangszer. Részletre is beszerezhető. Kérjen okvetlen leírást. iagyar ügyek és ^zsidókérdés Tirolban Nem tanulmányútra indultam. De tanultam. Az utamat senkise finanszírozta. A város se. Egészen természetes tehát, hogy arról, amit láttam, beszámolok. Valakinek csak pótolni kell, amit azok mulasztanak el, akik közpénzen mennek tanulmányútra s akik vállalni szokták azt a kötelezettséget, hogy a tapasztaltakról referálni fognak, de mindig — hallgatnak. Ugy látszik, tanulni az embpr csak a maga kárán és csak a maga pénzén tud. A jelek szerint vannak ugyan, akik se a maguk, se a köz pénzén nem tudnak tanulni. Legtöbbet rólunk egész Tirolban két idegenvezető tudja. Az egyik az innsbrucki Hofburgban, a másik Kufstein várában tevékenykedik. A tiroli főváros Habsburg-rezidenciája is elég szép. Ugyanaz a Habsburg-kéz, ugyanaz a Habsburg-szellem rakta egymásra nagy goddal itt is a köveket, építtette a remek termeket és készttette a festményeket, mint arae. lyilc a bécsi Hofburgban és Schönbrunnhan alkotott világhírűt. Lenn, a kápolnában, közvetlenül ott, ahol Hofer András nyugszik, néhai IV. Károlynak egy nagyított fénykepe van elhelyezve. A fényképet állandóan friss koszorú övezi. Büszkén mondja az egyik innsbrucki ur, hogy ezt a bécsiek se tudják', attól azonban a magyarok megtehetnék a kötelességüket. Fenn, a termekben két freskó van. amelyek tárgyát a magyar történelemből vette a festő. Az egyik a mohácsi csatái, a másik Budavár bevételét ábrázolja. A Habsburgok jól tudták a történelmet. De az idegenvezető is jól tudja és azt is tudja, hogy, a Habsburgok jól tudták. Kufsteinban több a magyar vonatkozás. Az idegenvezető — jókedélyü, púpos ember — megvan győződve róla, hogy legjobban Rózsa Sándor cellája érdekel. Legelőször oda vezet be és meglehetős bőbeszédüséggel magyaráz a »rablólovag« kufsteini életéről. Megmutatja a padot, amelyiken feküdt. Kinyitja a kályhát, amelyikben fűtöttek neki. Ráirányítja a figyelmemet arra, hogy a cella fala másfél méter vastag, hogy lefelé 150 méter mélységbe nincs más csak a félelmetesen csupasz és merőleges várfal, hogy a kis ablak vaspántjai kibonthatatlanok, de Rózsa Sándor egyszer mégis megkísérelte a szökést, akkor építették ablakára azt a faalkotmányt, amilyen nincs egyetlenegy másik cella ablakán sem s amivel azt akarták elérni, hogy a magyar rablóvezér büntetésből állandóan sötét cellában lakjon. A háború alatt hadifoglyok voltak beszállásolva ezekbe a cellákba. Az egyik hadifogoly levakarta a falról a vakolatot s vele