Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-19 / 210. szám

1930 szeptember 19. rtfiLMAGYARORSZAG 5 Asz oluasó rovata Nem Andrée csontjait találták meg! Stockholm, szeptember 18. Az Andrée- expe­díció maradványainak ujabb megvizsgálása a stockholmi lapok szerint arra a szenzációs megállapításra vezetett, hogy az Isbjörn expe­diciósliajó Trömsőbe érkezeti csontmaradvá­nyok nem Andrée, de nem is Fránkcl csontjai. A koponya, amelyről Stubbcndorff profesz­szor azt hitte, hogy Andrée mérnők kopo­nyája, olyasvalakitől származik, aki sokkal idősebb volt, mint Andrée. Ugyanez áll Fran­kéi állítólagos csontjaira is. Andrée mérnök koporsóját szerdán délelőtt visszavitték a dóm­ból a tengerészeti kórházba és újból fel fog­ják nyitni. Az Andrée-expecüció feljegyzéseit illetőleg kiderült, hogy csak Andrée mérnök vezetett naplót, Strindberg állítólagos naplója egyszerű naptár, amelyre Strindberg néha­néha jelentéktelen adatokat jegyzett. Slrind­bergnek csak az volt a feladata, hogy kiszá­mítsa a földrajzi pozíciót, mig Frankéi a me­teorológiai jelentéseket figyelte. Meghosszabbítják a villamosvágányokat az áTlomás elült. Szövetkezetet alakítanak a szegedi temetkezési vállalkozók Szabályrendelet a temetkezési iparról A Szegedi mozik Igen tisztelt Szerkesztő ur! Alulírottak — b. lapjának régi, hü olvasói — azon kéréssel for­dulunk igen t. Szerkesztő úrhoz, hogy alábbi sorainknak b. lapjában helyt adni szíveskedjék. Egyre nagyobb az a nemtörődömség, ahogyan a szegedi mozik a közönséggel műsor tekinteté­ben elbánnak és ahogyan visszaélnek azzal az előnyös helyzetükkel, hogy konkurenciától nem kell tartaniok. Mig Budapesten ugy a nagy-, mint a kismozik a ma már tökéletesnek is nevezhető és legjobb hangos filmeket mutatják be, addig a Belvárosi Mozi a leglehetetlenebb »hangos« fil­meket tartja műsorán, köztük nem egy ' olyat, amely még akkor készült, amikor hangos film­nek talán még hire sem volt és amelyet utólag »hangositottak«. A Korzó Mozi műsoráról nem is beszélünk, hisz tudott dolog, hogy néma fil­meket ma már alig, vagy egyáltalán nem készí­tenek, tehát mig hangos filmre át nem tért, kény­telen volt a régi, elavult, többéves néma filme­ket vetíteni. A főmüsorszámoknál csak a kisérőszámok rosz­szabbak. A hangos filmtechnika legérdekesebb és legtanulságosabb alkotásai közé tartoznak a han­gos hiradók, amelyek olyan közkedveltségnek ör­vendenek, hogy több pesti mozi vasárnap dél­előttönkint kizárólag hangos híradókból álló mű­sort mutatott be és hogy milyen érdeklődés mel­lett, az valószínűleg sok szegedi előtt is ismert dolog. Hangos híradót még Szegeden nem lát­tunk, illetve nem hallottunk. Ehelyett bőven volt részünk az úgynevezett Sicc-filmekben, amelyek technikailag lehetnek igen érdekesek és szelleme­sek és mint ilyent meg is lehet egyszer-kétszer nézni, de nem valók állandó kísérő műsorszám­nak. Azon kivételes alkalmakkor, amikor Sicc­filmet nem voltunk kénytelenek élvezni, láthattunk olyan friss és aktuális néma híradókat, amelyek­ből juliusban megtudhatjuk, hogy a francia kép­viselők hogyan köszöntötték újévkor a köztársa­sági elnököt és amelyekből már augusztusban megtudhatjuk, hogy milyen volt a nizzai karne­vál... Ilyen műsorok mellett ne csodálkozzék a mozi vezetősége azon, hogy némelyik előadáson alig lézeng 50 ember. Ajánljuk a mozi vezetőségének, hogy néha hallgassa meg az előadásról távozó közönség közölt az elhangzó kritikákat, — igen érdekes dolgokat fog hallani! Dacára annak, hogy a szegedi moziknak nem kell a konkurrenciától félni, azt hisszük, hogy a közönség joggal el­várhat a pénzéért olyan műsorokat, amelyek szó­rakozást nyújtanak és nem szereznek bosszúsá­got. Olyan vállalkozás, amely a közönség szóra­koztatására van alapitva, talán még sem hagy­hatja figyelmen kivül a közönség érdekeit. Tisztelettel: Hat szenvedélyes mozilátogató. Kérdést intéztünk ez ügyben Horacsek Rezsőhöz, a Belvárosi Mozi igazgatójához, aki a kővetkezőket mondotta: —Két tökéletes hangos film van eddig, a »Szi­vek szimfóniáját, ami még mindig a Fórumban megy, a másik a »Ma éjszaka... talán...«, ami most Szegeden is műsorra került. A Belvárosi Mozi igazgatósága minden áldozatot meghoz, hogy a nagy filmeket bemutassa a szegedi közönségnek, .látszottuk az »Ábris rózsáját», a »Páris gyerme­keit*, a »Táncos diákot*, két Janings hangos fil­met, amit a legelőkelőbb budapesti filmszínhá­zak játszottak. Most kötötte le az igazgatóság az Ufa egész produkcióját, az első magyar Para­mount-filmet: »Az orvos titkát* és a már eddig Budapestre érkezett nagy filmeket. — Ebből következik, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy mi nagy filmeket nem játszot­tunk. Amiket felsoroltam, azok mind az elsőhetes budapesti filmszínházak műsorán voltak. A Szi­vek szimfóniáját (Zwei Herzen in s/4 Takt) eddig még azért nem lehetett játszani, mert a Fórum igazgatóságának olyan szerződése van a gyárral, hogy addig, mig a Fórum, illetve a Capitol mű­soron tudja tartani a darabot, addig a film se­hol sem adható elő­— A hangos híradókat szintén nem lehetett eddig megszerezni. Most sikerült olyan szerződést kötnünk, hogy október elsejétől megindulnak a legjobb hangos hiradók is. ( Belvárost MoaI Péntek, szombat, vasárnap A Metrú-Goldwyn pazar kiállítású nagy attrakciója: HOLLYWOOD REVÜ ének, zene, tánó, a szinek szimfóniája, a leghíresebb starok felléptével. Azonkívül: A. hangos kísérő miisor. Rióadások kezdik '. 7. fl. vasár- és ünnepnap 3, 5. 7. .'.rakor (A Délmagyarország munkatársától.) Sze­ged belterületén működő nyolc temetkezési vállalat tulajdonosa már régebben mozgal­mat indított, hogy a város szabályrendeletileg szabályozza a temetkezési ipar üzésének kere­teit és állapítsa meg, hogy a város belterü­letén hány ilyen vállalatnak adható ki ipar­engedély. A vállalkozók ugyanis elhatározták, hogy abban az esetben, ha jogaikat és érde­keiket törvényerejű szabályrendelet védi, szö­vetkezetbe tömörülnek, ami üzleteik fentartási költségeit lényegcsen csökkenti, díjszabásukat is leszállíthatják. Akciójukat támogatta a ke­reskedelmi és iparkamara és az ipartestület is. Dr. Pálfy József polgármester helyettes most összehívta az érdekelteket, a kamara és az ipartestület képviselőit és a megbeszélésen el­hangzott kívánságok figyelembevételével ki­dolgozta a temetkezési vállalkozói ipar sza­bályozásáról szóló szabályrendeletterveaetét. A tervezetnek, amint azt a polgármester­helyettes elmondotta, az lesz a hivatása, hogy a temetkezési válllakozók helyzetén könnyít­sen, de célja lesz az is, hogy a tervezett szövetkezet ne tekinthesse privilégiumnak a korlátozott számban kiadott iparengedélyt és azt ne használhassa fel a közönség rovására. A hét paragrafusra osztott tervezet szerint Szeged belterületén temetkezési vállalkozói iparjogot az nyerhet és csakis az gyakorolhat, aki magyar állampolgár, szegedi illetőségű és erkölcsi megbízhatóságát hatósági bizonyít­vánnyal igazolja. A város belterületére a ha­lálozási statisztika adatainak figyelembevéte­lével nyolc ilyen iparengedély adható ki, a város külterületén azonban a szükséghez képest minden korlátozás nélkül kiadható az iparűzési engedély. »Amennyiben társas ipar­űzés, vagy bármiféle oknál fogva — mondja a tervezet — a vállalkozók iparűzése a köz­szükségletet nem elégítené ki, további két te­metkezési vállalkozói iparengedély adható ki. Azt, hogy ezen további kél engedély kiadá­sának szüksége fennforog-e, a város polgár-* mestere állapítja meg.« ' Ha az engedélyes temetkezési vállalkozók! üzleteik racionalizálása érdekében szövetkezei alakításával, vagy más módon társasviszonyba lépnének, iparengedélyüket a kiadható enge­lyek számában továbbra is nyilvántartják^ azonban az ilyen társasvállalat árszabását mindig a polgármester állapítja meg és al társas iparűzést az iparhatóság csak azzal a feltétellel engedélyezheti, ha a társasvállalat a közsegléyre szoruló szegények ingyenes te-> metésére kötelezi magát. (Igy megoldódna végre az úgynevezett »Istenneves« temetéseid kérdése is.) A szegedi vállalkozók árszabáj lyának legalább tiz százalékkal olcsóbbnak kell lennie a budapesti községi temetkezési üzem mindenkori árszabásánál. A város hatósága függetlenül a kiadható iparengedélyek számától, fentartja magának' a jogot, hogy mindenkor a kontingensen kivül is felállíthat községi temetkezési üzemet. Ki­mondja a tervezet azt is, hogy az, aki a szabályrendelet rendelkezéseit megszegi, ki­hágást követ el & hatszáz pengőig terjedő pénzbirsággal büntethető. A szabályrendeletet szombaton tárgyalja á jogügyi bizottság. Holubán győzelme a professzionista világbajnoki versenyen Budapest, szeptember 18. A Beketow-cirkusz­ban folyó professzionista birkózó világbajnoksági mérkőzés során ma este Szórádly alól maradt az erőszakos Krauseval (Luxemburg) szemben. Cson­tos győzött a német Landauer felett, Holubán pedig az osztrák Solar felett. Wilch bajor nehéz­súlyú frirkozó a tiroli Sroksch elleni küzdelemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom