Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-30 / 271. szám

6 tfCtMXGTA. RDiTSTTATi nrrm nowmríef SIT" Szemüveg 8 Liehmann íatsxerésxnél. Kelemen ucc.a. együtt Rózsa Sándor sajátkezüleg készitétt portréját. Egy másik hadifogoly megsajnálta a kíváncsi utókort. Fölrajzolta Rózsa Sándort egy másik falra. Színesen. Elég kényelmes poziturában. Itt, Kufsteinban. 150 méter magasan a váras fölött. Az egyik cellában és aláirta a következőket: Rózsa Sándor Gefährlichster Ung. Raiberhauptmann Lag hier 1857—1865 10. VII. 1916 Stanis Gruber Az idegenvezető azt is tudja, hogy Rózsa Sándor gavallér volt, hogy a szegényeket nem bántotta s a betyárvilággal kapcsolatosan megemlíti Szegedet Is. Kazinczy cellájában rövid ideig időztünk. Az »ungarischer Dichter« kufsteini berendezési tárgyai közül egyetlen egy sincs meg. A oella üres. Lehet, hogy a padot, amelyiken álmodott, feltüzelték a hadifoglyok. Egészen bizonyos, hogy senkisem találta olyan érdekesnek és megőrzésre annyira érdemesnek, mint azt, amelyiken Rózsa Sándor aludt. A magyar vonatkozásokról még annyit mond az idegenvezető, hogy 65-ben, amikor Rózsa Sándor kiszabadult, behozták Teleki Rlanka grófnőt, aki lent a kazamatákban — ezeket már teljesen modernizálták — éveket töltött, ő horgolta — igazán szép munka — a kis házikápolna ma is használatban lévő oltárteritőjét. A szabadságharccal kapcsolatosan csak annyit mond, hogy »a forradalom leverése után sok magyart hoztak ide.« Amikor Ku fsteinból Innsbruckba vitt a vonat, n véletlen összehozott egy úrral, aki a negyvenhatosoknál szolgált. A háború alatt megsebesült, Szegedre vitték és nyolc hétig ápolták a felsőipariskolai kórházban. Töri a nyelvünket. Ausztria szépségeiről esik szó. Beszélek neki Salzburgról Gollingról, Halleinről, Gasteinről, a Lichtenstein Klammról, a remek Tirolról, a világhírű Zillertalról és Arlbergről. — Mégis milyen szegények vagyunk — válaszolja az osztrák. — A magyarok is szegények. De nekik van egy megközelíthetetlen erősségük. Sokat veszekszenek ők is, de a régin mégis csak vaiamenynylen azt mondják, hogy elsősorban ml mind magyarok vagyunk. Huszonnégy órával ez után a kijelentés után elhangzott az immár európai hirü kecskeméti nyilatkozat. A Hafelekaron történt. 2500 méter magasban. Jártam a hóval fedett bérceket s néztem a sielőket és az akadályt nem ismerő, kipirult arcú turistákat. Egyszerre látom, hogy egy öreg ur vágtat fölfelé. A csúcshoz. Ahol egy pad s mögötte egy kereszt áll. Kényelmes tempóban negyven évkorabeli, kövéres férfi lépeget utána, a fejét rosszalólag rázogatja s az egyik kezével az öreg ur felé, a másikkal a szivére mutat. A' szívbajos öreg pedig csak megy s mikor felér a csúcshoz, föláll a padra, meglengeti a kalapját s elkiáltja magát— Hoch! Hoch! Gott sei Dank! Amikor lejönnek s hozzám érnek", az öreg büszkélkedve beszél a sikeréről. Megkérdezi, hogy honnan való vagyok s amikor meghallja, hogy Magyarországból, tovább kérdez: — Zsidó? — Igen. — Nem tagadja? — kérdezi az öreg. — Dehogy tagadóin, — válaszolom. — A magyaroszági ¿¿.¡dók legtőbbayire letagadják, hogy zsidók. Nem önérzetes eljárós. Az öreg nem is tudja, milyen nagy igazságot mondott kí. Legalább Is abban a pillanatban ugy éreztem. Önérzetes eljárást —' s a zsidókérdés hamarabb meg lenne oldva. Másnap lent a tiroli fővárosban a néprajzi muzeumot bújtam. Otthon nem lehet néprajzi anyagot tanulmányozni. A magyar ember a legmagyarabbnak elnevezett magyar városban nem talál magyar néprajzi muzeumot. Gazdag magyar néprazi anyagot igen. De a helyiség, ahol az anyagot valahogy el lehetne rendezni, kell a városi tisztviselők egyesületének. A vezetőség néhány tagját el kellene küldeni közpénzen Innsbruckba. Hátha meghatódnak és pillanatnyi meghatódottságukban megkegyelmeznek valaminek, ami Szegeden — kultura. A szegedi polgármester leginkább Debrecent szokta Szegeddel összehasonlítani. Szives figyelmébe ajánljuk Grácot, Innsbruckot, néhány német várost — nem Berlinről, nem Frankfurtról, nem Hamburgról és nem Lipcséről van szó — és Svájcot. Mindent figyelembe veszünk, amit figyelembe kell venni az összehasonlításnál. De az Istenért, mutasson a polgármester egyetlen egy várost a Nyugaton, ahol olyan helyen, mint amilyen Szegeden a Rudolftér, a Horthy Miklós-ucca, hetenkint kétszer piacot rendeznek, még pedig olyan adag szemétjárulékkal, mint amekkora az otthoni piacé. Hamarjában Prága jut eszembe, ahol gyümölcspiacot láttam a nyilt uccán, meg azt hiszem, Pozsonyban van ilyen nyilt piac. De nem közvetlenül a város egyetlen parkfa mellett, nem akkora terQleten s nem olyan szeméthalmaz kíséretében. Azután ott van az egyetem Nemrégen panaszkodott e sorok Írójának az egyik professzor, hogy a fölszerelés szegényes, az állam és a város nem fokozhatják az áldozatkészségüket, a társadalom pedig, amelytől Fokát kellene kapnia az enyePANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST. VIIL, RAKOCZI-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jóhírnevű találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 23 BEMBERCSELYEM VÁSÁRI Többezer 3- 5 méteres maradék Goldona ben,bernselyem 560 lelyett most 3*20 floussellne Amonrette ^mbergse\-e.n 6-80 he'vs'.t most 3"00 Crepe PflSfOraHe bemDergselyem 590 helyett most 3"80 Crepe Germalne bembergselyem 9*80 helyett most ............ 3 20 Len étkészlet 4 20 líOlOZSVár pamutvászon és schifon kfl 8r. legességetr nettó kp. 1*30 Ggap!D öltönuszövet garantált minőség akciós ára 18*— öltöny méret után készpénzért P 102 — IIO' — rínom fraklng 39 nagyságtól kivételesen 7*80 Tiszta üuapln kötött kabátka sállal T 30 Kötött mmalaga svetter divatszínekben 13Szlnes selyemmel átszőtt roltos női berliner sálah . . . 13 — N01 Kötött dlvatrobák .... 13 ~ Készpén*flzeM»nél ÍO • « engedmény! fl Msgvar Köztisztviselők Fogyasztási Ruházati Áruháza Szeged, Méret ucca 1. sz. Szárazelemek és telepek zseblámpa és anódteEepek száméra. M.12 Teljesítményük felülmúlhatatlan. Minden szaküzletben kaphatók. temnek, nem tud Iránta fölmelegedni. Mit gondol a polgármester, az a passzivitás, amelyet a legutóbbi események alkalmával tanúsított, lelkesedésre fogja hangolni a társadalomnak egyébként legtöbbször adakozó kedvű rétegét? Nagyszerűen fejlett, kiegyensúlyozott, az egész társadalomra átvitt és folyton tevékeny egyetemszeretetet láttam' Zürichben, ahol ma a numerus clausus egyik eredményeként mágnások gyerekei mellett tömérdek zsidó gyerek nevelődik több nyelvet beszélő európéerré. És még valamit. Zürichben a nőgyógyászati klinika előtt az ut el van zárva. Ott kocsi, autó, motorkerékpár, bicikli el nem hajtat. A szegedi nőgyógyászati klinika előtt naponkint többször elpÓfékel a kisvasút. Ez is erőszakolt dolog volt. A kisvasút végállomásának nem a Rudolftéren van a helye. De ha másért nem, azért se lett volna szabad oda vezetni, hogy ne pont a klinika betegeinek szerezze meg a mindennapi füstöt és lármát. Végül a szinház házikezelése. Maradjunk Innsbruckban. Télen jelentéktelen az idegenforgalom. Van vagy 80 ezer lakosa és egy, színháza, amelyben játszanak operát közepe^ helyárakkal, adnak hetenkint egyszer népelőadást egészen olcsó helyárakkal, jegyárak te. kintetében azután jön a dráma s legdrágábbak az operettelőadások jegyei. Méltóztassanak ezt átgondolni. Nincs ebben ráció? Nem nagyobb igv a szinház látogatottsága, a szinész kedve s a pénztár forgalma? De még igen sok ötlettel, szellemmel és gonddal találkozik az ember, mind-mind annak a célnak szol. gálatában, hogy az érdeklődést a szinház iránt ébren tartsák,"a krízis nehézségeit legyűrjék. Szabadjon itt megemlíteni a nem-tiroli példák közül néhány svájci esetet. Ugyanannak a zürichi és ugyanannak a genfi színháznak is különbözők a helyárai. Zürichben a Stadtteater játszik operettet és operát, a ragyogóan szép és felejthetetlenül bájos Luzern egyetlen színháza minden műfajt nyújt s amellett Svájc valamennyi színháza állandóan ad művészi pikantériákat és szenzációkat. Zürichnek három színháza van. Az egyikben egy, este Offenbach emlékét idézik az Orfeussal, a másikban egy moszkvai zsidó társulat vendégszerepel érdekfeszítően., a harmadikban pedig párisiak játszák pompás részletekkel a Sasfiókot. A moszkvai zsidó társulatot most Svájc valamennyi városában reklamirozzák. A magyarok közül hirdetik — fajvédőinknek bizonyára őrök bánatára és szégyenére — Molnárt és Kálmánt. És még egy tiroli esetet. Innsbruckban a szezon egyik legnagyobb művészi szenzációjának a Liliom felújítását hirdetik. Szegeden mit produkál a vezetőség ? A legnagyobb művészi teljesítményük eddig — bábuknak volt. A színészek nem tehetnek róla. Külföldőn-jártában is mindig otthoni dolgokkal foglalkozó újságírónak lenne még sok mondanivalója. A szegedi viszonyok elmaradottsága felett érzett elkeseredés hatása alatt azonban egyelőre elég ennyi. Annak, aki hivatott is, meg jogosított is intézkedésre, rendelkezésére állanak adatok és bizonyítékok. Most tisztábban látom, mint valaha, hogy Szeged fejlesztését a mostaninál sokkal egészségesebb Kézal Simon.