Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-07 / 225. szám

IIÉLMAC.V AHUltS/AÜ U.iU okluuer /. SZEGEDI GYEREKEK GALÉRIÁJA Varga Eva Bnchhaltpr tcstvtr'k uuoecz ElelKa Cópele interjúja MasaryUkal a revisziós nyilatkozat ügyében (Budapesti tudósítónk telefon jelen tő se.) Prágából jelentik: Capek Károly, az ismert cseh író felkereste Masaryk elnököt tapolcsányi kastélyában és inlerjut kéri tőle az ismeretcs revíziós nyilatkozatra vonatkozólag. Masaryk állítólag a következőket mondta: — örömmel láttam a tót lapokból a visszhangot. A lótok pártkülönbség nélkül a legerélyesebben tiltakoznak az ellen, hogy akár egy talpalattnyi földet is átenge jjpnek a mn«íyaroknak. Ezzel mégdől a magyar propagandának legerősebb érve, hogy bizonyos tót körök és pártok szivesen vennék, ha a tót földet Magyarországhoz csatáinak A magyar revíziós mozgalom most arra kényszerül, hogy józanabb érveket keressen, ettől pedig nincsen mit félni. Masaryk ezután elmondotta, hogyha egyes esetekben kikötésekkel kell is élni. általában szereti a formáktól mentes interjút, még pedig olyan esetekben, amikor közölni valója van a lakosság legszélesebb rétegeivel. A legtöbb esetben már csak azért is megadja az interjút, mert num utasíthatja vissza az illető újságírót. „Talán különösnek látszik a mai világban, hogy valaki rászánja magái Vergiliustforditani"... Csengery professzor beszél „Aeneis"-forditásáról és akadémiai előadásáról (A Délmagyarország munkatársától) Dr. Csengery János, a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyugalmazott professzora, kedden délután előadást tart Budapesten a Tudományos Akadémián azokról a hatásokról, amelyeket Vergilius, a kétezer évvel ezelőtt szülelett latin költő, az Aeneis megalkotója gyakorolt a magyar irodalomra. Előadása keretében szemelvényeket olvas fel az ősz professzor legújabb munkájából, 11 magyarra fordított Aeneisből, amellyel éppen hetvennegyedik születésnapjára, október másodikára készült el és amelyhez januárban, alig kilenc hónappal ezelőtt fogott hozzá. A görög és latin klasszikusok leglelkesebb híve, ismerőije és tolmácsolója Báró .16sika-uccai lakásán fogadia a Délmagyarország munkatársát, aki hétfőn este kopogtatott be hozzá. A hófehér hajú és szakállú tudós mosolyogva beszél befejezett munkájáról. Imádságos áhítattal mondja ki a többezeréves neveket, Homéroszét, Vcrgiliuszét, Euripidészét, Horáciuszét és idézi az ujabbakat, Dantét, Petrarkát, Barőthy-Szabó Dávidot, Vörösmartyt, Schillert, Zrínyi Miklóst, Barna Ignácot. — Ebben az' évben ünnepli az egész világ Vergilius születésének kétezredik évfordulóját — mondja — és a magyar Akadémia ebből az ünCsengery flrnoa neplésből szintén kiveszi a maga részét. Holnap lesz az emlékülés és ennek a keretében tartom meg előadásomat. Hosszabb tanulmányt írtam »Vergilius a magyar irodalomban« cimmel. Ebből olvasok fel néhány részi el és bemutatom majd — szintén szemelvényekben — Aeneis-forditásomat ís. — Talán különösnek is látszik ebben a mostani világban, hogy valaki rászánta az idejét erre a munkára, de hát én jó szívvel csináltam és nagy lelkesedéssel. Vergilius halhatatlan époszát már sokszor lefordították magyarra, az első teljes fordítás, Barólhy-Szabó Dávidé 1810-ben, százhúsz éwcl ezelőtt jelent meg, az utolsó pedig negyven évvel ezelőtt, 1890-ben, Barna Ignácé, de én ugy éreztem, hogy szükség lesz erre az én fordításomra is. Az eddigiek közül egy sem adja vissza hűen az igazi Vergiliuszt. A jó fordítónak jó filológusnak is, de jó költőnek kell lennie, hogy jó munkát végezhessen. Vergilíusz eddigi fordítói ha jó filológusok voltak, nem voltak költők, ha költők voltak, nem voltak jó filológusok. — De ezt a munkát másért is megérdemelte Vergilíusz emléke, azért is, mert talán nincs még egy alakja a régi, klasszikus irodalomnak, aki olyan nagy hatással lett volna a magyar irodalomra, mint ő. Vergilíusz hatása alatt irta meg Zrínyi Miklós az első magyar époszt, a Zrímiászt |K«P<m Ratnlftgtu díjtalan l| VÍMq Gime vét az angol fofolemez ^ & MM f és film minősége & flf révén szerezte. Kaphatót £iebtnann Kelemen ncco. és halása kimutatható minden utána következő magyar époszban, Vörösmarty Zalán futásá ban nagyobb arányban, mint Arany hőskölteményeiben, amely inkább Homéroszra emlékeztet, de' azért a szerkezet, a koncepció rokonságban van Vergíliusszal is. Ki fogom mutatni, hogy a magyar klasszikus iskolát tulajdonképen Vergilius* teremtette meg, Vergilíusz hexaméterei késztették a magyar klasszicizmus úttörőit a magyar nyelr kicsiszolására, hogy alkalmassá tegyék a klaszszikus formák és gondolatok számára is. Felmérhetetlenül sokat finomodott ettől a nyelvünk, amely most már teljesen alkalmas Vergilíusz tökéletes nyelvezetének visszaadására. Ezt az állításomat azzal is bebizonyítom, hogy amíg Baróthy-Szabó Dávid Aeneis-forditása 1134 hexaméterrel hosszabb az eredetinél, addig az én fordításom pontosan ugyanannyi verssor, mint H eredeti, közel tízezer vers. Elmondotta még Csengery professzor, hogy a* Akadémiának átadja a fordítás egész kéziratát és ha az illetékes osztály méltónak találja, az az Akadémia kiadásában rövidesen könyvalakban is megjelenik. »Vergilius a magyar irodalomban« cimü tanulmánya viszont olasz fordításban megjele. nik a Corvina cimü folyóiratban és így azt az olaszok is megismerhetik. m. L a Délmagyarország kölcsönkönyvtárában az előfizetési dij: a Délmagyarország eltifizeföi részire havonkint 1 pengő, munkáselöfizeiöknek helenkinl 16 fillér, mindenki más részére 1'60 pengő havonkint. Szőrmevásárlás sasa Feltétlenül ker,r ifi. Meníus S&SStf&S- \