Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-05 / 224. szám

/)fL!\J4i;Y\RORSZAG 1930 október 5. más-mis ruhában Jelennek meg, — hol NagyGyörgy nadrágja feszit Fülöp Sándoron, hol Fülöp mellénye tündököl Nagy uron... A grófi garderobe akadályait legyőzték., cssrílgetik a mellényeket, nadrágokat, de mégis győztek a versenyben... A ruha-tőrténetnek van még egy másik fejezete ís. Ahogy Fáy művész ur büszkén mesélte 26 darab öltönyének nagyszerű és megkönnyeztető történetét, elmondta, hogy a többi között van egy remet szürke zsakettje is. A szürke zsakett valódi grófi darab, remekbeszabott öltöny, hősköltemény! De van egy nagy baja: Fáy művész ur alig tudja használni, mert prózai színész léiére nincs alkalom, nem igen tud benne megjelenni és tündökölni a színpadon. Kár, kár a költői szürke zsakettért, — álmélkodtak irigykedve a kiskapunál, de mégsem lehet egy ilyen operetti elegencíát felhasználni a prózai színpadon. Tárag Ferenc is hallotta a 26 ruhák és a szürke zsakett büszke hőskölteményét, amire igy intézte el a drámai kérdést: — A szürke zsakettért talán mégis érdemes tenne — szerepkört cserélni... És van még egy történet, de ez már a futball ferencvárosi frontjáról. Szedlacsik a történet hőse, aki vasárnap fog először szerepelni Újszegeden régi társai, a zöld-fehérek ellen. Persze éppen olyan izgatottan várják ezt a nemmindennapi debüt, mint Korányit, aki vasárnap fog először oroszlánkodni régi szegedi kenyeresei ellen. A kitűnő csatár nyugodtan verte vissza az izgatott kérdezősködéseket és kijelentette, hogy teljesen szolidáris a Bástyával. Történt azután, hogy a Bástya néhány játékosának és funkcionáriusának szigorú ünnepe volt és ezért együttesen — négyen-öten — elmentek a templomba imádkozni és vezekelni. Szedlacsik pedig igen komolyan vette a szolidaritást és velük ment imádkozni — a zsidó templomba... (Arról nincs hir, hogy a koplalásban is résztvett volna...) Hölgyeim és Uraim, délután Újszegeden minden kiderül... A magyar ipar ujabb cfliada9á9lovnásához érkezett! Megérkeztek a „CSTOL" varrógépek! Megtekinthetők vételkényszer nélkül a gyár szegedi fölerakatában 147 Tisza Lafos korul 42/a. sz. (U| Sínger-palola.) A Csepel kerékpárok délmagyarországi fölerakaia. Ingyenes himzötanfolyam. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László Csányl. A zsidó vallású Csányi család Czinner Mátyás és Deutsch Kunigunda János és Sándor nevű fiaitól származik. János 1882ben, Sándor 1891-ben magyarosította a nevét. Csányi János kitűnő nevelésben részesölt; a gráci kereskedelmi akadémiát végezte. A boszniai hadjáratot, mint főhadnagy harcolta végig; megsebesült és kitüntetést kapott. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tisztviselője volt, mikor megnősült. Felesége Weisz Karoün. A kilencvenes évek elején a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank May Miksának a banktól való megválása után 1887-ben Csányi Jánost hivta meg igazgatójának. A bankot Csányi nagyon felvirágoztatta és fiókjaival a Délvidéket behálózta. Konzervatív üzletvezetésével a közbizalmat felébresztette bankja iránt. Nagy része volt a háború előtti Szeged egyik nagy ipartelepének, a Czinner és Társa szalámigyárnak a megalapításában is. Királyi tanácsosi címmel tüntették ki, ami I. Ferenc József idejében elég ritka kitüntetés volt. 1915 augusztus 3-án halt meg. Gyermekei: 1. Károly. A világháború alatt olasz hadifogságba került. 2. László. Meghalt. 3. Idősb Csányi Mátyás, karmester. 4. Ilonka, Löffler Gyuláné. 5. Pál. 6. György, bankigazgató Temesvárott Csánvi Sándor legifjabb gyermeke volt Czinner Mátyásnak. 1865 junius 23-án született. A kereskedői pályára lépett s kiváló kereskedelmi képessége hamar biztosították neki a sikert. Még fiatal ember volt, amikor Szeged, Belgrád és Brassó közt az egész Délvidék gyapjukereskcdelme az ő kezébe került. A külfölddel is sok összeköttetést teremtett. A monarchia összes katonaposztó-gyárait ő látta el nyersanyaggal. Rendkívül szerény és megnyerő modorú férfiú volt és igy minden téren érvényesült. A szegedi szabadkőművességnek is egyik vezető embere volt Tagja volt a város törvényhatósági bizottságának s felügyelőbizottsági. majd igazgatósági tagja a SzegedCsongrádi Takarékpénztárnak. Bár nagyon vallásos zsidó volt, nem volt bigott és támogatott keresztény mozgalmakat is, ha azoknak humánus célja nyilvánvaló volt; pl. a göbölyjárási »kis templom« építését elősegítette s a templom számára »Az utolsó vacsora« képet ő adományozta. Tanyája a rókusi Feketeföldeken mintagazdaság volt. Körülbelül nyolcvan holdnyi birtokát parcellázta 400 öles telkekre és megalapította a Családi Otthon telepet, melyet huszonöt évvel később Aignertelepnek neveztek el. Csányi Sándornak az volt a célja, hogy azokat a kisexisztenciákat (vasutasokat, kisiparosokat), kik legjobban érzik a lakásviszonyok mostobaságát, saját házhoz és egy kis kerthez juttassa. Csányi Sándor, a közbecsülésben állott férfiú, 55 éves korában, 1921 május 3-án hirtelen halállal halt meg. Felesége Czukor Mariska. Fiuk, Dr. Csányi Mátyás szegedi ügyvéd, 1892 junius 14-én született. Csáray. Az 1522-iki egyházi tizedlajstromban »Chyaray« Péter szegedi lakosról fel van jegyezve, hogy juhai is voltak. Császár. Hajdan igen tekintélyes család volt. Császár János a XVII. század elején Szeged főbírája volt. 1617 február 18-án a pozsonyi kamarához irott levele megmaradt. Császár Mihály és István alsóvárosi lakosok 1723-ban az esküdt polgárok közt szerepelnek. Császár János 1848-ban városi képviselő volt és a nemzetőrségnél főhadnagy. Csebc. 1522-ben, a tizedjegyzék szerint, Chyebe László a Madarász-utcában, Máté pedig a Szent Miklós-utcában lakott. Ugyanakkor élt itt Chyebe Benedek és Boldizsár. Cseby. Az 1522-iki tized jegyzékben Chyeby Mátyás Félszer-utcai lakos. Csecsellő. Reizner Szeged történetében igy olvassa a »Chechelle« családnevet, mely az 1522-iki tizedjegyzékben egyszer igy, egyszer pedig »Chechyely« alakban fordul elő. A helves olvasás talán »Kűküllő«, vagy »Küküllei.« Cseh. Ugy látszik, ősidők óta élt Szegeden egy ilyen nevü család. 1495-ben, mikor II. Ulászló király Szegeden időzött, újra behuzatta a hintaját. Az ehhez szükséges kelmét a királyi udvartartás Cseh Mihály szegedi kalmártól vásárolta nyolc forintért. A XVIII. század elején Cseh András felsővárosi lakos arról nevezetes, hogy 1712-ben az ő háza előtt tört be az árviz a városba. 1715-ben Cseh Katalin Szabó István felesége; ez év április 15-én született fiuk, István. 1723-ban Cseh Máté és János esküdt polgárok. Mindketten Felsővároson laktak. Cseh Ágnes 1734-ben Szabó Pálné; ez év julius 23-án született fia, József. Cseh, vagy mint ő irta, Tseh Richárd, 1827ben a szürszabók atyamestere, majd céhmestere, már nagyon gazdag ember volt. <3 volt; a család első kiemelkedő tagja, de már az apja, Cseh József is jómódú ember volt Cseh József hajótulajdonos volt; a Bánomkertnél volt a háza. Temesváry József földbirtokos (Fehértó és Szabadka) Katalin nevü leányát vette nőül. Cseh Józsefnek hat gyermeke volt: 1. Misicsné. 2. Anna, sz. 1795, meghalt 1859. Juhász István Iskola-utcai szabó felesége. (Ennek egyik leányától, Teréziától, ki Járnbory Jakabhez ment férjhez^ származnak az összes Jámboryak.) 3. Ágnes, Kovács Józsefné. (Ennek leányától, Apollóniától, ki Mészáros Pál pékhez ment nőül, származnak a Mészárosok.^ 4. Cseh Richárd, szürszabó Ennek' leánya, Cseh Viktória Zombory Jánoshoz ment nőül. Több utódát nem ismerjük. 5. Terézia, Szeged leghíresebb szabójához, Mihályfi Ferenchez ment nőül, 1819-ben; tőle származnak a Mihályfyak. 6. Dániel. Ennek a leszármazottjairól nemi tudunk semmit. özvegy Erdélyi Jánosné, Cseh Éva, aki ,1839 november 1-én Rókuson misealapitványt tett, talán ebből a családból származott özvegy Pobszayné Cseh Sva 1879 november 16-án halt meg Rókuson. 1842-ben Rókuson Cseh Pál és »Cse« Jánosi 30—30 krt adott a rókusi uj temetőre. Általában már 1810 előtt is találunk Cseh nevűeket a rókusi anyakönyvben. A szegedi nép a Cseh nevet gyakran egészen önkényesen Csehók-ra változtatja. Felsővároson a Maros-utcában egészen fi mostani időkig élt egy Cseh, vagy Csehók nevü család. Csehók Antal Rókuson 1842-ben öt forintot adott az uj temetőre. Nem tudjuk melyik Cseh családból származott a Szegeden 1809 julius 5-én született Cseh Ferenc, tudós piarista, 1848-ban a kolozsvári gimnázium igazgatója, 1862—69 a pesti gimnázium tanára, jelentékeny filozófiai iró, kinek »Az emberi szellem élete« c., Debrecenben 1873-ban megjelent müve figyelemreméltó. Csejpes. Rókuson. a plébánia története szerint, élt egy ilyen nevü család, melynek már nyoma veszett. Csekne. Az Angyal-utcában lakott 1522-ben, az egyházi tizedlajstrom szerint, Chyekne Sebestyén. " ¡¡¡?- sajt, vaj és csemege, fűszer JUUU jaesenc é* b or ecet gyári lerakala „cJZ Schimmerlingnél, Szegeden, Horváth Mihály u. 9. Csongrádi takarékpénztár bérpalotájában. Minden rendelési házhoz sz&Uilok. 55