Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-26 / 242. szám

\ DELlWAGYAROHSZAí» 1930 október 28. ÜOMEK ARPAD, 8 a legnagyobb magyar csendéletfestő kiállítása a Kárpáti képszaSon kiállítási termében. Bejárat Oroszlán u. Ferenc József-Tudományegyetem és Szeged város 1 tagot hív meg. A bizottság felvételi javaslatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter terjeszti jóváhagyás végett az államfő elé. — Minthogy katasztrófáink után a nemzeti megújhodás müve Szegedről indult ki, a szegedi Ferenc József-Tudományegyetem mai épületavató ünnepén a nagy holtakon kivül meg akarunk emlékezni azokról is, akik a mai páratlanul nehéz időkben a magyar művelődés szintjének fenntartásáért és emeléséért folyó szellemi munkából kimagasló tehetséggel és rendkívüli odaadással veszik ki részüket. llogy a magyar irodalom, tudomány és művészet kivált') képviselői és a maqyar művelődés fellendítése körül kiemelkedő érdemeket szerzett férfiak külön elismerésben részesüljenek, a nagy mecénás királynak, Hunyadi Mátyásnak emlékére /2 Korvin-láncot és fiO Korvin-kosznrut alapítók, azoknak az idegenek számára prdln, akik a magyar művelődés ügyének a külföldön kivételes 'szolgálatot tettek, 12 Korvin-diszfelvéngt, — Ennek az adományozásnak előkészítéseképpen a vallás- és közoktatásügyi miniszter tartozik a jelöltekre nézve a Korvin-lánc és Korvin-koszorú birtokosainak véleményét meghallgatni és azt csatolni ahhoz az előterjesztéshez, amelyet az államfőhöz íntézetf. Vajha ezek az intézkedések is hozzájárulnának ahhoz, hogy az előző nemzedékektől örökölt művelődési javainkat nemzeti balsorsunk ellenére is gyarapitva származtathassuk át utódainkra.« A kézirat felolvasása után megkondultak' a fogadalmi templom harangjai, 21 ágyúlövés dördült, a zenekarok a Himnuszt játszották. Horthy Miklós és kísérete végignézte a Panteonban elhelyezett szobormüveket, majd a fizikai intézetnél résztvett az egyetem záróktileléfeli Ünnepén. Klebelsberg kultuszminiszter beszélt, majd a pallérok elhelyezték a zárókövet, amelyen ez a felírás áll: »Menedéket talált az elűzött egyetem.« A kormányzó a kővetkező szavak kíséretében tette meg a zárókőre az első kalapácsütést: DAllitsa az uj hajlékot az egyetem a magyar * tudás és a magyar jövő szolgálatába.« Ezzel az aktussal az ünnepség véget ért. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 1. Csikós István Péter, sz. 1818 augszius 20. Allamvasuti hivatalnok volt és tartalékos hnnvédfőhadnagy. 1900 kórül halt meg. Felesége Kiss Mária volt. (Ennek egyik nővére, Priváryné, Priváry városi főmérnök anyja.) leányuk, Csikós Gizella, néhai Halassy Lajos m. klr. postafőtiszt özvegye. 2. Csikós IV. János, sz. 1850'deoember 11-én. A reáliskolát Szegeden és Budapesten elvégezvén és katonai kötelezettségének eleget tevén, 1874 február 20-án a bulcsi uradalomba (Lúgos mellett) lépett be, mint gazdasági gyakornok. 1875 augusztus 15-én ispánná nevezték ki, de a bulcsi uradalmat csakhamar elhagyta, mert anyai részről rokona, Burger Alajos jószágigazgató közbenjárására 1876 február 25-én felvették a Pallavicini uradalomba. Miután németül ugy szóval, mint Írásban tökéletesen tudott, a vele körülbelül egykorú Pallavicini Sándor őrgróf mellé osztották be titkári szolgálatra Bécsbe. 1880 február 19-én I. osztályú ispán lett a Sándorfalva mellett fekvő homoki gazdaságban. 1881 május 1-én nőiilvettc a gróf Károlyi uradalom főszámvevőjének, Némctszögyéni és Bánházi Jósa Lajosnak és nejének, Gertenycsi Korbuly Jozefinnak leányát, Ilonát Orosházán. A Pallavicini uradalomnak több gazdaságát vezette s legutoljára a pusztaszeri gazdaságot kezelte. Kiváló szolgálataiért 1896-ban kasznárrá léptették elő. 1898 november 28-án hirtelen meghalt, 48 éves korában. Leszármazottjai: a) Csikós V. János 1886 november 11-én született a jelenleg Sövényháza községhez tartozó Baks pusztán s a csánytelki plébánián keresztelték meg. A szegedi piaristáknál tanult s 1905-ben tett érettségit. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után Szulyovszkv herceg pankotai uradalmában, majd a Pallavicini uradalomban volt gyakornok 1909 szeptember 29-én kinevezték a szegedi II. sz. m. kir. kataszteri helyszinelési felügyelőségíngyen tanítunk ki mindenkit, kt né'unk tésérol „CSEPEL" varrógépei hímzésre, varrásra, sőt ruha és fehérnemű szabásra is elsőrendű szabász tanerő által Első kézből, tehét legolcsóbban vásáro'hetin a gépe', már he l 3 Pengős ^wSSUS^ a aM S Ti sasa Lajos körút 42 a. hez. E hivatal feloszlatása után a szegedi m. kir. pénzügyigaszgatóság földadónyilvántartási osztályához helyezték át és most is ott szolgál, mint pénzügyi tanácsos. A háborúban 18 hónapig szolgált a 3. honvéd huszárezredben, az ellenforradalom idején pedig az elsők közt volt, akik jelentkeztek a régi 3. huszárezredhői alakult lovashadosztályhoz s az átmeneti időkben 19 hónapig szolgált. 1922 november 15-én nőülvette Nagyőlyvösi Kacsóh Juliannát (sz. 1893, Budapest.)" b) Csikós Ágnes, sz. 1885, Bakson. 1906 novemberben nőül tnent Járdánházi és jászberényi Berényi Imre honvédfőhadnagyhoz, aki jelenleg a vitézi rend tagja és ezredes Debrecenben. Csikós Ágnes 1917 januárban meghalt, spanyolbetegségben. Gyermekei: Járdánházi és Jászberényi vitéz Berényi Tibor, sz. 1907, főhadnagy Miskolcon. Járdánházi és Jászberényi Berényi Ágnes, sz. 1909. 3. Csikós Franciska, előbb Poós Pálné, majd Temesváry Józsefné. Fiatalon halt meg. 4. Csikós Ferenc, felesége Safáry Zsuzsanna. Maradékai nincsenek. 5. Csikós Márton kiváló tehetségű ifjú volt; Vendrey Ferenc biztatására színésznek készült, de fiatalon meghalt, 1879 áprijis havában. 6. Csikós Teréz, meghalt 1875-ben. 7. Csikós Mihály, sz. 1863 szeptember 4. A' szegedi reáliskolát és a magyaróvári gazdasági akadémiát végezte. Gróf Károlyi László uradalmának nyugalmazott főtisztje. Snk cikket irt a Köztelekbe és a Mezőgazdasági Szemlébe. 1894 október 15-én nőülvette Reizner volt főjegyzőnek, a Somogyi-könyvtár igazgatójának és Jeney Máriának leányát, Reizner Vilmát, (sz. Szegeden, 1872 február 29.) Gyermekük nincsen. Budapesten laknak, VII. Czohor-u. 27. sz. házukban. Az itt felsoroltakon kivül még sok Csikóst ismerünk Szegeden. Az 1712 október 26-án született Csikós JánoS«j nak Sánta Erzsébet volt a felesége. Ezeknek flaj Csikós János, ki 1740 március 15-én szülén telt. Felesége Bárányi Ilona. Fiuk: Csikós György. Ennek gyermekei; 1. Ilona, Palotásné, Palotás Fausztin ezrede^ anyja. 2. István, neje Pesthy Anna. (Leányaik a! Szekrényi, Zombory és Ábrahám csal mentek férjhez.) Fiuk; Csikós József. _ , 'A XVIII. század közepén Csikós Erzsébet Felsővároson, Szabó Tamásnak volt a felesége^ gyermekeik: a) János, sz. 1742 augusztus 5. b) Lőrinc, sz. 1747 augusztus 6. A XIX. század elején, 1801—1825 közt at akkori pesti lapokban szegedi tudósításokat közölt Csikós László. . Zombory János vásznasnak Csikós Rozáliát volt a neje; 1872-ben halt meg. Fia Zomboijij Antal ny. városi tanácsnok. Rókuson már 1810 előtt otthon vannak á Csikósok. Az 1836-iki nagy tűzvész alkalmával a véde* lemben tanúsított bálor magatartásáért a várnai három fiatalembert pénzbeli jutalomban ré< szesitett, egyikük Csikós József, rókusi lakos. 1842-ben az uj rókusi temetőre Csikós József »ifjú« egy frtot adott. Az 1848-as mozgalmakban Csikós Antal nemzetőr tizedes, Csikós Márton a felsőtanyai mezei században tizedes, Csikós József pedig a városi hadi választmány tagja és nemzetőrt főhadnagy. 1848-ban Csikós István felsővárosi lak oá, városi képviselő. Csikós József 1859—60-ban káplán Rókuson. Csikós Imre 1857-ben a palánki kaszinó névsorában szerepel. Csikós Ignác lakatosmester az árvíz idejében már vezetőszerepet játszott az iparos mozgalmakban. Elnöke volt á Felsőkerületi Népkörnek, de pártjának »vezérkara« a Zrinyi-kávéházban tanyázott. Csikós Ignác tagja volt a törvényhatósági bizottságnak Is. Az 1879-iki árvízben megmaradt »özvegyi Csikósné« háza. Csikós Móric könyvvivő volt 1884—89-ben, Egy Csikós János 1902 november 4-én halt meg. özvegye, Böröcz Rozál misealapitványli lett Rókuson 1903-ban. Nagy-István Pálné Csikós Etel 1902-ben örökölt Nyíri Rálint városi javadalmi tisztviselő özvegye, Greszler Mária után. Tartós, olcsó szabadalmazott Titán" ofíomán 99 és ágybeiéi megtekinthető ipari vásár földszint 46 számú fülkében. 423 El ne felejtse megtekinteni buterkiállitásomat az ipartestületi székház márványtermében 1 (4 sz. fülke) 345 Szöllősy Sándor müositalos. Ipartelep: Felső tiszapart 23. sz. Villanyszerelö-vállalatomai àlheluezem í. évi novembar l.éml Aran» Unos ucra 1. unm alól ** w"m Kállay Albert ucca 2. sz. alá (Rudolf tér és Hid ucca sarok.) 282 T.ioiani 13.7S. Szíves nártfooóal kár Gábor József