Délmagyarország, 1930. november (6. évfolyam, 247-271. szám)

1930-11-23 / 265. szám

1930 november 23. DÉLMA Г. ТАГ. с T.ZZ AG Felmentették Fodor Jenő nyugalmazott helyettes polgármesteri, aki a város autójával eiüíöíí egy fekeleszéli gazdái A törvényszék szerint Fodor Jenő nem követett el gondatlanságot NAGY I KÖTÖTTÁRU OKKAZIO LUSZTIGI IMRÉNÉL Nagy tömeg gyermek i kabátokat, pullowereket | 6,7,8 pengő | Széchenyi lér Z f (A Délmagyarország munkatársától) Fodor Jenő nyugalmazott helyettes polgármester a mult év október 22-én Pusztamérgesről Szeged felé haladt a város egyik személykocsiján. A kormányt személyesen vezette, mellette ült ifj. Farkas Sándor városi soffőr, a hátsó ülésen foglaltak helyet: Korom Mihály gazdasági tanácsos, Molnár Jenő és a városgazda. Az országút egyik részén szerencsétlenség történt, amelynek áldozata: Tombácz István feketeszéli gazda. A Fodor Jenő által vezetett autó nekiszalad! Tombácznak, elütötte és keresztül gázolt a jobblábán. A kocsi ezután Tonibáczot behozta a szegedi közkórházba. Az ügyészség vádiratot adott ki Fodor Jenő és a soffőr ellen. A vádirat szerint a szerencsétlenség ugy történt, hogy Tombácz, amikor az autó jött, az egyik dűlőútról egy paprikával megrakott egylovas szekeret segített fel a köves útra. Az autó nem állott meg, hanem a szekér mögött, a nyári uton akart elsurranni, közben elkapta a szekeret toló Tombáczot, aki a sérülések következtében eszméletlenül esett össze. Fodor Jenő tehát azáltal kővett el gondatlanságot — az ügyészség szerint —, hogy nem tért ki eléggé, illetve nem várta meg, amíg a parasztszekér felért a kocsiutra. Ugy Fodor Jenő, mint ifj. Farkas Sándor ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt "ndult meg a bűnvádi eljárás. Az ügyet szombaton tárgyalta a szegedi törvényszék Gömöry.tanácsa. Fodor Jenő nyugalmazott helyettes polgármester kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát, a szerencsétlenséget nem ő, hanem Tombácz István vigyázatlansága okozta. Hivatalos útról tértek haza, a kormánynál ő ült. Az elnök kérdésére kijelentette, hogv nem volt hajtási igazolványa, ő vezette a város autóját, mert vezetni tanult, de mellette ült egy vizsgázott soffőr. Tudomása szerint nyl!t országúton, sofför felügyelete mellett vezethetett autót. A szerencsétlenség előtt mintegy 100 méterről rátülkölt HONMENTŐ Irta: Ton Sajnos, olyan időket élűnk, hogy menteni kell a hazát. Rosszak a gazdasági viszonyok, válsággal küzd a mezőgazdaság, pang az ipar ás kereskedelem és mindenekfelett hiányzik a dolgok legfontosabb emeltyűje, a pénz. Nem lehet csodálni, hogy vannak pihent agyú és ráérő idejű emberek, akik hivatást éreznek magukban, hogy megmentsék a hazát. Ha a középkori alchimisták nem nemes anyagokból próbáltak arnyat csinálni, ők a papirt akarják arannyá változtatni. A véletlen szerencse hozzájuttatott néhány ilyen tervezethez, közrebocsájtom őket a nagyközönség okulására. Az egyik honmentő magyar a következőképen okoskodik: A csonka országnak legnagyobb baja, hogy állandóan növekszik a külföldi adóssága. Külkereskedelmi mérlegünk passzivitása tiz esztendő alatt meghaladta az egymilliárd pengőt. Tavaly és az idén külkereskedelmünk aktívra változott ugyan, de a fizetési mérlegünk ennek dacára e két év alatt hétszázmillió passzívumot tüntet fel. Minthogy mi nem vagyunk abban a szerencsés helyzetben, mint a nyugati tőkeerős országok, amelyek a kereskedelmi mérleg paszszivitását helyrehozzák az idegen országban elhelyezett tőkéik kamataival, ezen a helyzeten csak kivitelünk fokozása és behozatalunk csökkentése révén változtathatunk. Eddig az okoskodás teljesen helyes. A bökkenő csak abban van, ami ezután következik. Azt mondja a honmentő magyar, hogy a kivitel hazafias kötelesség, tehát minden módon elő kell mozdítani. Az állam tehát adjon az exportőröknek minden kivitel után az áruérték tiz százalékának megfelelő kiviteli jegyet. Ez az ála kocsira, ezután letért a nyári útra, hogy a szekér mögött haladjon el. A szekeret toló ember közvetlenül az autó odaérkezése előtt felegyenesedett, azután, anélkül, hogy körülnézett volna, hirtelen hátralépett. A kocsit már nem lehetett lefékezni, a szerencsétlenség elkerülhetetlen volt. Kihallgatták ezután Tombácz Istvánt, aki a szerencsétlenség óta jobblábára sántit. Szerinte az autó tülkölését nem lehetett hallani. Nem igaz, hogy hátralépett volna, mert a szekér hátulja még a homokban volt, igy ő még akkor is tolta, amikor az autó sárhányója elkapta. A bíróság megidézte tanuként és kihallgatta az autó utasait is. Ezek ugy vallottak, ahogy Fodor Jenő védekezett. Dr. Szögi Géza, a sértett képviselője indítványozta ezután, hogy a bíróság idézze meg azokat a tanukat, akik szemtanúi voltak az esetnek és indifferensek. Dr. Szarvas János ügyész hozzájárult a bizonyitás kiegészítéséhez. Nem akarom a tanukat meggyanúsítani — mondotta —, de tapasztalatból tudom, hogy az autó utasai a tárgyalásokon mindig a soffőr mellé állanak. Ezért fontos, hogy érdektelen tanukat is meghallgasson a bíróság. Az indítványt a törvényszék elvetette. A bíróság ezután ismertette a kórház igazolványát a sérülésekről. Dr. Szögi tőrvényszéki orvosszakértő meghallgatását kérte. A bíróság nem adott helyt a kérelemnek. Dr. Szarvas János ügyész igazolva látta a vádat és kérte a vádlottak megbüntetését. Tombácz képviselője 15 pengő havi tartásdíj megítélését kérte a vádlottakkal szemben, egyúttal bejelentette, hogy polgári perre tartja fenn a kártérítési igényét ugy a vádlottakkal, mint a várossal szemben. A bíróság ezután ugy Fodor Jenőt, mint Ifj. Farkas Sándort felmentette a vád alól, az eskü alatt kihallgatott tanuk vallomása alapján. Az Ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. MAGYAROK i Sándor. fi lamnak semmibe sem kerül, merfínszen CM^t egy cédulát kell kiállítani. A cédulák', — # vezzük őket kiviteli bolettának, — a kereskedelmi forgalomban adás-vétel tárgyát képező értékpapírok. Megvásárolni az tartozik őket, aki valamit behoz az országba. A kormány ebből a szempontból megállapítja, hogy mely külföldi cikkek nélkülözhetetlenek, melyek pótolhatók és melyek teljesen feleslegesek. Ennek megfelelően megállapítja, hogy a behozatalt eszközlő cég az áru értékének hány százalékát tartozik kiviteli jegy bemutatásának formájában a vámhivatalnál lefizetni. A boletta tehát megjutalmazza a kivitelt és megbünteti a behozatalt. Erről a szellemes megoldásról azt állítja a javaslattevő, hogy nem ütközik bele a kereskedelmi szerződésekbe és hogy az idegen országok nem Tulnagy leltárunk leépítése miatt luxus cíkkeinket és étkező készleteinket mélyen leszállítón árakon kiárusítjuk. Ajándéktárgyak Igen Jutányos áron. Schillingéi1 Mór cég Klauzál fér S. 105 fogják észrevenni, hogy a vámtarifán kivül még pótvámokat is szedünk. így a legrövidebb idő alatt aktiv lesz a kereskedelmi és fizetést mérlegünk. Esetleges veszedelem csak abban jelentkezik, hogy huszonnégy óra alatt vámháboruba keveredünk az egész világgal. A' másik tervkovácsoló, akinek a javaslata terjedelmes memorandum formájában fekszik ^az íróasztalom fiókjában, még sommássabban •«intézi el a kérdést. Azt mondja, hogy a tőke tuKágosan nagy haszonszázalékra dolgozik. Állítólag vannak iparok, amelyekben a tőke tiszffin 67 százalékot keres. A megoldás tehát kézenfekvő. Maximálni kell a tőbe megengedhető legnagyobb hasznát. De hogy a viszonyok rendezésének egész terhét ne csupán a tőke viselje, ki kell mondani a másik oldalon törvényhozásilag, hogy mindennemű fizik'ni és szellemi munkának kötelező munkaideje napi tizenkét óra. Kisebb tőkehaszon és hoszszabb munkaidő mellett kevesebb lesz bármilyen cikk egy darabjának előállítási költsége. Ez lesz a gazdasági megigazodás utja. Bizonyára nagyszerű lesz, ha ezen az alapon tizenhat pengő lesz egy. pár csizma előállítási ára. A szerző csak a következő kérdésekre marad adós a felelettel: Miként kell megoldani a tizenkét órai munkaidőt a mezőgazdaságban télen? Mit csinálnak azok az iparosok, melyek már most sem tudják elhelyezni termelésüket és egymásután leállanak? Hogyan kényszerítsem én, akit felkért tervének propagálására, Móra Ferencet arra, hogy szellemi termékeinek olcsóbb előállítása céljából pont tizenkét órát gürcöljön mindennap az íróasztala mellett. Hol értékesítse akármelyik lap vezércikkírója a tizenkét órás szellemi munkaidő alatt kitermelt felesleges. vezércikkeit? Jóformán még nem is végeztem ezzel af termékeny ötlettel, mikor úgynevezett komoly helyről egy másik memorandum került a kezembe. A szerzője nem kevesebbet akar, mint annak megoldását, hogy az állam, honnan teremthetne elő minden megerőltetés nélkül pénzt a gazdasági élet hiteligényeinek! finanszírozására. Pedig hát a dolog retteneteviiianyszereiő-váiiaiatomat álheluezíem "ük Gábor József f. éii november lével Aranv János ucca 7, exím «Д vui Vili T«|eion But. 22-78. Szives pártfogást kér VMMWI MVWW»'»