Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-20 / 211. szám

8ZEOED. szertteszioaág: Somogyi ucca 22. L em. Telefon: 13-33.--Kiadóhivatal, icOlmOnkOnyvtAT é» legylroda : Aradi ucca 8. Telefon: 30Ö. ^ Nyomda : L»w llpót ucca lö. Telefon s 16-34. TAvlrall é» levélcím: Délmagyarország Szeged. Szombat, 1930 szeptember 20 Ara 16 fillér VI. évfolyam, 211. szám ELŐFIZETÉS : Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-ÖO, kUltüldSn 5-40 pengő. — Egyes szám Ara Hétköznap lO, vasár- és Ünnepnap lltl. Hir. detések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel A&ogy Kossuií} elgondolta s af}ogy a Icurszus megcsinálta Százhuszonnyolc éve, hogy született, harminchat éve, hogy meghalt. Mindjárt pályája kezdetén szembekerült az elnyomó osztrák hatalommal. Metternich lecsukatta. Európa történetének abban a színes és száguldó periódusában, amelyben lezajlott a februári, a bajor, a berlini forradalom, kiharcolta a parlamentáris kormányformát, majd szervezője, éltető lelke, megtestesítője, ereje, ébrentartója és irányitója lett függetlenségi harcunknak. Része volt a bécsi forradalom felidézésében. A kiegyezés ellen Deák Ferenchez intézett nyílt levélben tiltakozott. Az amnesztiát nem fogadta el. Külföldön halt meg. Olaszországban. 92 éves korában. Negyvenöt évi száműzetés után. Mert csak abban az esetben tudta volna magát elhatározni arra, hogy haza jöjjön, ha szabad és önálló Magyarország földjére térhetett volna vissza. Harminchat éve, hogy Kossuth Lajos meghalt s ez alatt a nem egészen négy, évtized alatt teljesen megváltozott Európa térképe s állandó alakuláson mentek és mennek át az államéletről, az erkölcsről, a jogról, az uralkodói hatalomról, az ország kormányzásáról, a nemzetek és népek önrendelkezési jogáról fennállott fogalmak. Lassankint átszűrődnek az életbe Kossuthnak azok az elvei is, amelyekről még a mult század vége {elé is mint vészes forradalmi tanokról beszéltek. 1894 óta, amikor Kossuth meghalt, mindössze az történt, hogy megbukott a liberális párt, jött a koalíció, amelyet a nemzeti munkapárt követett, amely viszont végigcsinálta a világháborút s amelyet az öszszeomlás maga alá temetett. íme, világtörténelem sorokban, majdnem csak szavakban. A világháború azonban megvalósította Kossuth függetlenségi gondolatát. Tizenöt éve, hogy" Magyarország önálló. S é goromba igazságtalansággal megcsonkított önálló ország második városában ma nem emlékeztek — Kossuth Lajosra. A városházán nem lengett zászló. A Klauzál-téri szobor talapzatán pedig mindössze két csomó friss mezei virág illatozott. Az egyiket tanítók, a másikat diákok tették le a hatalmas főalak lábaihoz. Ez az idők jele. A világháború megvalósította Kossuth függetlenségi gondolatát. De megcsonkított országot tett függetlenné. S ez természetesen már nem Kossuth koncepciója. De kizárólag tőlünk függően is sok minden történik, ami távol esik Kossuth elgondolásától s talán ez a legfőbb magyarázata annak, hogy formailag van nálunk valami kis Kossuthkultusz, de a két világ: a mi mostani világunk és Kossuth világa hidegen és idegenül áll egymással szemben. . Kossuth születésének 128-ik évfordulóján erről szabadjon még valamit mondani. [1840 december 29-én indult meg Kossuth vezetése alatt a Pesti Hírlap. Sorra jelentek meg a nemrég még ismeretlen bodrogszerdahelyi fiskális feltűnőbbnél feltűnőbb cikkei, követelvén a kormányzattól magvas kereskedelmi politikát $ hadakozván a többi között szólás- és sajtószabadságért. Ma van a kormánynak kereskedelmi politikája s a nemzetnek szólás- és sajtószabadsága? Az 1839-iki országgyűlésen a katonaés adómegajánlásoknak egyik föltétele volt, hogy a jurátus ifjakat, Kossuthot és Wesselényit bocsássák szabadon. Ezen az országgyűlésen tárgyaltak több javaslatot a zsidók ügyében s ekkor mondotta a felsőházban báró Eötvös József hires beszédét a zsidók teljes egyenjogositása mellett. Ennek most körülbelül száz éve. A teljes vallási egyenlőség is szerves része a kossuthi koncepciónak. Ma megvan? A királyi meghívólevél diétát hirdetett Pozsonyba 1847 november 7-re. Metternich kiada a parancsot, hogy meg kell akadályozni Kossuth megválasztását. Pestmegyében — ahol ennek a szellemnek az emlékei és hagyományai ma már csak pislákolnak — mégis jelölték. Az ellenjelöltje Balla Endre, megyei főjegyző volt Van-e, ki e nevet ismeri? Vesztegettek, erőszakoskodtak. A kormány kortesei megyeszerte énekelték: »Sem országa, sem hazája, Nincs egyebe, csak nagy szája.* Mindenki emlékszik rá, nem mondjuk el tehát, hogy egyes kerületekben hogyan folyt le legutóbb a képviselőválasztás. A választás október 17-én zajlott le s Kossuth nagy győzelmével végződött. Pártjának egyik választási dala volt: »Hogyha Kossuth lesz a követ, Pap és nemes adót fizet.«. Mégis az arisztokrácia legbefolyásosabb tagjai is Kossuth mellett dolgoztak. Fekete gubában gróf Batthyány Lajos lovagolt annak a díszes bandériumnak az élén, amely a mandátumot Kossuthnak átadta. A legtöbb megyei követ példájára Kossuth is letette akkor az esküt, hogy nem fog kormányhivatalt vállalni. A többiek hat évre esküdtek, ő arra, hogy soha. A két állást összeférhetetlennek tartották. 48-ban a pénzügyminiszterséget véglegesen csak akkor vállalta el, amikor ez az összeférhetetlenség megszűnt annak következtében, hogy Pestmegye rendjei föloldották az esküje alól. Ma is ilyen finnyásán magyarázzák az összeférhetetlenséget t Turini magányában meglátogatta egyszer Kossuthot egy nyugalmazott egyetemi tanár. Az öreg ur élésen kikelt az otthoni rang- és cimkórság ellen. — Olyan nagy ellensége a címeknek? —< kérdezte Kossuth. — Egész szivemből, kormányzó ur — válaszolta az egyetemi tanár, — De hisz akkor engem megtréfált. Itt van, nézze, az van a névjegyére nyomtatva, hogy királyi tanácsos. Ma milyen névjegyeket küldenének be, Kossuthhoz?, • Azért a formai megemlékezésnek még sem lenne szabad elmaradni s ahol nem marad el, legalább színlelni kellene a: kossuthi arányokat. A kormányzó hatvanhat szobra áll magyarlakta területeken. Hatvanhat szobor képviseli, idézi emlékezetbe s tartja maradéktalanul ébren á kossuthi eszméket. Hatvanhat szobor az őre és biztositéka az eljövendő demokráciának. Hatvanhat szobor alapzata fölé fog virágerdő borulni, ha a független Magyarországon felvirrad majd egyszer Kossuth országa. Curtius és Briand megkötötték az „agrár-Thoiry"-t Német-francia együtímüködés az agrárkérdésekben (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: A keleteurópai agrárállamok genfi tanácskozásait még mindig teljes homály borítja. Az pozitív tény, hogy a legutóbbi három konferencián résztvett államok három csoportja áll egymással érintkezésben, de tárgyalnak más államokkal is. Az elvi kérdések megbeszélésén még nem jutottak tul. Gyakorlati megállapodásokról még nincs sző. Van olyan hir is, hogy Curtius és Briand megegyeztek és megkötötték az -»agrárThöiryi>-t. Ezt az elnevezést azért tartják találónak, mert német-francia együttműködés rejlik mögötte az összes agrárkérdésben. Apponyi a kisebbségi kérdésről Genf. szeptember 19. A Népszövetség politikai főbizottsága ma megkezdte a főtitkárt évi jelentés kapcsán a kisebbségi kérdés tárgyalását. A vita első szónoka Koch-Weser régebbi német birodalmi miniszter volt. Részletesen ismertette a német kormány álláspontját és azt fejtegette, hogy a kisebbségi probléma az egyetlen terület, amelyen a Népszövetség eddig úgyszólván még semmit sem tett. A leghelyesebb az lenne — mondta —, ha megvalósítanák azt a régi tervet, hogy állandó népszövetségi kisebbségi bizottságot létesítsenek. Az osztrák, az albán, a japán delegátus után felszólalt Bland is, aki kijelentette, hogy meg kell várni, amig a madridi határozatok értékéről gyakorlati tapasztalatok alapján lehet mondani ítéletet. Feleslegesnek tartja, hogy külön bizottságot szervezzenek. Benes a kisántánt államok álláspontját fejtette ki. Kijelentette, hogy a tanács nem változtathatja meg az eljárást az érdekelt államok hozzájárulása nélkül. Apponyi Albert volt a kővetkező felszólaló, aki kijelentette, hogy mindenesetre haladásnak tekintik, hogy a kisebbségek kérdése ma már nemzetközi kérdés. Nem óhajt határozottan indítványt tenni, de hangsúlyozottan fentartja azt a jogát, hogy szóvá teheti a más államokban élő magyar kisebbségek helyzetét is egyrészt azért, mert a trianoni szerződésben benn vannak foglalva a kisebbségi oltalomra vonatkozó rendelkezések, másrészt mert senki sem tagadhatja meg azt az erkölcsi jogát, hogy beszélhessen az idegen szuverenitás alatt * élő három és félmillió magyarról. I Részletesen foglalkozott a most követett eljárás-