Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-16 / 233. szám

2 Df.LMAGYARORSZAG 1930 október 18. Elrabolták Finnország volt köztársasági Helsingfors, október 15. Kedd reggel óta nyomtalanul eltűnt a finn köztársaság első elnöke, Kaarlo Stahlberg. A volt elnökkel együtt feleségének is nyoma veszett. Stahlbergné ismert finn költőnő. A házaspár kedden reggel szokott sétájára indult Helsingfors környékén fekvő villájából. A sétáról nem tértek többé vissza és azóta senki sem látta őket. Stahlberg mindenkor a mérsékelt politikai irányzat hivének vallotta magát és legutóbb is interveniált a szélsőjobboldali finn pártoknál, hogy ne erőszakolják a lappo-mozgalmat. Ezzel az intervenciójával igen sok ellenséget szerzett magának a szélsőoldalon és a rendőrség ezért nem tartja kizártnak, hogy az exelnököt politikai ellenfeléi hurcolták el. Az egész ország rendőrségét mozgósították, hogy fényt deritsenek a titokzatos ügyre. Helsingforsból jelentik: A volt elnök feleségével együtt sétált, amidőn hirtelen több ember bukkant fel előttük. A támadók megragadták Stahlberget és feleségét és egy automobilhoz hurcolták, amely gyors iramban elszáguldott velük. Az automobil többórai utazás után megállott és a támadók egy másik gépkocsira várakoztak, hogy azon folytassák az utat. Tekintettel azonban arra, hogy a várt automobil nem érkezett meg idejekorán, a támadók attól tartottak, hogy meglephetik őket és végül is Stahlberget és feleségét magukra hagyva, elmenekültek. A finn rendőrségnek sikerült két embert letartóztatni, akik Stahlberg elrablásában részt vettek. A lappo-mozgalom vezetői a leghatározottabban kijelentik, hogy a mozgalomnak semmi része sem volt Stahlbergék elrablásában. Helsingforsból jelentik: Stahlberg volt elnököt és feleségét a Finnország keleti részében fekvő Joensunban megtalálták. Egyiküknek sincs semmi baja. Felmentették Ranschburg professzort az orvosi titoktartás megsértésének vádja alól Budapest, október 15. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta ma a büntető járásbíróság elnöke dr. Ranschburg Pál egyetemi magántanár ügyét, aki ellen Mautner Zoltán bőrgyáros rágalmazást és orvost titoktartás megsértése miatt tett feljelentést. A feljelentés szerint Mautner egy álkalommal felkereste a professzort, akitől betegségére vonatkozólag tanácsokat kért. A professzor tanácsára később külföldre utazott és ez idő alatt — mint a feljelentés mondja — Ranschburg orvosi bizonyítványt állított ki s ebben azokat a panaszait Ismertette, amelyeket ő mint orvosának adott elő egészségi állapotáról s e bizonyítvány alapján két féltestvére az 0 gondnokság alá helyezését kérte. K tárgyaláson Hajós védő indítványozta, hogy a bíróság zárja ki a nyilvánosságot, mert a tárgyalás anyaga a kőzerkölcsiséget sérti és a felek családi ügyeit tárja a nyilvánosság elé. A bíróság akként döntött, hogy a tárgyalást a 'nyilvánosság előtt tartja meg. Ranschburg professzor a kővetkezőket mondotta: — Mult év juniusában felkeresett engem Schwartz Alfréd bankigazgató társaságában Mautner és arra kért, hogy vizsgáljam meg. Én már 1903-ban is megvizsgáltam Mautnert egy orvosi konzíliumon, ahol elém tárták, hogy Wagner Jauregg bécsi professzor paralizis progressziváját maláriával kezelte. Mautner állapota eleinte javult is, később visszaesés állott be és éppen emiatt kérték most ki az én tanácsomat. Én adtam is tanácsot, miután megállapitottam, hogy a paralizis progressziva még mindig fennforog. — Miután ezeknek a betegségeknek az ismertetése nem való a nyilvánosság elé — mondta ekkor a feljelentő ügyvédje —, most már magam indítványozom, hogy a biróság' renielje el a zárt tárgyalást. Avedik elnök a felek egyező kérelmére elrendelte az ügg hátralévő tartamára a zárt 'tárgyalást. A hosszabb ideig tartó zárt tárgyalás után a biróság felmentette a professzort a vád alól. 0 tizenhét év előtti kliens nem akarja megismerni az ügyvédet Hamis tanuzásért három hónapra ítélték (A Délmagyarország munkatársától) 1913-ban történt, hogy Bezdán János rószkei gazdát beperelte bérese valamilyen ki nem fizetett járandóság miatt. Bezdán János képviseletével dr. Fekete Béla szegedi ügyvédet bizta meg, hogy járjon el perében. Az ügyet le is folytatták, Bezdán elvesztette a pert. Amikor az ügyvéd be akarta hajtani Bezdánon költségeit, nem találta Sehol a gazdát, mert az időkőzben elköltözött Bőszkéről. A mult év végén tőrtént, hogy dr. Fekete Béla az uccán megpillantotta régi ügyfelét. Azonnal megismerte, bár sok év telt el a per óta. óvatosan követte a gazdát és megállapította, hogy Bezdán János Fekeleszélen lakik. Erre a járásbíróságon pert indított Bezdán ellen és kérte a biróságot, hogy Ítélje meg a régi ügyvédi költséget valorizáltan. Bezdán Jánost megidézték, de a gazdálkodó kijelentette, hogy soha életében nem látta az ügyvédet, ő nem adott neki soha megbízást. Valószínű, hogy az ügyvéd összetéveszti őt hasonló nevü nagybátyjával, aki a világháborúban elesett Bezdán János erre a vallomására esküt lett, mire a biróság az ügyvédet elutasította keresetével. Dr .Fekete azonban nem nyugodott bele az ügy, ilyen elintézésébe. Emlékezett, hogy egy másik perben Is képviselte 1913-ban Bezdánt amikor a gazdát nővére perelte. Ebben a perben szerepelt tanuként egy Szabó Jánosné nevü asszony Is. Az ügyvéd kinyomozta ennek az asszonynak a lakását Szabó Jánosné &ztán Igazolta az ügyvéd gyanúját. Dr. Fekete erre hamis eskü miatt bűnvádi feljelentést tett egykori ügyfele ellén. A szegedi törvényszék most tárgyalta ezt az érdekes ügyet. Bezdán János ezúttal is tagadta, hogy Ismerné az ügyvédet. Kihallgatták dr. Fekete Bélát «ki eskü alatt vallotta, hogy Bezdán Tolt a megbízója, határozottan emlékezik rá. Szabó Jánosné vallomása végleg eldöntötte az ügyet. Az asszony előadta, hogy amikor az ügyvéddel beszélt, nemsokára találkozott Bezdánnal, akinek elmondta, hogy mit akart az ügyvéd. Bezdán ekkor elismerte, hogy lényleg azonos azzal, akit az ügyvéd keres, de megkérte öt, bogy ezt ne mondja el senkinek. A biróság Bezdán Jánost hamis tanuzás vétsége miatt 3 havi fogházra itélte. Az elitélt és az ügyész az Ítélet ellen fellebbezést jelentett be. elzuj újlaki* pala minőSÉGE.GRZDRSAGOSSRGfl p.. «**•• MAI'H 11 m ^ ^y ppj M.2 Október IS: Művészetek napja. FELULfTIüLHRTR" nRCVBÚTOnV-UJIRI EGYESÜLT IPRRITlŰVEk BU DR P££U,NO/l LíTl 05-CS A5Z AfH Képviselő: Erdélyi Andr&s és Fia ép. vftIL, Szeged. Szolnok és a munkanélküliség CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szolnokról jelentik: Szolnok képviselőtestülete elhatározta, hogy az állami akciótól függetlenül megoldja a munkanélküliség és az ínség kérdését. Szerdán rendkívüli közgyűlés volt, amelyen egyhangúlag megszavazták a Zagyva védőgát építését, a munkát már a jövő héten megkezdik. A város a szolnoki bankoktól vesz fel függőkőlcsőnt kilenc és háromnegyed százalék kamatozással. Az indítvány elfogadása után az inségadót szavazták meg, amit a jövedelem, a társulati és a kereseti adó után szednek. Az igy befolyó összeget nem lehet beruházásokra fordítani, az összegből kizárólag közmunkát szabad végeztetni. Croydonba érkezett az R. 101 három megmenekült utasa London, október 15. Az R. 101 katasztrófájából megmenekült három sebesült utas ma érkezett meg a croydoni repülőtérre, ahol a kormányhatóságok és a légügyi haderők képviselői fogadták őket. A sebesültek erősen be voltak pólyázva és a légügyi haderő által hozzájuk osztott kísérővel jöttek egy repülőgépen. Á repülőtérről mentőautókon szállították őket kórházba. Egy regattacsónak életveszélyes kalandja a Dunán (Budapesti tudósítónk telefonjeientése.) Szerdán délután izgalmas jelenetek Játszódtak le a Dunán. Egy regattacsónak, amelyben három műegyetemi hallgató: Szalontai Valér,, Kovacslcs Lajos és Jurisics Sándor ültek, az erős hullámzásu vizben a Lánchíd pillérei körül örvénybe került felborult és elmerült. Utasai úszva -igyekeztek menekülni, de az örvény őket Is elkapta. A három műegyetemi hallgató ereje teljes megfeszítésével küzdött életéért, szerencsére Idejekorán a fuldoklók segítségére érkezett a rendőrség motoros mentőhajója, amely kimentette a már teljesen kimerült fiatalembereket. Mind a hármat a Rókus-kőrházba vitték. ^ A Fészek Klub 19-1 matinéira belépődíj nincs, jegyigénylések Hnrroonlánál. Dr. Sxabó Cásxló: Szeged halála és feltámadása Három Kötetes öísx kldllltdsu monoqrátla az árvix ötvenenIJ£ % évlortlujófa alkalmából Kapható részletfizetésre 8s a Délmagyarország kiadóhivatalában