Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-07 / 225. szám

тттгт ort/ыер—т: DftLMA ПУЛ:" ^SZAH 3 A szép Pixavon-haj elérhető most Fényt és laza. teltséget ao n hajnak. A Plxavon-shampoon teljesen mentes a szódétól. Egy kis csomag 2 mosásra elég ős Ara CSC k 36 fillér. — Kilencedikén megkezdik az adófelszólamlási tárgyalásokat Október 6. emlékezete Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged a hagyományoknak megfelelően emlékezett meg október 6-a gyásznapjáról. Délelőtt 10 órakor a fogadalmi templomban gyászmise volt, amelyen a belvárosi egyházi énekkar énekelt. Ott volt a város tanácsa Somogyi polgármesterrel, dr. Buócz Béla helyettes főkapitány és számosan a hivatalok és intézmények vezetői közül. A szentmise után a közönség zuhogó esőben a Kossuth-szobor elé vonult. Az egyesült szegedi dalárdák Csornák Elemér karnagy vezényletével elénekelték a Himnuszt, majd Acsay Rezső elszavalta Pósa Lajos Apa fiaihoz cimü költeményét. Papp János, a Katolikus Diákszövetség ifjúsági elnöke beszélt ezután a faji összetartásról és — a fajvédő sajtóról. A dalárdák a Hiszekegyet énekelték, majd Peck Emil szavalta el Gyula diák »Vádlott« cimü költeményét. Az ünnepi beszéd után a dalárdák elénekelték a szózatot. Emlékistentiszteletet tartottak a református és az evangélikus templomban, valamint az összes iskolákban. A zsinagógában hétfőn este megtartott istentiszteleten dr. Frenkel Jenő rabbi emlékezett meg október hatodikáról. A belvárosi községi elemi fiúiskola tanítótestülete ma délelőtt rendezte meg október 6-iki ünnepélyét, amely alkalommal az iskola növendékei számos költeménnyel és énekszámmal adóztak az aradi tizenhárom emlékének. Ünnepi beszédet mondott Bálint Gyula Sándor. Megalakult a „Gázvédelmi Liga" (A Délmagyarország munkatársálól.) Vasárnap délelőtt alakult meg az ipartestület márványtermében a szegedi Gázvédelmi Liga. Az alakuló gyűlésen nagyszámú közönség jelent meg. Vogel Tibor, a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal szegedi vezetőjének megnyitó szavai után Petróczy István ny. repülőezredes tartotta meg tájékoztató előadását a gáztámadásokról és az ellene való védekezésről. A trianoni béke nem fosztotta meg a nemzetet a védekezéstől, amelyet maga Briand is szent háborúnak nevezett — mondotta az előadó. Pótolni kell tehát az elmulasztottakat és a lég-, gázvédelmi ligák megalakításával ki kell oktatni a népet a védekezésre. Hogy mennyire indokolt dolog ez, abból is megítélhető, ha tudjuk, hogy az olasz Caproni-gépek például egyenként 15 ezer kilogram bombát vihetnek magukkal. — A védekezésnek az első része az — mondotta előadásában —, hogy a megtámadott terület lakossága lehetőleg nagy területen húzódjék széjjel. Éppen ezért kerülnünk kell a felhőkarcolók építését. A városokban az üres telkek kilencszer nagyobbak legyenek, mint a beépített területek — mondotta —, épitkezéseknél pedig a fa helyett lehetőleg vasbetont kell használni. A padlásról minden gyúlékony anyagot el kell távolítani. A pince egyúttal fedezék is legyen a bombák ellen. Csakis olyan házmestert kell alkalmazni, aki a támadáskor a tetőre megy oltani és nem bújik el a pincében — folytatta előadásában Petróczy. — A gázok elleni védekezés legfőbb eszköze a gázálarc. Az előadás után Vogel Tibor kérdésére a gyűlés kimondotta, hogy Csanád- és Csongrád megye, Szeged és Hódmezővásárhely területére kimondják a Gázvédzlmi Liga megalakulását Csizmazia Kálmán felsőipariskolai igazgató indítványára a gyűlés ugy határozott, hogy a liga vezetését a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal vezetőire bizzák. Ezután dr. Pálfy József a város támogatását ígérte meg a szervezkedéshez. Ugyanilyen értelemben beszélt dr. Csergő Károly, Csongrád vármegye alispánja is. (A Délmagyarorsz'ág munkatársától.) Az elmúlt évben az adófelszólamlási bizottságok október közepe felé már be is fejezték működésüket, az idén azonban csak ezután kezdik meg. Ennek a késedelemnek állítólag más oka nincs, mint az, hogy az I. számú bizottság, amelynek elnöke dr. Simon Ákos nyugalmazott táblai tanácselnök, eddig a szegcdi pénzügyigazgatóság vidéki körzeteiben dolgozott és a vidéki felszólamlásokat tárgyalta. Most azonban a vidéken befejeződtek a felszólamlási tárgyalások és igy megkezdhetik a szegedi adókivetések ellen benvujtott felszólamlások tárgyalását. Az I. adófelszólamlási bizottság október kilencedikén ül össze a pénzügyigazgatóság épületének 62. számú hivatalában, a II. bizottság ugyancsak a pénzügyigazgatóság épületében a jövő hétfőn, a III. bizottság szintén a pénzügyigazgatóság épületében a jövő hét szerdáján kezdi meg működését. Az I. bizottság elé 246, a II. elé 315 és a III. elé 141 felszólamlás kerül. A bizottságok naponta legalább harminc felszólamlást tárgyalnak le, mert az érvényben lévő rendelkezések értelmében a felszólamlási tárgyalásokat legké~ sőbb október harmincadikáig be kell fejezniük. Érdekes, hogy ebben az évben a kereseti és jövedelemadók kivetése ellen alig feleannyi felszólamlást nyújtottak be az érdekeltek, mint a mult évben. Az illetékes pénzügyi hatóságok ebből azt következtetik, hogy. az adókat az idén szelídebb keretek között vetették ki. Ezzel szemben sokkal hihetőbb az a magyarázat, amely szerint az adófizető polgárság annyira elfásult, annyira közömbössé vált a hosszú, meddő küzdelmektől, hogy már a saját érdekeivel sem törődik, már nem is fellebbezi meg az adókivetéseket, mert tudja, hogy akkor sem fizethetne, ha valamennyivel mégis leszállítanák adóját A városi ösztöndijak és az egyetemi pályadijak (A Délmagyarország munkatársától.) A költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalása alkalmával a bizottság egyik tagja szóvátette azt is, hogy a szegedi egyetemen indokolatlanul sok ösztöndijat adnak ki és ennek következtében ösztöndijat kapnak olyan hallgatók is, akik előmenetelükkel erre nem is szolgálnának rá. A város költségvetéstervezetében kétezer pengő szerepel egyetemi ösztöndijak cimén, ezt az összeget tehát, vagy annak jelentékeny részét — mondotta a felszólaló — meg lehetne takarítani, ha csak azok a hallgatók kapnának ösztöndijakat, akik arra minden tekintetben rászolgálnak. A pénzügyi bizottság javaslata alapján dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnok átiratot intézett az egyetem rektorához és részlrtes kimutatást adott a város állal adott ösztöndíjak felhasználásáról. A rektor válasza most érkezett meg és ebből kiderült, hogy a város nem is ösztöndijakra adta eddig azt a kétezer pengőt, hanem pályadijakra. Közölte a rektor azt is, hogy kik kaptak különböző tudományos munkálkodásuk jutalmazásaképen a város pénzéből pályadijakat. Ez a névsor a következő: MtfrátHg György joghallgató 150. Nűi kalap Szabó Mihály joghallgató 150, Vadas Klára orvosszigorló 200. Czimmer Anna orvostanhallgató 125, Grosz Béla orvostanhallgató 125, Oravetz Vera bölcsész 250, Pardutz Mihály, bölcsész 200, Győrffy Katalin, Schaffer Gizella, Gallé László, Szabados András, Szemesi Gábor, Szabó Mihály, Vidacs Aladár és Bakovszky Ferenc tanárjelöltek 100—100 pengőt kaptak különböző dolgozatok jutalomdijaképen az elmúlt tanévben. A rektor közölte azt is válaszában, hogy a város pénzéből az uj tanévben is ilyen pályadijakat kiván kiosztani és kéri, hogy a város tartsa fenn továbbra is ezt az összeget a költségvetésben, mert az ilyen pályadijak az egyetemi ifjúság tudományos ambícióját fokozzák Szabó tanácsnok a rektor válasza alapján most javasolja, hogy a város a jövő évre is irányozza elő a költségvetésben a kérdéses kétezer pengőt Kinevezés. Budapestről jelenük: A kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére dr. Hamar Sándor szegedi pénzügyi segédtitkárnak a pénzügyi titkári cimet és jelleget adományozta. gességet 63 Széchenyi íé 2. csak Ki&Mlelnél Kárász ucca 15. H Аж Alföld legnagyobb női kalap raktára. tttttttttttyttt ГТТП птпиЯ