Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-15 / 232. szám

e DítTTCAGYAROnSZtt» 1930 október 15. Pazar látványosság Freimann Miksa képkiállitása Kárász ucca 13. sz. alatti régi Próféta helyiségben. Kiállításra kerülnek a legjelesebb hazai festők munkái. % Legkedvezőbb részletfizetésre kaphatók! A 60 éves polgáriskola Az Országos Polgáriskolai Tanáregyesület 19-én a polgáriskola fennállásának évforduló ünnepére készül. 1870—1930. Mindössze 80 esztendő. Nem nagy idő egy iskolatípus életében. Középiskoláink évszázadokra tekinthetnek vissza. A mienk csak akkor keletkezhetett, mikor számára a történelmi légkör elérkezett. Az a nagy átalakulás, amely a mult században nálunk is végbement s kialakította a polgári társadalmi renden felépülő független és szabad hazánkat, alkotta meg a polgárok Iskoláját is. Nagy nyomás alól szabadult fel akkor a nemzet s a szabadság első órájában sok teendő várakozott reá. Évszázadoknak akaratunkon kivüll mulasztásait kellett pótolnia, mert elmaradottságunk a müveit nyugathoz viszonyítva feltűnő volt, A lázas alkotások százada ez, amelynek eredményére büszkén tekinthetünk. A megszerzett kultiuv fölényünk évtizedek munkája s ez mutatja legjobban a magyar élniakarást, a nagy nemzeti erőt, mely mindent kibir s mindent pótolni képes. Ebből a szép sikerből a polgáriskolát is illeti némi rész. Együtt indult a többi nagy alkotással és virágzik ma is, mert az élet szülte s az is tartja fent Nagy alkotója, Csengery Antal, az iskola helyét a közoktatásunk szervezetében igy jelölte meg: »A polgári iskola hivatva van nagyobb községeink jobbmódu, túlnyomóan magyar középosztályát tömegesen az általános műveltség magasabb színvonalára emelni.« Ezt tette a polgáriskola hat évtizeden keresztül, ezt teszi ma is. Neveli a nemzet azon nagy tömegét, melyet az elemi népiskola nem elégít ki, de tudós pályára nem óhajtanak készülni. Ezek számára épült a polgáriskola a célnak megfelelő különleges tantervvel, amelyben a szorosabb értelemben vett általános műveltséget nyújtó tantárgyakon kivül különös figyelemmel van tanulóinak életkörülményeire, társadalmi helyzetére, leendő hivatására és ennek megfelelően különleges tantárgyakat vett fel, mely a polgáriskolát szakiskolává nem tette, mert az azokban való tájékozottság a gyakorlati irányú általános műveltségnek alkotó elemei. A polgáriskola növendékeit a gyákorlati életbe bocsátja és ez adj^ meg az iskolatípus öncélus'ágát Már kezdetben önálló egészet nyújtott a maga hat osztályával s éppen gyakorlati irányánál fogva szükségképen termelte ki magából a felsőbb szakiskolákat Mostoha körülmények között maga nem fejlődhetett, rügyeket hajtott, de levágták róla. S itt áll ma 'is ez áz fskoíatipus négy osztályra zsugorított formájában s teljesiti eredeti hivatását neveli a nemzet nagy tömegét a gyakorlati élet számára. Hatvan esztendő alatt sok vihart állt ki. Uj ez az iskolatipus, uj szellemet képvisel a régivel szemben. Ebből ered sokaknak idegenkedése, sőt ellenszenve. Hát valóban olyan lekicsinvlendő az a munka, amelyet Csengery Antal a polgáriskolák céljául kitűzött? Hát megtudná ezt valósítani a tudományos pályára előkészítő középiskola eredeti céljának feladása nélkül? Hát ellenszenvre méltó az, ha egy iskolatipus gyakorlati alapon nyújtja az általános műveltséget annak a nagy tömegnek, mely az egyszerű ember és a tudós között foglal helyet? Hiszen egy nemzet ma már nemcsak ezekből áll I A kettő között igen értékes helyet biztosit magánatí az értelmes gazdálkodó, az iparos, a kereskedő, a kishivatalnok, akiknek a változott s nap.nap után jobban lüktető életben gyakorlati iránnyá általános műveltségre van szükségük, hogy helyüket a társadalomban a mai kor követelményeinek megfelelő módon betölthessék. Olyan emberekre van ma szűkségünk, kikben kifejlődött a nemzeti tudatosság, kik képesek és készek arra, hogy a nemzet közős munkájában résztvegyenek. Ma már az élet tovább ment Csengery Antalon is anélkül, hogy célkitűzése csorbát szenvedett volna, ö még »nagy községeink jobbmódu, túlnyomóan magyar középosztályáról« beszél. Tul vagyunk ma már ezen is és az bizonyítja kulturfölényre való törekvésünket, mert általánossá kezd válni az egyszerűbb emberek körében is egy nagyszerű gondolat: nem boldogulhat az, ki legalább a polgáriskolát el nem végzi. A jobb jövő hajnalhasadása ez; tanulni, művelődni kíván a polgár. Ma-is 70.000-néI több gyermeket nevel a polgáriskola a gyakorlati élet számára s ha majd elérkezik az idő, hogy a legszegényebbek számára is elérhetővé válik a polgáriskola, akkor óriási lépést tettünk a magyar lövendő felé. Hl gondolatokkal telitve veszünk részt a polgáriskola fennállásának 60 éves ünnepén. Idézzük a nagy Csengery szellemét azzal: ne féljenek tőlünk, szeressék és értsék meg a polgárok iskoláját, melynek nem célja a középiskola tanulóseregét elvonni, hiszen bünt követne el akkor, hanem inkább uj réteget kiván bevonni az általinos műveltséget adó iskolázás körébe, hogy ezzel kulturfőlényünket Európa keletén biztosithassuk. A polgáriskola működését ítélje meg a nemzet, nem a napi politika, hanem a nemzetnevelés nagy feladatán keresztül s ennek kifejezést adva erSd sitsenek meg bennünket kulturmunkánk értékelésében, mert kulturánk egyetlen fegyverünk ma éa erre a fegyverre építjük csonkaságunkban, nyomorúságunkban a szebb magyar jövendőt Muth János. Kilenc nagyrév! asszony a bíróság előli Csak egy arzénes vádlott Ismerte be bűnösségé! Szolnok, október 14. Szolnokon a törvényszék ma kezdte meg az arzénmérgezési bünperek utolsó tömeges csoportjának főtárgyalását. özv. Takács Lajosné, született Kiss Róza, aki a lefolytatott vizsgálat során beismerő vallomást tett, a mai tárgyaláson kijelentette, hogy korábbi vajIomásait visszavonja. Takács Lajosné ellen a vád a kővetkező: Pálos Sándornét Takács Lajosné férjének meggyilkolására bujtotta fel azonkívül Fischer Lajosnét apósának meggyilkolására. Nagy Kálmánnét Takács Lajosnak meggyilkolására és Balog Lajosnét Sülye József meggyilkolására bujtotta. A vádlott azt hangoztatta, hogy ha valamit beismert is a csendőrség és a vizsgálóbíró előtt, azt csak zavarába tette. Ezután az elüök beszólította Beke Mihályné nagyrév! lakost. Elnök: Tehát megértette, hogy mivel vádolják és elismeri bűnösségét? A vádlott mindent tagad. Nem ismer be semmit, mindig csak arra hivatkozik, hogy zavarában tette azt a vallomását a biró és a csendőrség előtt. Ezután a kővetkező vádlottat szólítja be az elnök, Tápai Ferencnét, született Maróczi Zsuzsanna 48 éves nagyréyi lakost. Elnök: Beismeri-e bűnösségét? .izzar vádolják, hogy apósával lugkőoldatot Hatott meg, amitől apósa meghalt. Vádlott: Én nem követtem el semmit nem Ismerek be semmit. Amit mondottam, zavaromban mondtam. Elnök; Emlékezik-e arra. amit a vizsgálóbíró előtt mondott? Vádlott: Nem emlékszem, mert olyan zavarban voltam, hogy nem tudtam mit beszélek. Elnök: Hát az igaz-e, hogy iszákos ember volt az apósa? Vádlott: Igaz. A következő vádlott Murányi Zsigmondné, született Tető Rozália 46 éves asszony,, akit azzal vádolnak, hogy első férjét. Pálos Sándort arzénnel megmérgezte. Vádlott: Nem' ismerhetem be, mert nem én követtem el a tettet. Ezután beszólítja at elnök Bodnár Lajosné 69 éves asszonyt akit azzal vádolnak, hogy 1911 november li-én meghalt férjét arzénnel megmérgezte. A csendőrök előtt tett vallomását visszavonta. A kővetkező vádlott Lakatos Amália, azelőtt Orosz Lajosné, 44 éves szülésznő, aki ellen az a vád, hogy Sár Istvánné fiát arzénnel megmérgezte. A vádlott tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy a születés idejében nem volt otthon, hanem Budapesten tartózkodott. Sár Lajosné, született Kü ti \nna 45 éves aszszony a kővetkező vádlott. Elnök: Bűnösnek érzfr macát? Vádlott: Igen, bűnösnek érzem magam. Elnök: Mondja, mint tőrtént az 192iban született gyermekének megmérgezése' Vádlott: Fazekas Máriát hivtam magamhoz bábaasszonynak és amikor gyerm^Vem megszületett. Fazekas Mária rögtőn azt ajánlót v hogy akarom-e, hogy gyermekem elmenjen njiy, »mint 1917-ben Jusztin nevű leányom. Azt hitter". hogy erről a dologról senkinek sincs tudomása, rettenetesen érintett a dolog. Fazekas Mária anyja, aki szintén bábaasszony volt és 1917-ben leányom születése alkalmából segédkezett és ő mérgezte mpg Lányom Is. így nagy meglepetésemben és nyomoromban beleegyeztem Fazekas Mária ajánlatába. Azt mondotta, hogy adjak neki kockacukrot. Hogy a-utár mit csinált nem tudom. Arról niacs tudomás< m, hogy vele valami módon arzént etetett v->!na. de gyermekem három nap múlva rnegh«lt. éreztem bűnöm és állandóan rettegtem, mert eljön a pere, amikor bűnösségemért szenvednem kell. Sár Lajosné ellen a második vád az volt hogy 1917-ben született leányát szintén arzénnel mérgezték meg. x vádlott azt te beismeri és azt mondja, hogy Fazekasné ajánlotta, hogy mérgezze meg gyermekét mert nagy nyomorban varrnak. <3 beleegyezett és azt mondotta, ha ezzel a gyermekkel végeznek, talán segítenek nyomorukon. Azután az elnök a harmadik vádat ismerteti előtte. A vádlott minden tagadás nélkül beismeri bűnösségét. Vallomásában elmondja, hogy arra a cselekedetre Takáesné bujtotta fel és egy alkalom^ mai, amikor az ura betegen feküdt, Takáesné hozzájuk rántottlevest hozott. Amikor az ura megette a levest Takáesné akkor mondotta meg, hogy ez volt az 8 szer. amitől megszabadul térjétőL Ezután az elnök Sárnét szembesítette Takácsnéval és Fazekasnéval. Mindegyik megmaradt a maga állítása mellett. A délutáni tárgyaláson elsőnek Nagy Károlyné, Tápai Esztert hallgatták ld, akit azzal vádolnak, hogy első férjét Kécskei Takács Lajost megmérgezte. Az asszony nem érzi magát bűnösnek, az elnök azonban eléje tárja, hogy Abonyi Julianna, akivel a vizsgálati fogság ideje alatt égy cellában volt elmesélte a gyilkosság történetét. Ezután Balog Józsefné, született Sülye MárU 54 éves nagyrévi asszony, a bünper kilencedik vádlottja állt "bírái elé, az a vád ellene, hogy apját megmérgezte. A vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Azt erősítgeti, hogy egyáltalán nem követett el bünt Több tanú kihallgatása után Valld Ferencnét hallgatta ki a bíróság. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy mostoha anyjával, Székely Sárával azóta van elfogva, amióta édesapja meghalt. Kijelenti, hogy meggyőződése szerint édesapja nem természetes halállal halt meg. Valki Ferenc mindenben megerősítette felesé« vallomását. A tárgyalást szerdán reggel folytatják. 8

*50 leanlobb divatú pnllover s Tisza Áruház, PUspöhbazár Elgázolt embert találtak a dorozsmai országúton (A Délmaggarország munkatársától.') Kedden hajnalban Albert Gyula soffőr megjelent a rendőrség központi ügyeletén és bejelentette, hogy amint autójával a dorozsmai országúton Szeged felé tartott, a rókusi rampa feljárójánál az országúton egy mozdulatlanul fekvő embert talált Amikor közelebbről szemügyre vette, látta, hogy az ember eszméletlen és arca erősen vérzik. Feltette autójára és bevitte a közkórházba. A rendőrség a soffőr bejelentése alapján megindította a nyomozást Az ismeretlen sebesültet a kórházban még nem lehetett kihallgatni. OrvoSi vélemény szerint valószínűleg elgázolhatta egy. autó, az ismeretlen a külső sérüléseken kivül agyrázkódást is szenvedett A soffőr szerint az 6 autója előtt egy másik autó haladt, ennek á hátsó lámpája el volt oltva, ugy, hogy nem tudta a rendszámot megjegyezni. A rendőrség most abban az irányban nyomoz, hogy az elgázolt ember személyazonosságát megállapítsa és előkerítse a gázoló autót. Az ismeretlen sebesült félkezére béna és egyik lábára sántít