Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-16 / 233. szám

Csütörtök, 1930 október 16 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 2.33. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-6U, KUKUldOn 0-40 pengS. - Egyes szám Ara hélkitz« nap 16, vasár- és Ünnepnap 24 (III. Hlr­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétfő Kivételével naponta reggel gosan kielégítő rendet teremtett, minek kell ilyen indítványokkal, vagy ilyen ha­tározatokkal militarizálni ezt a békés vi­szonyt? Minek kell demonstrálni azt, hogy az ínség elleni harcban, a nyomor elleni küzdelemben nem szolidáris ez a társa­dalom, amikor a demonstrációnak semmi gyakorlati előnye, semmi effektív haszna egyik félre nézve sincs? Halljuk az érvet, hogy a lakások fel­szabadítása sok munkaalkalmat terem­tene s már csak ezért is meg kell szűn­tetni a kötöttséget. A történelem azt bizo­nyítja, hogy az érdek mindig talált meg­indítóan szentimentális érveket, amikor törekvéseit leplezni akarta. A rabszolga­ság felszabadítása ellen sem a rabszolga­nagytőke érdekeivel harcoltak, hanem az­zal, hogy mi lesz azokkal a szegény öz­vegyekkel, akik nem tudnak már dolgozni s akiket két rabszolgájuk tart el? A jobbágyság felszabadítása ellen is azzal harcoltak, hogy a szegény nemesség el­pusztul, ha fizetni kell a robotért. Ilyen rabszolga-érv az is, amelyik a háztulaj­donosok érdekeit a munkához jutó sze­gény iparos érdekeivel takarja el. Meg kell kérdezni a szobafestőt, aki kötött la­kásban lakik, a kőmivest, aki nem saját házában, hanem 917-es lakásban lakik: akarják-e ők is a lakások felszabadítását? A kötött lakásban lakó iparosok ezre he­lyett ne a háztulajdonos-iparosok nyilat­kozzanak s akkor nyomban ki fog tűnni, hogy ez az érvelés mennyire alkalmatlan a háztulajdonosok kellően végig nem gon­dolt indítványának elfogadtatására. Nem a háztulajdonosok ellen kell ál­lást foglalni a közgyűlésen, hanem a la­kók mellett, a társadalmi rend mellett, a társadalmi béke, a társadalmi szolidari­tás mellett. A szociáldemokrata Loebet választották meg a német birodalmi gyűlés elnökének Hitler ujabb kijelentései a »lőporos hordóról« SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-33.^Kladöhlvatat, IcölcSönkiJnyvtAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon • 306. - Nyomda : l.iHv Ltpól ucca 19. Telefon : 16-34. TAvlratl és levélcím: DélmagyarorszAg Szeged. Nem a háztulajdonosok ellen, — a lakók mellett! Nem a háztulajdonosok ellen irányul az az akció, mely a város törvényható­ságát a lakások felszabadításáért nem akarja megszólaltatni. Nincs senki, aki a háztulajdonosok helyzetét a legnagyobb objektivitással s a legnagyobb megértés­sel vizsgálná. Jól tudjuk, hogy voltak évek, amikor a háztuiajdon semmi jö­vedelmet nem hozott, voltak évek, amikor a háztulajdonosok is a legnagyobb Í ¡ondok között éltek. A háztulajdonra ma s súlyos közterhek nehezednek, a mai pénzügyi politika rendszerint nem azt a jövedelmet adóztatja meg, amelyik a leg­jobban tudná viselni a közterheket, ha­nem azt, amelyiket a leghamarabb s a leg­biztosabban tud utóiérni. A háztulajdonos ma a bruttó bevételének 38 százalékát fizeti el adóban, a fentartási és karbantar­tási költségek is jelentékeny tételt képez­nek, hiszen voltak évek, amikor az épü­let fentartására semmit sem költhetett a háztulajdonos. Ha a közgyűlésre lenne bizva az, hogy a lakások felszabadításának kérdésében döntsön, természetesen érthetőnek tarta­nánk, hogy a háztulajdonos bizottsági ta­gok a lakások kötöttségének fentartását nem kívánnák. A döntés joga azonban a kormányhatóságot illeti meg. A kérdés te­hát az: van-e kilátás arra, hogy a laká­sok felszabadítását sürgető felirat meg­hallgatásra és teljesítésre talál a kormány­hátóságnál? Az ügy elfogulatlan vizsgálata erre a kérdésre a háztulajdonosok számára ked­vező választ aligha ad. A kormánynak legelső teendője most az inség elleni vé­dekezés. A társadalom példátlan áldoza­tokat hoz annak érdekében, hogy kenyér­hez és munkához tudja juttatni ínséges tagjait. A mai kormányzati politika kur­zusa: a szegényvédelem. Ha már nincs a kormányzatnak s főként nem volt olyan gazdasági politikája, mely más, jobb, több munkát biztosító és több kenyeret adó vi­szonyokat tudott volna teremteni, leg­alább a hibás gazdasági politika tízez­rekre menő rokkantjait akarják kenyér­rel, vagy szükségmunkával megnyugtatni. A lakások felszabadítása ebbe a kormány­programba, a ma teendői közé — ne'm tartozik. Ma minden elhatározást és min­den intézkedést a nyomor elleni küzde­lem szolgálatára kell rendelni. Nem le­het a lakásokat felszabadítani, mert nem lehet az Ínséget fokozni. Jól tudjuk, hogy legtöbb embert az érdeke determinálja, ám a társadalmi lelkiismeret szava tul­kiált az érdek követelésein. Ma a társa­dalomnak kell engedelmeskedni, nem pe­dig egyes társadalmi rétegek érdekeinek. A lakások kötöttsége ellen nem azért nem szabad harcolni, mert az a lakók érdekét sérti, hanem azért nem, mert a társa­dalom érdekét sérti. Ha már most a lakások felszabadítását sürgető felirattól eredmény nem várható, mi szükség van arra, hogy oknélkül egy­mással szembeállítsák a háztulajdonoso­kat és a lakókat? A lakásrendelet a ház­tulajdonosok és a lakók között viszonyla­(Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Berlinből jelentik: Az elnökválasztás során ismét Loebe szociáldemokrata képviselőt választották meg a birodalmi gyüids el­nökévé 269 szavazattal az ellenjelölt 209 szavazatával szemben, 77 szavazat érvénytelen volt. A választás eredmé­nyét a szociáldemokraták tapssal, a nemzeti szo­cialisták pfujozással fogadták. A korelnök üdvözlő szavai után Loebe elfoglalta az elnöki széket, mialatt n szociáldemokraták megismételték tetszés­nyilvániíásaikat, a nemzeti szocialisták pedig köz­bekiáltásokkal zavarták az ünneplést. Loebe ez­után köszönetet mondott a megválasztásért és az üdvözlésért, majd megkezdődött az aTelnökválasztás, A nemze'i szocialisták Stöhr képviselőt jelölték. A szociáldemokraták szónoka kijelenti, hogy pártja nem fog Stőhrre szavazni s alelnökül ajánlja Esser centrumpártit. Egy nemzeti szocialista kép­viselő közbekiált: Ti jellemtelen fráterek! A közbe­kiáltó ezért az első renjjreutasitásban részesült Ezután megkezdődött a szavazás. A szavazás alatt Brüning kancellár Loebe elnökhöz ment s vele érintkezett. A leadott 534 szavazatból Stöhr nem­zeti szocialista 288 szavazatot kapott s igy abszolút többséggel ő lett az első alelnök. Esser centrum­párti 171 szavazatot. Pick kommunista 65 szavaza­tot kapott. 8 szavazat érvénytelen volt. Második alelnöknek Esser képviselőt választották meg. ' Berlinből jelentik: Hitler Adolf ma kijelentette, hogy ha a jelenlegi gazdasági helyzet tovább tart Németország még a tél vége előtt lőporos hordóvá válik, amelyet egyetlen ponton a levegőbe lehet röpíteni. A súlyos gazdasági helyzet folytán Németország nem tudja a szerződésekben lefekte­tett jóvátételi fizetési kötelezettségeit teljesíteni és csak a magántartozásokat ismeri el. Benes és a Massaryk~inter}u a prágai szenátus külügyi bizottságában Prága, október 15. A szenátus külügyi bi­zottságában ma Benes külügyminiszter a kül­politikai helyzetről nyilatkozott. Expozéjának tartalma azonos a képviselőház külügyi bizott­ságában elmondott beszédével. A bizottság el­határozta, hogy azonnal megkezdi a vitát. Richler magyarpárti szenátor nem fogadja el a miniszter optimizmusát, mert a cseh és a magyar közvéleményt nyugtalanítja az el­nök legutóbbi interjúja. Szóváteszi az állam­polgárság kérdését, majd azt hangoztatja, hogy a magyarok nem irredentisták, csak azokat a jogokat akarják, amelyeket a békeszerződés biztosit számukra. Apellál a kormányra, hogy ne fogja le mindig az állam elnökének kezeit. Benes külügyminiszter elitéli Richter nyi­latkozatának formáját és megállapítja, hogy nem tapintatos ilyen módon az államfőt szem­be állítani a kormány tagjaival és olyan dol­gokkal előállani, amelyeknek nincs alapjuk. Stodola köztársasági párti visszautasítja Richter beszédének a külügyminiszter ellen irányuló hangját. Planinkova asszony kifo­gásolta, hogy a magyarok panaszkodnak', holott Szlovenszkóban mindenük megvan, ami törvény szerint megilleti őket Ausztria interveniál Benes expozéja miatt Bécs, október 15. Hivatalosan közlik: »Benes külügyminiszter expozéjának az a része, amely Ausztria jövőbeli fejlődésével foglalkozik, ab­ban a formában, ahogy az expozéról kiadott jelentés szól, hihetetlenül hangzik, mert Auszt­ria belső ügyeibe való beavatkozásnak /e­hetne értelmezni. Más államok felelős veze­tőinek nyilatkozataiban hasonlóra még nem volt példa. Az osztrák külügyminisztérium ennélfogva haladéktalanul megtette Prágában a szükséges tévéseket, hogy, felvilágosítást kér­jen«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom