Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-19 / 210. szám

4 DELMAGYARORSZAG 1930 szentem ber 19. vádlott azzal védekezett a sikkasztás vádja ellen, hogy részegen aludni szokott hivatalában Egy évi bBrtönre ítélték (A Délmaggarország munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla Skultéty-tanácsa csütörtökön egy hivatali sikkasztás ügyét tárgyalta, amelynek során a vádlott kórházi gondnok szokatlan módját választotta a védekezésnek. Balogh Győző, a békéscsabai közkórház gondnoka ellen az ügyészség kétrendbeli hivatali sikkasztás miatt adott ki vádiratot. A kórházi gondnok a sikkasztásokat még 1926-ban követte el. Egyizben kétezer pengő körüli összeget utalt át a népjóléti minisztérium a csabai közkórház számára Ezt az összeget a gondnok felvette, de nem fizette be a városi pénztárba, ahová a kísérőlevél szerint be kellett volna fizetnie. Ugyanebben az időben a makói munkásbiztositó 840 pengőt utalt át győgydij fejében a csabai, közkórháznak. Ez az ősszeg is elveszett a gondnok kezén. A pénztár körüli gyanns körülményekre felfigyeltek az illetékesek, rovancsolást tartottak és megállapították a hiányt A sikkasztó kórházi gondnok bűnügyét a gyulai törvényszék tárgyalta. Balogh Győző tagadta, hogy akár az egyik, akár a másik összeget elsikkasztotta volna. A kétezer pengőre vonatkozólag azt adta elő, hogy azt az összeget valószinüleg ellopták a kasszából Ezt annál is könnyebben megtehették, mert a kassza rozoga, rosszulzáródó faszekrény volt. A 840 pengő pedig ugy tünt el, hogy aímint egy alkalommal az állomásra ment, észrevette, hogy a pénzt ahelyett, hogy elhelyezte volna a kasszába, magával vitte. Mire az állomásra ért, a táskát a pénzzel együtt elvesztette. A gondnok arra a kérdésre, hogy miért nem jelentette be az elveszést, nem tudott feleletet adnL A törvényszék bűnösnek mondotta ki Balogh Győzőt és egyévi börtönre és háromévi hivatalvesztésre ítélte. A gondnok fellebbezett a szegedi ítélőtáblához. A csütörtöki tárgyaláson azután Balogh a törvényszék előtt tett védekezését alátámasztotta adatokkal. Előadta, hogy a pénzeket nem sikkasztotta el. A kétezer pengőt ellopták tőle. Ugyanis ö iszákos ember és többször megesett, hogg részegen elaludt a hivatalában. Ilyen állapotban nyitva maradt a kassza, a hivatalba jöttek-mentek és az mhette el a pénzt, aki éppen akarta. Ilyen eset már nemcsak vele, de a kórház egyik pénzkezelő tisztviselőinőjével is előfordult akit az egyik ápolónő lopkodott. A 840 pengőt pedig vagy az uccán veszítette el, vagy pedig a kocsmában — ugyancsak részeg állapotban — kilopták a zsebéből. A gondnok védője azt fejtegette, hogy a hiányt meg lehet állapítani, de arra nincs bizonyíték, hogy a gondnok ezeket a hiányzó összegeket a saját céljára felhasználta volna. Kérte Balogh Győző felmentését A biróság a védekezéseket nem akceptálta, hanem helgbenhaggta a törvényszék által kiszabott eggévi börtönbüntetést. Az itélet ellen a gondnok és védője semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó László 35 Búza. 'Az 1522. 'évi tizedlajstrom szerint Bwza Péter a Szent Háromság-utcában, Bwza Márton a Szent Lélek-utcában, Bwza György pedig a Madarász-utcában lakott. A Szent György-utcában lakó Bwza Sebestyénnek juhai is voltak. Búza János hitvesét, Molnár Ilonát 1737ben kínvallatás után mint boszorkányt kiseprűzték a városból. Jászai szerint 1850 óta Bókuson szerepel ez a család. Feltehető, "hogy a mai Árvíz-utca derekán, az északi soron volt a család fészke. BiikSs. A XVI. századbeli tőrök iratokban szerepel Bükös Péter szegedi polgár, hires hajóépítő. Bflrg, másként Birg, gyógyszerész, 1861-ben nevét Bürgés-re változtatta. Bürgés, eredetileg Bürg. 1861-ig, Bíirg Mihály 1856-ban személyjogu gyógyszertárat nyitott a budai országúton, »Szent Bőkusl.oz*. 1861-ben Meák Gyula vette meg ezt a patikát. Bürgés. Eredeti, nem magyarosított Bürgés nevű család is volt Bókuson, hol Jászai szerint 1820—1850 közt szerepel az anyakönyvekben. Bűti. Ezen a néven is ismeretes a felsővárosi BŐjti család. Cajus. Cajus Mendel a XVIII. század véttén került Szegedre. 1799-ben nőül Vélté Pollák Mihály (Chajim) és neje, Mirjam leányát, Krészl-t, miután ennek első férje, Ilerzl Fülöp (Jechezkél) 1798-ban meghalt. 1813ban Cajus Mendel már egyike volt a tizenkét zsidó háztulajdonosnak. A hitközség éleiében élénk részt vett. 1800-ban tízezer darab vályogot adott az első zsinagóga építésére. 1813-ban a hitközség elnöke, 1816-ban pedig zsidó biró lett, azaz a zsidó hitközség elnöke. 1820 óta a zsidó iskola felügyelő bizottságának tagja és egyúttal a hitközségi választmánynak is tagja. 1819 óta a hitközség ülnöke és e minőségében mint előimádkozó is gyakran szerepelt. 1833-ban halt meg. Gyermekei: 1. Gábor. Orvos lett. 1832-ben Szegeden kinyomatta orvos-doktori értekezését, mélynek cime ez volt: »De lingua ut signo.« (A betegségek tünetei a nyelven.) 1834 óta tagja a zsidó hitközség választmányának. 1845-ben önként vállalkozott a közterhek viselésére; erre mint diplomás ember nem volt kötelezhető. 1849—50-ben kórházi orvos volt. Tagja, sőt 1858-tól 1865-ig igazgatója volt a belvárosi kaszinónak. Czimer Károly azt irja róla a kaszinó történetében, hogy »előzékenv, finom és kedves modorú ember volt.« Abelles Begina volt a felesége. A hetvenes években halt meg, özvegye pedig 1831-ben, Cajusné fivére dr. Abelies József orvos mint nővére végrendeletének végrehajtója 300 frtot adott alapítványul a zsidó hitközségnek és 500 frtot a zsidó árvaháznak. 2. Farkas. 3. Teréz. Férie Mannsberger M. J. 4. Majrem. Capestori. Görög család volt. melynek Szegeden teljesen nvoma veszett. Hires hajóépítők voltai: a XVIII. század második felében. Caslíllo. Spanyol eredetű gyógyszerész volt Castillo Ildefonz Jakab; 1827—1830-ban az övé volt a Megváltóhoz cimzett patika. Chilkó. Chilkó Sándor 1832 szept. 29. sz. Gyöngyösön. Az egri tanítóképzőt végezte és Izsákon lett kántor. 1861 jun. 4. szegedi belvárosi kántorrá választották. 1888 okt. 8-án halt meg. Christian. Bókuson élt a mult században ilyen nevü család, melynek azonban már nyoma veszett. Citarista Az 1522. évi egyházi lizedlajstromban szerepel Citarista Bríccius és Citarista György félszer-utcai lakos. Igen valószínű, hogy ezeknek magyar nevük volt, talán Citorós, vagy Hárfás,) melyet a hiveket összeíró pap latinra lefordított. Comcth. A törökök kiűzése után Cometh JóJózsef harmincados, 1710-ben pedig a szegedi kamara felügyelője volt. Önkényeskedő ember volt, igén sarcolta a várost. Corrigator. Az 1522-iki tizedlajstromban két Corigator és három Corrigator szerepel. — valamennyinek András a keresztneve. Kettő Hajnal-utcában lakott, egy a Szent Györgyutcában; ez utóbbinak szőleje is völt Karomban. Biztosan volt magyar nevök is: latin nevök annyit tesz, mint Dorgáló vagy Javitó. Curz. Német neve ellenére magyar szabó volt Curz Lőrinc. 1749-ben atyamester volt a magyar és rác szabók céhében, 1741-ben, 1750ben és 1755-ben pedig céhmestör. Czakó. Az 1522. évi eevházi tizedlajstroinban szereplő »Sako« Péter, Szent György^ utcai lakos, akinek szölleje is volt »Zalonke«; meyn«-ben, nyilván »Czakó* volt csak rosszul irták le a nevét. A rókusi plébánia anyakönyveiben 1850— 1879 közt szerepel egy Czakó-család. Czaplk. A mult század hetvenes évelnek elején igen keresett zongora-tanitó volt Szegeden Czapik János. Művésziesen játszott, hangversenyeket is adott és zeneszerzeményeket is tett közzé. 1876-ban Főkövy Jozefával magánzeneiskolát alapított, melyet már a következő évben átvett tőlük a város. Igy jött': létre a szegedi Városi Zenede. Igen kedveli' ember volt a városban Czapik János, aki hires volt önzetlenségéről. Az árviz után a városnak nem volt pénze a zenede megnyitására. Czapik János Erdélyi Ignáccal és Langer Viktor-; ral társulva, 1880 szeptember havában »saját számlájára* nyitotta meg a városi zenedét, hogy a város zenei kultúrájában fennakadás ne legyen. Czapik Gyula nyitotta meg Szegeden az első antikváriumot a nyolcvanas évek végén, a Kárász-utcai Vészits-házban. Később egy, kis nyomdát is szerzett. Jelenleg a Pallas Nyomdarészvénytársaság gondnoka Budapesten. Fia, Czapik II. Gyula papi pályára lépett; hittudományi doktor; a temesvári papnevelő intézet tanára volt és szerkesztette a t Egyházi Lapokat. 1921-ben Budapestre köl-; tözött; most is az Egyházi Lapok és a Magyar Kultura szerkesztője. Címzetes apát, mini mint Nagyvárad egyházmegyei kanonok a Mária Terézia által alapított >irodalmí stallumok* egyikének élvezője, a budapesti egyetem theologiai karának tanára, stb. Jelenleg a legkitűnőbb egyházi szónok a. magyar k'atcH likus egyházban. Czángil. Jászai könyve szerint élt valaha! Bókuson egy ilyen nevü család, melynek már nyoma veszett. , Czegiédi. 1805-től 1813-ig a szege<E rajziskola tanítója volt Czeglédi István. Utóda panaszt tett a városnál, hogy az iskolát Czeglédi tői igen elhanyagolt állapotban vette át. Czéner. 1849-ben a III. honvédzászlóaljba önként beállott Czéner Zsigmond s"><?edi ifjú. íínffgyiiifAk ? leges illll^fllS&WSlj déan raktáron ««Keller írógép raktárában, Széchenyi tér 8. Tel. 8—63 BRISTOL-SZÁLLODA Budapest íssss?'. Dimaparton Uj vezetés mellett ajánlja: Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon: Egy ágyas uccai P 10—16-ig udvari . . . . P 6—10-ig Két ágyas uccai dunaparti . P 24—40-ig , . . P 20—24-ig „ , udvari P 15—18-ig A jobb szobák Urai fürdőszobával értendflk. Minden szobában hideg és melegvíz, telefon és r&dií. Éttermi árak: Complett reggeli: kávé v. tea v. kakaó rgry tojással, vajjal és jam-el . . . P 1.20 1 KltUnS ebéd v. vacsora menü . P 3.40 Kit&nő ebéd v. vacsora menü előétellel P 4.— Ezen lapra Sivatkozással a sxobaára1cl>61 ktllifn engedmény. Szobarenaelés lehetőleg 2-3 nappal előbb észközlenáö. Bristol-szálloda szobáiból és terrasszáról a leggyönyörűbb kilátás nyilik a Dunára és a budai hegyekre. .