Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-26 / 242. szám

1930 október 20. nfiLMAHYABOHSZAG 1 A vasárnapi program Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise a foga­dalmi templomban. Kőnig Péter Fogadalmi misé­jét a Szegedi Dalárda, a Szegedi Polgári Da­Iilrda adja elő a filharmonikusok kíséretével. A magánrészeket Sz. Ladányi Mária, Felsmann Emí­lia, Kertész Lajos és Sántha László éneklik Köz­reműködnek: Wéhner Géza orgonán és dr. JJelle l'erenc hegedűn. Féltizenegy órakor kezdődik a VII. alföldi ka­tolikus nagygyűlés a templom előtti téren. Be­rizélnek: Klebelsberg és Ernszt minisztereK. Délután 3 órakor eucharisztikus körmenet. A menet háromnegyed háromkor indul a Mars-térről n rókusi templomba, onnan a Templom-térre. 5 órakor ünnepélyes Te Deum a fogadalmi temp­lomban. Közreműködnek: T. Szenltamá3sy Alma. Felsmann Emilia, Kertész Lajos és Sántha László. Énekel a vegyeskar, orgonál An!os Kálmán. 3 órakor orgonahangverseny, játszik Wéhner Géza. Közreműködnek Szenttamássy Alma és he­gedűn Felvinczi-Takács Alice. A rendőrség és a meníők munkája A' nagy ünnepség rendjének' biztosítása kü­lönleges feladatokat rótt a rendőrségre. Egész napon át terhes szolgálatot teljesített a fogal­mazói kar és a rendőrlegénység. A rénd irá­nyitói dr. Szálay József kerületi főkapitány, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes, dr. Bor­bola Jenő és dr. Papp Menyhért rendőrtaná­csosok voltak. Természetesen a hatalmas rend­őri munka elvégzésére a szegedi létszám kevés volt, ezért a vidékről is berendeltek rendőrö­ket. A rendőrség a nagy munkát nagy körülte­kintéssel látta el. A mentők is nagy apparátussal vonultak ki a Templom-térre. Két mozgó őrség volt kilenc .emberrel dr. Sztavrovszky Pálnak a mentők főorvosának vezetésével. A mentőket mindösz­sue kétszer vették igénybe. Egy katonát elütött egy kocsi, kisebb horzsolásokat szenvedett, egy nézőt pedig epilepsziás rohamok fogtak el. Este az őrségek bevonultak. 3 OKOS I SZEGSZÄRDY szó ! BOROND JO! Sok családnak egy a vágya, Hogy Rubintól legyen fotelágya! Kossuth La|o> sugárul S. ALAPÍTVA 1876 157 Telefon 14 65 Katona Dr. jogi szemináriuma JOGI alapvizsgára szigorlatra előkészít. - Kitűnő jegyzetek. Somogyi ucca 22. si Telefon: 5-74. { felvilágosítás Ingyen Ezüsfl Brilliáns Aranyi BOKOR tálcák, evőeszközök, serle­gek, dísztárgyak 887 ékszerek ezüst Schaffhausen Omega, Doxa órák mélyen leszál­lított áron beszerezhető órás ékszerésznél Kelemen u. 7. Telefon 18—36. szám. Megérkezíek a legújabb | szenzációs rádió újdonságok! Príma kétcsöves hálózati készUlék ÍOO P. Alkatrészek legolcsóbban 1 llf E gépáruházában «7 WVt.r Hid ucca 1. sz. Telefon 10-29. Az „alkotók felvonulása, a Panteon felavatása ét az egyetem zárókőletétele Kormányzói kézirat a 12 Korvin-láncról és 60 Korvin-koszoruról (A Délmagyarország munkatársától.') Fé­nyes ünnepségek keretében avatták fel szom­baton délután a Templom-téri árkádok alatt a Nemzeti Panteont. A fogadalmi templom bejárata előtt levő széles terrasszon helyezked­tek el az előkelőségek, lent a téren az egyetemi ifjúság négyszögeket formált. Amikor a "kor­mányzó és kísérete elfoglalta helyét a kémiai intézet tetőterrasszán, megszólaltak a dobok, kürtök és har­sonák, majd megkezdődött a festői felvonulás. A terrasszon a már szinte megszokott kép: főpapi talárok, diszmagyarok, a kormány tag­jai, Serédi prímás bíborvörös palástban, tá­bornokok. Leni a téren pedig egyre jobban megtelik a hatalmas tér­ség. Jön gróf Klebelsberg Kunó kultuszmi­niszter, akinek diszmagyarját ellepi a sok csillogó rendjel. Jobbján és balján a templom és a Templom-tér tervezői, Foerk Ernő és Rerrich Béla, akik a Corvin-céh uj Mátyás­korabeli formaruhájában vonultak fel. Utá­nuk az alkotók impozáns sorai. Velük egyvonalban vonult fel a törvényhatósági bizoiiság. Dr. Somogyi Szilveszter, dr. Pálfy József. Dega­vári Back Bernát, dr. Szivessy Lehel, dr. Gyuritza Sándor állnak az élen díszes magyar­ruhában. Nagy tetszés fogadja a termékeivel, céhrádái­val és zászlóival felvonuló iparosságot. Kőrmendy Mátyás felsőházi tag, az ipartes­tület elnöke a vezető. Horthy Miklósné mo­solyogva hívja fel férje és a hercegprímás figyelmét a munkadresszben felálló kémény­seprőkre.. A hentesek egy rózsaszínű malacot hoznak, szép leányok a magyar föld duzzadó szőlőfürtjeit és pirosló almáit hozzák. Amott paraszti kép tömörül az alkotók mögé, kubiku­sok talicskáikkal, malterhordó lányok, kő­mívesek. A papságot Glattfelder Gyula megyéspüspök vezeti. Szines lila talárban lépked utána Várhelyi prelátus. Feszes katonai menetben jönnek a bajtársi szövetségek, előttük áll dr. Kováts Ferenc rektor magnificus. Egy kisded csoport élén ott áll a Szegedi mise szerzője, dr. Dolmányt Ernő. lalííelder Gyula csanádí püspök lépett a szószékre és arról beszélt, hogy az elűzött temesvári püspökség uj hajlékot kapott Szegeden, uj intézménye­ket és így hiába törték össze Szent Gellért egyházmegyéjének határait, annyira nem aláz­hatták meg, hogy megadja magát sorsának. Klebelsberg Kun6 á nagy árvízre emlékezett vissza, a betelje­sült királyi Ígéretre. De nagy igazságtalanság lett volna, ha Szeged a nemzeti megújhodás után megmaradt volna intézményei nélkül. Ezt építették ki most, amire összefogott állam, egyház és város. Eljöttek a tervezők, az épí­tők, az ácsok, az egyszerű kubikosok. Itt áll Dohnányi Ernő és zeneművészei, itt van min­denki, aki alkotott. Nem fejezhettük be a müvet anélkül, hogy nemzeti nagyjaink em­lékét meg ne örökítsük' a boltívek alatt. Somogy! polgármester megköszönte ezután a kormányzónak és a kul­tuszminiszternek, hogy. a Panteont Szegeden helyezte el. Dr. Kováts Ferenc rektor és a fiatal gróf Széchenyi mondottak még beszédet, utóbbi hangoztatta, hogy a nagy Széchenyi István is foglalkozott már a Panteon gondolatával. Ér­dekes, hogy a fiatal Széchenyi felszólalása teljesen rögtönzött volt és nem volt a pro­gramba beiktatva. Közben a kultuszminiszter dr. Dohnányi Ernő, Foerk Ernő és Rerrich Béla kíséretében a kormányzó elé lépett és arra kérte, hogy a Panteont avassa fel. A kormányzó az engedélyt megadta és Vértessy Imre, a kabinetiroda fő­nöke felolvasta a kormányzói kéziratot. »Kedvesgróf Klebelsberg! Gróf Széchenyi Ist­ván már 90 évvel ezelőtt felvetette az eszmét, hogy a nemzet elköltözött nagyjait részesítse or­szágos tisztességben. E gondolat megvalósí­tására most nyílt méltó alkalom, amikor a szegedi fogadalmi templom terét boltivekkel öveztük, amelyek alatt szellemi életünk el­hunyt nagyjainak emléke méltó elhelyezést nyerhet. A boltíves folyosókat »Nemzeti Em­lékcsarnoknak« nyilvánitom és az emlékcsar­nok alapítása kapcsán 100 nagy magyar em­bernek állítunk emléket. Hogy e 100 név kő­zött fel nem sorolt elhunytak, valamint a je­len és a jövő nagyjai holtuk után emléket nyerhessenek e boltivek alatt, szabályzatot bo­csátok ki az emlékcsarnok folytatólagos kit ké­szítéséről. — E célra bizottságot kell alakítani, amelybe a vallás- és közoktatásügyi miniszter 3, a Magyar Tudományos Akadémia 2, a szegedi

Next

/
Oldalképek
Tartalom