Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-10 / 228. szám

* l)f;LMA«.\ vKOiss/At. l'JJU október 10. SZEGEDI GYEREKEK GALÉRIÁJA 8BIST0L-SZÁLLQD& Budapest ¡.r,^, Dunaparton UJ vezetés mellett ajánlja i Előkel®, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon: Egy ágyas uecai P 10—16-ig udvari . . . . P 6—10-ig Két ágyas uccai dunaparti . P 24—40-ig , » P 20—24-ig , tidvari P 15—18-ig A jobb szobák irat fördSszobával értendSk. Minden szobában hideg és melegvíz, telefon és rádW, Éttermi Arak: Complett reggeli: kávé v. tea •. kakaó egy tolással, vajjal és jam-el . . . P 1.S0 Kitűnő ebéd v. vacsora menO . P S.40 Kitőné ebéd v. vacsora menü előétellel P Ezen lapra Blvafkozdasal a sxobaáraUbü 1 KUlön engedmény. Szobarendelés leöe'fíIetj 2-3 nappal előbb esz közlendő. Bristol-szálloda szobáiból és terrasszárrtl a IeggyönyOrühb kilátás nyílik a Dunára és a bndai hegyek«. Kása lrónl:e Györki Imre bfróküldési keretet törlesztett elö a Maróthy-féle rágalmazás! perben Újból az ügyest® megbízott állott fel. — Kíváncsi VágJtíki Tril mondotta —, hogy miért ellenzi a védő .ur ezt a bíróságot? Azért-e, mert MuntyAn István és Sarkady Győző táblai bírákat is kérték annak idején tanuként kihallgatni? Azt indítványozom,hogy a biróság tartsa meg a mai tárgyalást. Dr. Györki: Kérem, itt egy olyan egyesület szerepéről is szó van, amely szoros nexusban áll a társadalommal, ugy, hogy annak ha­tása alól bajosan tudják kivonni magukat. De tegyük föl, hogy az ügy majd a tábla elé kerül, — hogy lehet majd elfogulatlan Ítéletet várni? Kérni fogom a Kúriát, hogy ezt az ügyet olyan bíróságra bizza, amely nem tar­tozik a szegedi tábla területéhez. Dr. Ráday László járásbiró kihirdette ha­tározatát, amely szerint a tárgyalást eZno­polia és az iratokat a biróküldési kérelem eldöntésére felterjesztette a Kúriához. |Ha a császár visszatér] „Magyarház"-Yendéglö !SKia Arak benlélkezésre és kihordásra: MenO, étlap szerint, 4 tál étel — — — — P l'ZO Menü, étlap szerint, előfizetve — — — — P t* — Menü, étlap szerint, ebéd, vacsora előfizetve — — P l-SO MenO, étlap nélkül, előfizetve, ebéd 4 tál — — P —-SO Menü, étlap nélkül, előfizetve, ebéd vacsora — — P 1-40 Zóna, egész nap — P — -40 1 adag paprikás— P —*SO Tisztén kezelt. Jó házias konyhai 197 Hz iratokat felterjesztik a Kúriához (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi büntctőjárásbiróságon dr. Ráday László járásbiró csütörtökön tárgyalta azt a rágal­mazási pert, amelyet Várhelyi József prelá­tus, dr. Raskó Istvánné és Szűcs Béla indí­tott Maróthy Ferenc, a »Vénusz« cipőgyár egyik tulajdonosa ellen. A csütörtöki napra a biróság csak ezt az egy tárgyalást tűzte ki, mert több tanút idéztek meg az ügyben. Az ügy előzménye évekkel ezelőttre nyúlik vissza Maróthy Ferencnek 50 ezer pengős pol­gári pere volt annak idején Szűcs Bélával. Szűcs annak idején felajánlotta, hogy a közte és Maróthy között folyó per szerencsés ki­menetele esetén 16 ezer pengőt juttat jóté­kony célra. Nemsokára ezután ítéletet hirde­tett a szegedi tábla. A pert Maróthy elvesz­tette, az ügy a Kúriához került. A Kúria a per egyik mellékágát visszaküldte a szegedi táblához. Ekkor Maróthy és Szűcs Béla kö­zött egyezkedési tárgyalás kezdődött. A tár­gyalások eredménnyel jártak, a megegyezés szerint Maróthy azonnal kapott készpénzben tízezer pengőt. Maróthy ezenkívül kérte, hogy támogassák a kereskedelmi minisztériumban levő kérvényét, amelyben nagyösszegü állam­segélyt kér a gyár részére. Az egyesség alapján a Szűcs—Maróthy-per megszűnt. Maróthy Ferenc később nehezmé­nyezte, hogy a kérése ügyében sokáig nem kapott értesítést. Többször sürgette az ügyet, végül is beadványt intézett az egyházi ható­sághoz, amelyben olyan kitételeket használt, amelyek miatt Várhelyi József, dr. Raskó Istvánné és Szűcs Béla rágalmazási pert indí­tottak ellene. Az első tárgyaláson Maróthy Ferenc hosz­szasan beszélt arról, hogy miért irta meg be­adványát, mi indította őt arra, hogy az inkri­minált kitételeket használja. Előadta, hogy Szűcs az összeget a per szerencsés kimenetele esetére ajánlotta fel. A 16 ezer pengőből ő 10 ezret megkapott és kapott egy Ígéretet, ame­lyet nem váltottak be. Ezután az ügyészi meg­bízott bejelentette, hogy átveszi a vád képvise­letét. Dr. Györki Imre országgyűlési képviselő, Maróthy Ferenc védője terjedelmes bizonyí­tási indítványt terjesztett elő arra vonatkozó­lag, hogy Maróthynak ezek az események anyagi romlását okozták. Tanuként kérte ki­hallgatni: dr. Nekich Richárdot, Gárgyán Im­rénét, Szántó Mihályt, dr. Tóth Imrénét, Zehntbauer Jánost, Bolm Antalt, Szittner Já­nost, Szűcs Bélát, dr. Becker Vendelt, Vár­helyi Józsefet, Kapossy Gyulát, Márky Józse­fet, dr. Tóth Imrét, dr. Sarkady Győzőt, dr. Tonelli Sándort, dr. Lévay Ferencet, dr. Glatt­félder Gyulát és dr. Sopsich Jánost. Kérte ezenkívül a Szűcs és Maróthy közötti peres­iratok beszerzését. A sértettek képviselői a bizonyítást ilyen ér­telemben ellenezték és mindössze az inkrimi­nált kifejezésekre kérték kihallgatni: dr. Becker Vendelt, Várhelyi Józsefet, dr. Tóth Imrét, Márky Józsefet, dr. Tonelli Sándort, Kapossy Gyulát és Balogh Istvánt. A biróság így is határozott. A csütörtöki tárgyaláson a tanuk legna­gyobb része nem jelent meg. Maróthy védője ismét Györki Imre volt. A biróság a tárgya­lás megnyitása után megállapította, hogy a bekért peres iratok nem érkeztek meg. Ez­után, tekintettel arra, hogy az első tárgyalás óta 30 nap eltelt, ismertetlék az előző tár­gyalás anyagát. Dr. Györki Imre ezután a következő bejelentést tette: — Tekintettel arra — mondotta —, hogy a legfontosabb tanuk nem jelentek meg és a peres iratok sem érkeztek meg, kérem a mai tárgyalás elnapolását, kérem ezenkívül, hogy a per iratait terjessze fel a biróság[ a Kú­riához birókűldés céljából. A bejelentést dr. Györki azzal indokolta, hogy a vádlottnak két esetben van joga bíró­küldését kérni: először, ha az illető bíróság­tól nem várható elfogulatlan, részrehajlatlan ítélet, — másodszor, ha a közbéke megóvása a cél. Jelen esetben mind a két ok fenforog. Ugy érzi, hogy a szegedi bíróságok ennek az ügynek az elintézésére nem alkalmasak. Kü­lönben — mondotta a védő — a Kúriához benyújtott indokolásomban fojom részletesen kifejteni kérelmemet. Hangsúlyozom azonban, hogy indítványom nem a biró ur személye ellen szól. A bejelentés után hosszabb vita fejlődött ki. Dr. Kynsburg Béla ügyészi megbízott ki­jelentette, hogy a biróküldési kérelmet nem ellenzi. Dr. Dobay Gyula kérte az indítvány elutasítását. Dr. Györki reflektált ezután Dobay felszó­lalására és kijelentette, hogy a sértettnek nincs joga felszólalni ebben a kérdésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom