Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-15 / 232. szám

1930 október 15. DÉLMAGYARORSZAG 3 Selyem és gyapjú -ruha mosásához Minden fllszerlizleíben kapható! Két mészárossegéd taglóval leütött egy csendőrtiszthelyettest Véres legényh&borus6g Kisteleken — A tiszthelyettes haldoklik reskedők nevében panaszt emelt az Országos Közélelmezési Rt ellen, amely állami támoga­tással dolgozik és konkurrál alacsony árai­val minden közszállitásnál. A szegedi intéz­ményeket is súlyos sérelem éri. A kultuszminiszter azt válaszolta erre, hogy a kereskedelmi miniszter foglalkozik egy ipar­védelmi törvényjavaslattal, amelynek a köz­üzemek revíziója lesz a célja, mert méltány­talan, hogy az adópénzekből fentartott köz­üzemek az adófizető kereskedelemmel konkur­ráljanak. Vértes Miksa a szegedi liszt- és gabonakeres­kedők nevében a bolettalörvény végrehajtási utasításának módosítását kéri. Rosenberg Sándor az ékszerek és órák fény­űzési adójának csökkentését kérte. Schwartz Manó a túlhajtott vámvédelem megszüntetését kérte a kisiparosok érdekében. Körmendy Mátyás a kovács- és ácsiparosok­nak a forgalmi adó alól való mentesítését kérte. Wénig Gyula a boltbérek magasságára hívta fel a miniszter figyelmét. A miniszter ezeket a kívánságokat is fel­jegyeztette. Szerda reggel nyolc órakor kimegy a mi­niszter a Fehértóra és megtekinti a csatorna­építést. Érdekesen nqllathozott a Kultuszminiszter ;cdi utjának céljairól a Délmagyarország uikatársa előtt: — Rendszerint minden két hónapban lejö­vök Szegedre — mondotta — és ilyenkor meg­kérem a polgármestert, hogy toborozza össze mindazokat, akiknek valami panaszuk, vagy kívánságuk van. A társadalom minden réte­géből elhangzó ezekből a panaszokból és kí­vánságokból ismerem meg a leghüebben a vá­ros helyzetét és tudom meg, hogy mi a leg­sürgősebb tennivaló. Most is ezért jöttem le Szegedre. Nagyon jól tudom, hogy Szeged helyzete igen súlyos, állandó figyelmet és munkát igényel. — Szegeden közel harmincmillió pengőt épí­tettünk be az elmúlt öt év alatt, de sajnos, azt a hatást, mit ettől a nagyarányú építkezés­től vártunk, nem érhettük el teljesen. Ennek a nehéz közgazdasági helyzetben, illetve a szegedi közgazdasági élet nehéz, áldatlan hely­zetében van az oka. Szeged elveszítette a békeszerződés következtében régi hinterland­ját, a Bánátot és a Bácskát, amelyből for­galma, kereskedelmi és ipari élete táplálkozott Állandóan résen kell lennünk, hogy ezt a veszteséget pótoljuk, állandóan keresnünk kell a (módokat és a lehetőségeket a város for­galmának feníartására. Ezért eszközöltem ki a nyáron az algyői csatornaépítéshez az ál­lamsegélyt és legutóbb a belvárosi uccák feltöl­téséhez az ötszázezer, a fehértói halastó el­készítéséhez pedig a kétszázezerpengős állam­segélyt. Megkérdeztük a kultuszminisztertől, hogy van-e kilátás a déli utódállamokkal fennálló vízumkényszer megszüntetésére, amitől a sze­gedi közgazdasági körök' a város közgazdasági forgalmának növekedését várják és amiért a közgyűlés is intézett már felterjesztést a kor­mányhoz. — A kereskedelmi miniszterben megvan a hajlandóság erre — válaszolta a kultuszmi­niszter —, de a kérdés nemcsak a magyar kormányon, hanem az érdekelt utódállamok' kormányán is múlik. Szó lehetne esetleg arról is, hogy a magyar kormány egyoldalúan szün­tesse meg a vízumkényszert és könnvitse meg az utódállamok polgárainak a határ átlépését, ennek azonban külpolitikai vonatkozásai van­nak és a kérdés elbírálása a külügyminiszter hatáskörébe tartozik. Én a magam részéről Szeged érdekében feltétlenül azon vagyok, hogy a vízumkényszert szükség esetén egy­oldalulag is megszüntessük, természetesen csak akkor, ha ennek az országra nézve nem lehet­nek kellemetlen külpolitikai következményei. A Fészek Klub 19-1 matinéira belépődíj nincs. Jegyigénylések Harmóniánál. (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap a késő esti órákban vad verekedés játszódott le Kisteleken két legénycsapat kőzött. Kistelek egyik uccáján összeveszett két legény. A verekedés zajára előjöttek a barátok, akik azután ugyancsak vere­kedésbe kezdtek. Javában állott a harc, már-már a bicskák is előkerültek a dorongok mellé, ami­kor arra ment egy szabadnapos csendőrtiszthe­lyettes. Amikor meglátta a verekedőket, békiteni akarta őket. A legények rá sem hederítettek a csendőrre, még vadabbul verekedtek. A helyzet fenyegető volt, ezért a tiszthelyettes a verekedők közé ugrott és szétlökdősn! igyekezett a megvadult legényeket. Ezek, amikor látták, hogy a csendőr komolyan veszi a dolgot, pillanatok alatt kibékül­tek és egyesült erővel a csendőrnek estek. Két legény elszaladt, majd rövidesen taglókkal tért vissza és formálisan letaglózták a tiszthelyet­test. Amikor a tiszthelyettes eszméletlenül, véres fővel zuhant a földre, a legények elszaladtak. Rövidesen csendőrök érkeztek a helyszínre, akik elsősorban intézkedtek, hogy életveszélyesen sé­rült társukat Szegedre szállítsák. Azután hozzá­(A Délmaqyarorxzág munkatársától.') A legpeche­sebb betörő felett Ítélkezett kedden a szegedi tőrvényszék Gőmőr^-tanácsa. A vádlott Szeles Mi­hály apátfalvai illetőségű betörő volt, aki érdekes körülmények kőzött került kézre. A makói templomokat a tavasszal sorra dézs­málta egy ismeretlen tettes. Éjnek idején feltörte az ajtót és elvitte a perselyeket, oltárteritőket és az értékesebb kegytárgyakat. A makói rendőrség erélyes nyomozást indított a vakmerő betörő kéz­rekerilésére, de sokáig lehetetlenek voltak vele szemben. Ugyanekkor ismeretlen tettes a makói trafikokat vette sorra. Rengeteg szivart, cigarettát, dohánynemüt vitt magával az üzletekből. A rend­őrség a módszerről megállapította, hogy a temp­lomrabló azonos a trafikfosztogatóval. Ennél töb­bet azonban nem tudtak me^álHpitani. A betörő tovább garázdálkodott. Egy alkalommal a makó-uj­városi templom bronzijtaját feszegette, de itt megza­varták. A makói kereskedők valósággal rettegtek a betörőktől és valóságos amatőrdetektiv szövetkeze­tet alakítottak. Minden kereskedő a saját szakállára kémlelt, figyelt, végül is ennek köszönhette a betörő, hogy bebukott. Az egyik kereskedőnél ugyanis egyik délé'ott toprongyos ruháju férfi jelent meg. Vastag, gyűrűs szivart szivott, ami egyáltalán nem állott arány­ban öltözködésével. A férfi a kánikula" ellenére állig ne volt bugyolálva. Néhány pengőért vásárolt valamit és a fizetésnél csupa kétfillérest tett le az asztalra. A kereskedő-amatőrdetektivnek feltűnt az érdekes ember, összefüggést keresett a gvürüs szivar és a kétfilléresek között, azután valami ürüggyel rendőrért szaladt és a kapitányságra vi­tette a furcsa kuncsaftot. A rendőrségen kiderült, hogy a kereskedő jó fogást csinált, mert a szivaros ember nem más, mint a régen keresett templom- és trafikfosztogató. MegáHapitották, hogy Szeles Mihálynak hívják és már többizben volt büntetve. Szeles a rendőrök kezdtek a nyomozáshoz. Egymásután kerültek az őrsre a verekedésben résztvett legények, akik kö­zül egyik sem akarta vállalni, hogy bántotta volna a tiszthelyettest A csendőrök azonban kiderítették, hogy a taglózók Virág István és ifj. Bözsi5 József mészárossegéd voltak. Mindkettő 21 esztendős. A két legény rövid tagadás után elismerte, hogy veszekedés közben ők szaladtak el taglókért és ők ütötték le a tiszthelyettest. Elmondották, hogy azért követték el tettüket, mert rendkívül fel­ingerelte őket az, hogy egy szabadnapos csendőr bele­avatkozik a belső ügyeikbe. A csendőrség azonban megállapította, hogy a két mészárossegéd régóta haragudott a tiszthelyettesre És csak a kedvező alkalmat várták, hogy leszámolhassanak vele. Vi­rág Istvánt és ifjú Bózsó Józsefet a csendőrök kedden délelőtt behozták Szegedre az ügyészségi fogházba. A csendőrtiszthelyettest súlyos sérüléseivel még az éjjel beszállították a szegedi seDészeti klinikára, ahol azonnal kezelés alá vették. Az orvosok meg­állapították, hogy az ütések' a fején, lapockáján, mellén érték. Életbenmaradásához kevés a remény. előtt töredelmesen beismert mindent, sőt elvezette a detektivekel a Csipkéserdő szélén lévő földalatti barlangjába Is. Itt megtalálták a rengeteg trafik­árut és a kiürített perselyeket Szeles még el­mondotta, hogy azért költözött ki az erdőbe, hogy ne lehessen elfogni A keddi tárgyaláson Szeles elmondotta, hogy 0 a legpechesebb betörő, aki valaha is dolgozott a szakmában. A természet a bőrét tetőtől-talpig *kU batikolta«. Erről a foltos bőréről nagyon könnyen felismerik a rendőrök. Ezért kéngtelen a legna­gyobb kánikula idején is nyakig beburkolózva járni és kerülni a lakott helyeket. A vádiratban felsorolt vádakra vonatkozólag meglepő vallo­mást tett Kijelentette, hogy semmi köze nem volt a templomfosztogatásokhoz és nem ő látogatta sorra a trafikokat sem. A makói rendőrség be­fogta csavargásért, el Is Ítélték. Egyik nap azzal ment le a cellájába a detektív, hogy ő a keresett tolvaj. Amikor azt nem akarta elvállalni, ütötték, verték, ugv. hogy ráhagyott mindent a detek­tivekre. Kiment velük helyszíni szemlére is és amit kérdeztek tőle, mindenre igennel felelt Az elnök felmutatta előtte azokat a bünjel­perselyeket és oltárteritőket, amiket ő adott elő a detektiveknek, de Szeles ezután is megmaradt amellett, hogy ő ártatlan. A kihallgatott tanuk és az egyébb döntő bizonyítékok azonban ellene szóltak. A biróság — tekintettel sokszorosan büntetett elő­életérc — a legszigorúbb szabadságvesztés bün­tetést, a dologházat szabta ki rá és ennek leg­kisebb mértékét őt esztendőben állapította meg. Szeles Mihály fellebbezett. Korzó Mozi Október 15-én, szerdán Ne HloyJ a nönck. Nagy beszélő, éneklő, zené« rerti 8 felvonásban. — Főszereplők: Moran Mack és Eveim Brenf. Azonkivül: Ztlnavar n rádióban és Lilly és a zongorllIAk. Burleszkek. Előadások kezdete 5, 7, 9; r<isár- és tlnnepnap 3, 5, 7, 9 érakor Ötévi szigorított dologházra Ítélték a „legpechesebb" betörőt Egy ember, akit „batikolt bőréről" felismernek a rendőrök

Next

/
Oldalképek
Tartalom