Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-18 / 209. szám

1930 szeptember íí. DfiLMAGY'. 'SZAG A polgármester kiterjeszti a kolcsönakciót az örökbérleti telektulajdonosokra is Szerdán harmincan jelentkeztek a kedvezményes kölcsönért '(A 'Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy a polgármester mozgalmat indított a munkanélküliség elleni harc frontjának kiszélesítésére. Felhívta azokat a szegedi polgárokat, akiknek tehermentes telkük és valami készpénzük ig van, hogy építkezzenek", mert a város hosszúlejáratú, kedvezményes építkezési kölcsönt szerez számukra. A polgármester Szerint a várts nem teremthet annyi munkaalkalmat Szegeden, amennyi a növekedő munkanélküliség veszedelmét elháríthatná, mivel pedig a város polgárságának is érdeke, hogy a kenyértelenség veszedelme minél kevésbé fenyegesse a város nyugalmát, a vagyonosabb polgárok saját érdeküket szolgálják, ha magánépitkezésekkel enyhitik a munkanélküliséget. A polgármester eredetileg csak a telektulajdonosokra gondolt, szerdán azonban elhatározta, hogy kiterjeszti akcióját azokra is, akiknek örökbérletü telkük van, tehát a Somogyitelep telekbérlőire is. Felhívása, amelyről csak szerdán számolt be a Délmagyarország, elég nagy visszhangot keltett. Szerdán délelőtt közel harminc telektulajdonos érdeklődött ördögh Lajos tanácsnoknál, a polgármesteri hivatal vezetőjénél a kölcsön feltételei iránt, ördögh tanácsnok a jelentkezőket összeírja, feljegyzi vagyoni viszonyaikra vonatkozó adataikat és a polgármester, amikor elegendő jelentkező lesz, megkezdi a kölcsön fölvételére vonatkozó tárgyalásokat a belügyminisztériumban. a s&egedi gazztiálc asszályUárát ötezer f>oldon teljesen elpusztult a termés — 26 ezer pengőt leírnak a gazdálc adótartozásából ? (A Délmagyarország munkatársától.') A nyári szárazság nagy károkat okozott az idei termésben. A károsult gazdák legnagyobb része olyan szorult helyzetbe került, hogy adófizetési kötelezettségét sem teljesítheti. A földmivelésügyi miniszter rendeletére most összeírták a szegedkörnyéki aszálykárokat. Az Összeírást a földnyilvántartó hivatal végzi. Az Összeírás eddigi adatai szerint a legnagyobb a kár a tengeri- és a paprikaültetvényekben. A károkat három kategóriába osztják, a legkisebb kár ugyanis a várt termésnek körülbelül egyharmad része, ahol nagyobb a kár, ott eléri a kétharmad részt is, de vannak területek, ahol elpusztult az egész termés, a nővényeknek még a szárát is kiégette a hőség. ' A városkörüli feketeföldeken, Bodomban és Röszkén aránylag még jó a termés. Itt alig állapítottak meg aszálykárokat, sőt találtak olyan földet is, amelyen a tengeri holdankint tizenöt mázsát hozott. Azon a termőföldszakaszon azonban, amely Röszkétől az alsóközponti müutig terjed, a kár átlagosan egyharmados, a Kálvária-uttól a felsővárosi feketeföldekig viszont százszázalékos kárt találtak. Az aszálykárok megállapítására kiküldött bizottság eddig 10.500 parcellát vett fel és annak az adónak az összege, amit a megállapított aszálykárok alapján leírnak a gazdák adótartozásából 26.000 pengő. Ötezer holdon a termés teljesen elpusztult. A földadónyilvántartó hivatal most irja össze az adatokat és ha elkészül a kimutatással, átküldi a pénzügyigazgatósághoz, ahol egyenkint állapítják majd meg a leírandó adó összegét. Elkészült a csatornázási szabályrendelet Általános mozgalom a legújabb adó ellen (A Délmaggarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság legutóbbi javaslata alapján a polgármester elrendelte a csatornázási szabályrendelet tervezetének elkészítését. A tervezet most készült el, azt a város házinyomdájában sokszorosították és az egyes példányokat szétküldték a bizottsági tagoknak. A pénzügyi bizottság, mint emlékezetes, szótöbbséggel hozott határozattal járult hozzá a polgármesternek ahoz az indítványához, amelyben a szivattyuzási adó behozatalát javasolta a jövő évi költségvetés másfélszázezer pengős deficitjének eltüntetésére. A most szétosztott szabályrendelettervezet azonban nemcsak a szivattyuzási adó kulcsát, alapját és behajtásának egyéb körülményeit állapítja meg, hanem általában is szabályozza a csatornaépítés és a csatornahasználat feltételeit. A tervezet kétféle csatornáról emlékezik meg. Az első csoportba a közcsatornákat sorolja, amelyek közterületeken, uccákon, tereken vezetnek keresztül, de amelyekbe a magántelkek, illetve az uccavonalakon belül fekvő ingatlanok bekapcsolhatók. A második csoportba a magánterületeken épitett magáncsatornák tartoznak, amelyek fölött az ingatlan tulajdonosa rendelkezik a szabályrendeletben megállapított keretek között. Az uccavonalakon belül fekvő ingatlanok szennyvizének és ereszvizének a közcsatornákba való bevezetéséről a tulajdonosnak kell gondoskodnia, üres telket azonban csak akkor kell bekötni, ha ezt a város polgármestere egészségügyi, vagy egyéb okból elrendeli. A bekötés különben kőtelező és ennek költségeit a tulajdonos viseli. A betorkolásért minden telektulajdonos 10 pengő betorkolási dijat fizet. A tervezet 17. paragrafusa szerint a közcsatornák épitésének, kezelésének és fentartásának költségeit a város viseli, azonban ezekhez a költségekhez a város érdekelt közönsége részben »csatornaépitési járulék«, részben pedig »csatornaüzemi járulék« (ez a szivattyuadó) cimen hozzájárulni köteles. A nuuuummummniiniiiiimmmmmm 11111 n 111111 ccri Bécsi utamróB legújabb női kalapokkal megérkeztem Knitfel Konrád Kárász ucca 15. Széchenyi íér 2. Imiim rrillULUmi Mindenki az ön fogaira náz. Csak* Is Ápolt fogak teszik teljessé az ön külsejét. Tehát az Odol kozmetikum. Ha ál-> inndóan használjuk, széppé és egész-i ségessé teszi a fogakat De még más] hatésa Is van. Antlszeptlkusan hatlj Az Odol nemcsak ápolja, hanem védi] Is a fogakat S az Odol még nagyon gazdaságos ts a használatban* csatornaépítési járulékot az ingatlan tulajdonosa fizeti, a járulék pedig a telek uccai vonalára eső csatornarész huszonöt százaléka. Csatornaüzemi já. rulékot minden olgan ingatlan atán fizetni kelt,, amelyet a közcsatornába bekötöttek, vagy amelyeknek bekötése kötelező. A csatornázási járulék alapja a házadóval terhelt épületeknél a házadó alap-, jául szolgáló bér, az adómentes épületeknél pedig a tényleg befizetett bér, a házadómentes üres telkeknél a becsérték, a középületeknél a bérérték, az ipartelepeknél a bérérték és a foglalkoztatott munkások száma. A csatornázási járulék alapja a becslés utján megállapított érték hat százaléka az üres telkeknél, mint bérérték. A becslést a vá-1 rosi mérnöki hivatal végzL Az ipartelepek csatornaüzemi járulékának alapját1 szintén becslés utján állapítják meg, ugy, hogy a becsérték hat és félszázalékát veszik alapul. A járulék kulcsa a házadóval terhelt ingatlanok összes lakrészei után a bér két százaléka, a középületeknél három százalék, az ipartelepek után négy százalék és az ötvenen felüli munkások után személyenkint 50 fillér. A .csatornaüzemi járulékot a bérlő, ha bérlő nincs, az ingatlan tulajdonosa, illetve haszonélvezője, középületeknél az ingatlan tulajdonosa, illetve az ingatlant használó hivatal, az ipartelepeknél az iparüzem tulajdonosa fizeti. A csatornaépítési járulékot a mérnöki hivatal kimutatása alapján, a csatornaüzemi járulékot pedig az adóhivatal kimutatása alapján évenkint a pol. gármester állapítja meg. A megállapított járulékot fizetési meghaggással közlik az érdekeltekkel, akik ellene a közigazgatási bizottság adóügyi albizottságához fellebbezhetnek. Az albizottság határozata ellen a közigazgatási bírósághoz fordulhatnak panasszal. Akik a szabályrendelet rendelkezéseit megsértik, kihágást követnek el és 1 pengőtől 100 pengőig terjedő pénzbüntetést kapnak minden egyes esetben. Ezek a tervezet fontosabb rendelkezései. A tervezetet valószínűleg még ebben a hónapban letárgyalja a jogügyi bizottság, majd a legközelebbi közgyűlés elé kerül. Értesülésünk szerint a városban nagyarányú mozgalom van indulóban a tervezett uj adó ellen. A háztulajdonosok, akik leginkább azt kifogásolják, hogy a saját maguk által használt lakások után is fizetniük kell járulékot, már erősen szervezkednek a közgyűlési harcra, de szervezkednek a lakók is, akik az ellen tiltakoznak, hogy minden egyes ujabb adónemmel a váron állandóan ugganazt a kategóriát terheli meg. Igen nyomós érv a tervezet ellen az is, hogy a város közönsége csatornaépítési hozzájárulást az általános csatornahálózat építési költségeinek fedezésére szánta, ha tehát a város ezt a jövedelmet most a költségvetési deficitek eltüntetésére használja fel, a csatornázás lehetőségét csökkenti vele,