Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-07 / 201. szám

IO DCLMAGYABORSZAG 1930 szenteisiber 7. Értesítem a n. «. höl hogy Wienböt megérkezve 3 MüH®* pállSl ÖSZl tS ítil hÖpCIllI, DCCUl ÉS CStCIlfl IUftö. hreáclóh mintáit megszereztem, SZ Braun Mihályné, Kelemen ucca 3. Karlsbad Az egész világ gyógyforrásainak az élén mageslik ki Karlsbad. Hat évszázadat hogy Karlsbad gyógy­ereje megadatott az emberiségnek. Háborúk förge­tegei vonultak végig a békés városon, természeti erők nem egyszer pusztítottak a szűk völgyben, nem egy történelmi esemény játszódott le Karls­bad falai között, de érintetlen maradt a Torrások gyógyító hatása, vendégszeretetének jó hire és világnagysága minden kavarodásból és csa.ásból főnixként emelkedett ki. Európa utolsó nagy megrázkódtatásai, a világ­háború, az uj határvonalak, az európai inflációs­láz átmenetileg ártottak Karlsbad ismert nagy ide­genforgalmának. A politikai és gazdasági helyzet javulásával azonban visszanyerte ez a nagyszerű fürdőhely régi látogatottságát. Hogy a haladó or­vosi tudománnyal, a társadalmi élettel és követel­ményekkel lépést tartson Karlsbad, a gyógy eszkö­zöket teljesen modernizálták és a fokozott igénye­ket nemcsak a kényelmesen berendezett gyógy­házakkal és szállodákkal, hanem a művészi, a tár­sadalmi élet és a sport szempontjából is igyekezett kielégíteni. A közel hatévszázados Karlsbadot — 1370-ben alapította IV. Károly — enyhe klímája kellemessé teszi ugy a nyári, mint a téti tartózkodásra. A thermalforrások, amelyek az emberek százezreinek adták vissza az egészséget és az életkedvet, a város több helyein buggyannak ki. A 16 forrás hömérséke 40 és 720 C. kőzött váltakozik. A forrá­sok fölött stílusos ivócsarnokokat építettek. Az ivócsarnokok mellett hat nagy fürdőház áll, amely minden higiénikus és therapikus berendezéssel az ivókura mellett a legfontosabb gyógysegélyt nyújt­ják. A forrás percenként 2000, tehát naponként kb. 2 és fél millió liter vizet szolgáltat. A főszezon tartama alatt naponta 23.000 pohár gyógyvizet fogyasztanak, 4 millió üveg vizet és 90.000 kg. gyógysót szállítanak évente a világ minden .részébe. A főszezonban naponta 6000—7000 fürdőt vesznek igénybe. Négyszázéves tapasztalat és alapos tudományos kutatások eredményei szerint a karlsbadi gyógy­forrásokat a gyomor, belek, máj, epe, toopikus­és bőrbajok, krónikus reuma, elhízás és vesebajok eseteiben nagy sikerrel alkalmazzák. Szórakozás szempontjából Karlsbad mindazt nyújtja, ami a legkényesebb és a legszerényebb igényeket kielégíti. Aki nem szereti a világfürdő fényes és hangos szórakozásait, a sportot, a zenét, annak alkalma van a csendes, jól ápolt erdőségek­ben megpihenni. Lóverseny, lovaglás, golf- és ten­niszversenyek, virégltorzó, szimfónikus hangverse­nyek, fényes színházi előadások a nemzetközi Karls­badnak méltó keretet adnak. Mint köztudomású,14 a Szent István-cikóriagyár itteni megbízottja az egyes háztartások látogatása alkalmával azzal kedveskedik a gyár megbízásából a Szent István cikóriát fogyasztó háziasszonyoknak, hogy csinos gyöngysorokkal látja el őket. A megbízott a rendelkezésére bocsájtott gyöngy­sorokkal ugy számol el a gyárral, hogy a háziasszonyoktól a megüresedett dobozok fedő­lapjait beszedi. Az utóbbi időben, mint halljuk, háziasz­szonyaink bosszantására egyes ismeretlen, ide­gen városbeli emberek, akik ugyancsak végig­látogatják a háztartásokat, azzal a kifogással szedik össze a tetőket, hogy ők is a Szent István-gyár megbízottjai. Fel kell tehát világositanunk városunk liölgyközönségét, hogy a Szent István cikória­kávé doboztetőit csak annak az embernek adják ki, aki a látogatások alkalmával a Szent István cikória fogyasztását ajánlja. A Szent István cikóriakávé doboztetők elle­nében a kívánt gyöngysort László Áruház, Tisza Lajos körút 38. is dij mentesen kiadják. AZ ÉLET MOZIJÁBÓL Fényképeket/ 3 osaJAdi képet., csoportképet, levelezőlapokat legolcsóbban SIM0NYI téníképésíiíÉS, Széchenyi tér 8, Jerney házban. Korzó Mozival szemben. (A hála) Ki hogyan fejezi ki a báláját? — ezer módja van annak. Egy régi dalárda évtizedek előtt sok terembérrel tartozott Kass Jánosnak. Jövedelem hijján nem tudtak törleszteni, azért János napjá­nak előestéjén elfoglalták a kávéház erkélyét s szerenádot adtak a gazdának. — Nagyon kedvesek, érzékenykedett öreg János és leírt husz százalékot. A dalárda azonban kinyomozta az összes csa­ládi dátumokat s névnapon, születésnapon, házas, sági évfordulón, azonban igen sűrűn megjelent, órákon át zengte a dalokat, abbahagyni alig akar­ta, ugy, hogy végre Kass kénytelen volt meg­törni. — Sose felejtem el az urak jóságát. Szerény ellenszolgálatképpen elengedem a tartozásukat. A dalárdák iránt kevésbé fogékony közönség ugyanis kezdett elmaradozni a kávéházból. — Sa a háború alatt találkoztam a hála, meg az elismerés különös formájával, meséli egy úri­asszony. Súlyosan sérült tanyai magyart ápoltam az egyik kórházban, az kezdett egyszer könnyezni. — Nagysága, nem tudom, hogvan hálálom meg ( jóságát — Nem a hála niatt vagyunk ittt eleget meg­szenvedett maga. - De nem ugy van az! Hány éjszakát tetszett mellettem virrasztani! — Hagyjuk... — Nem hagyom én. A nagysága volt hozzám a legjobb szívvel, maga nekem minden. Az édes­anyám, testvérem, a feleségem. Határozottan belepirultam. Igaz ugyan, kato­náink a háborúban megszokták, hogy tulmennek a határon, de most kórházban vagyunk. — Elég lesz, ne folytassa, kérem. — Folytatom én, mert ami igaz, az igaz. A nagysága nekem a feleségemnél is több, a szere­tőm., Erre már kiszaladtam. Később mesélték, hogy értetlenül panaszkodott. — Nem tudom, mi lelhette! Olyan szépen be­széltem pedig hozzá! (A legfelsőbb név) A hetipiacon két magyar alaposan szemügyre veszi egymást. Azt mondja az egyik: — Kendtek tán nem is üsmer. — Dehogynem, feleli a másik, vélekszők kendre. — Mondja meg a nevemet. — János. — Nem találta el. Feljebb! — Feljebb? Akkor bízomosan József. — Annál js feljebb. A vizsga alá vont magyar nagyot bámul, egy kicsit meg is hőköl. — 1. fene nézte volna ki kendbül, hogy Miháj. — Eltalálta kend! (Az „európai-1 hírnév) Arról állt a diéta, hogy milyen könnyen ado­mányozzák jólelkű emberek egymásnak az »euró­pai- nivót, meg az »európai« hírnevet. Akkor mesélték el ezt a históriát. — Elmúlt évtizedek egyik legértékesebb szob­rásza, Donáth Gyula, sok tréfa központjába ke­rült az élete folyamán, de épp ugy szerette maga is az évődést. Ntgyon hiu ember volt s ha mosolyogva is, de komolyan hangoztatta, hogy ő európai hírű művész, egész Európa ismeri a nevét. — Ugyan ne beszélj ilyet, vitatkoztak vele. Még sose volt európai hirü magyar szobrász. — Majd meglátjátok, hogy igazam van. Megcímezett a saját nevére egy borítékot: »Do­nátit Gyula szobrász, Európa.« Tintával irta. azon­ban halovány ceruzairással utánajegyezte: Buda­pest Ezt a levelet elküldte egy kairói ismerősének, hogy adja postára, aztán pár nap múlva büszkén mutogatta a mü vészasz tálnál. — Látjátok, megkaptam. Mindössze a ceruzás Budapest szót radírozta ki. Hetek múlva megszólítja Teles" Edét — Hékás, pénz kellene, mert nincs. Add meg a hetven koronámat, amivel tartozol. — Rendben van, feleli Tele*. Holnap épp Bécsbe utazom pénzért, onnan küldöm ei postán. Megint eltelik egy hét, amiko- a találkozásnál méitetluiko <lk Donáth. — Edus, csapd be az öregapádat. Miért nenj küldted el a pénzemet? — Nem küldtem? — álmélkodik Teles. .De bi­zony elküldtem. Borítékba tettem és pontosan megcímeztem: Donáth Gyula művész urnák Euró­pa. Nem kaptad volna meg? Hihetetlen. (A szerencse) Parasztlakodalom volt Alsóvároson, nagy tőmé­gelést jelent az ilyen szórakozás. A família köte­lezettsége meglehető ~en kitérj edett s lehetetlen ugy összeválogatni a vendégeket, hogy elmaradjanak az egymásra neehztelők. Szóval kerülközött itt is olyan, aki haragban volt valakivel. Mivel pedig kár a jó alkalmat el­szalasztani, János gazdát ugyanazért alkalmas pil­lanatban ugy elverte a jégverem mögött Mihály, hogy csak dülöngélt bele. — Most már kvittek vagyunk, mondta bucsu­zóul s indult a belső világok felé, folytatni az ivást. János még mindig a garádnak dölt, onnan kia­bálta utána: — Szerencséd, te akasztani való, hogy részeg vagyok s holnap már nem jut eszembe, különben megemlegetnél! (A fiumei választmány) Ha a magyar korona régi gyöngyérlő, Fiú­méról volt szó, mindig büszkén hangoztattuk, hogy ott szeretettel teljes békességben él a magyar, az olasz, meg a horvát. Egy kis vendetta soha nem számított, épp ugy az sem, hogy a magyar ün­nepségeket macskazenével kisérték a susáki test­vérek, A »Magyar Kör< állt leginkább a hazafiság fénylő magaslatán. Büszke elnöke a magyar újság derék mettőrje volt, — vagy három évtized előtt Olaszországba-menet ismerkedtem meg vele. <3 ter­jesztette a lculturát és szította a honszeretetet. Hétfőn reggel bekötözött fejjel jelent meg a nyomdában. Derült kedélylyel fogott a munkához, ki gyanított volna bármit? — Mi baja a fejének? — kérdezte a szerkesztő. A mettör legyintett a kezével. — Eh, semmi. Tegnap választmányi ülés volt a Magyar Körben. — Szép! Igy becsülik meg maguknál az elnököt7 Az elnök elbiggyesztette a száját és fölényesen tekintett a szerkesztőre. — Ez semmi! A választmányi tagokat kellene látnia! Azzal nyugodtan tördelt tovább. Bob. , melltartöK f haskötők orvosi rendelés szerint legmodernebb, legolcsóbb 25 Stelnernénál, Kölcsey-ucca 12. BRISTOL-SZALLODA Dtmaparton Budapest ssssaf. Uj vezetés mellett ajánlja: Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon: Egy ágyas uccai , . . . P udvari . ... v B—JLU-\g Két ásrvas uccai dunaparti . P 24—40-ig . P 20—24-ig " " udvari'. '. . P 15 18-ig A jobb szobák Arai fürdSszobával értondBk. . Minden 'szobában hideg és melegvíz, telefon es racuu. Éttermi árak: Complett reggelit kávé v. tea v.kakaó 20 eey toiással, vajjal és jam-el . . • £ KltUnő ebéd v. vacsora menő . P Kitőnő ebéd v. vacsora menü előétellel e Ezen lapra öivatkozással a szobaárakból KUlön engedmény. mbb Szobarenáelós le&etölea 2-3 nappal eio esxközlendö. Bristol-szálloda szobáiból és terrasszáról a Ieggy8j5rörflbb .HUtAs nyü - a Dunára és . bnd&i begyekre. g)

Next

/
Oldalképek
Tartalom