Délmagyarország, 1930. szeptember (6. évfolyam, 196-219. szám)

1930-09-18 / 209. szám

4 DÉLIflAGYARORSZAG 1930 szeptember 24. Mindenki benne van H. G. Wells legújabb regényében „Parham ur diktatúrája" címen politikai regényt irt a nagy angol iró London, szeptember. (A Délmagyarország londoni levelezőjétől.) H. G, Wells leg­újabb regénye, »Parham ur diktatúrája*' úgy­szólván az egész világ számára iródott. Mindenki benne van. Egész Európa, Amerika, az exotikus földek, — sőt a magyar nemzet is szerepel ebben a különös szatirikus regényben. Mert Wells foko­zatosan olyan témákra veti magát, amelyekben saját korának összefoglaló képét, a modern em­ber százrétü életének ezerféle megnyilvánulását igyekszik egy erőteljes tablóban megrajzolni. A William Clissold-ban egy megható szerelmi re­gény keretét töltötte ki a mai Anglia hatalmasai­nak rajzával: legújabb regénye gyilkos karrika­tura, amelyen az egész ország nevet, talán ma­guk Anglia vezető politikusai is, akikkel Wells alaposan elbánik. A regény eléggé divatos ötlettel kezdődik. Egy, spiritiszta szenánsszal, Parham ur, egykori oxfordi diák, rászánja magát, hogy réáztvegyen egy spi­ritiszta összejövetelen és miközben a médium titokzatos jelekett ad, a derék Parham szép csön­desen elalszik és fújja a kását. Horkol. Álma igen szép. Azt álmodja, hogy a médiumból ki­áradó ektoplázma fölszivja az ő lelkét és most belőle, az egykori Parhamból egy uj, más pla­nétára való lény lesz, akire uj alakjában az a hivatás vár, hogy reformálja Angliát. Legelső dolga ebben az uj földi mezében az, hogy nevét meg­toldja egy szótaggal. Igy lesz a Parhamból Pa­ramount és most már csak egy picike titulus kell hozzá, hogy máról-holnapra lord Paramounttá váljék. Anglia uj apostola hamarosan munkához lát. Az Albert Hallban nagy gyűlést hiv össze, bejelenti a tömegnek, hogy milyen fontos hivatást akar betölteni és még a népgyűlés folyamán meg­alakul az uj párt: a Paramount-párt, amelynek népszerűsége nőttön-nő, ugy, hogy lord Paramount elhatározza: röviden és radikálisan végét veti a parlamentáris uralomnak és megcsinálja a maga diktatúráját. Az államcsíny sikerrel jár. Igaz ugyan, hogy, pokoli jelenetek játszódnak le, amig Paramount lord kezébe kapja a főhatalmat. Wells szatírája . helyenként Swiffre emlékeztet. Az alsóházban I igen súlyos vita folyik. Valami olyan fontos kér- | désről van szó, mintha arról kellene dönteni, hogy a csövestésztánál előbb kell-e lyukat el­készíteni és köréje önteni a gyúrt tésztát, vagy megfordítva. A Ház baloldalán ül az uj munkás­kormány, amelynek tagjai vagy rajongó idealis­ták, vagy a szocializmus kalandorai. Vezérük Ramsy Mac Dougal (ez az első név az, amelyet Wells ugy torzított el, hogy pontosan rá lehet ismerni, hogy Ramsay MacDonaldra gondol, de ugyanígy változtatja meg a többi ismert angol politikus nevét is), maga a megtestesülése a ha­bozásnak, a határozatlanságnak. Megütközve néz a parlamentbe betóduló ost­romló tömegre, nem tudja mitévő legyen. Végre azonban feláll, beszédbe kezd, de senki sem hall­gat rá, miközben a Paramount-párt milicája meg­kezdi a tisztogatás munkáját. A képviselők nem állnak szembe a rohammal. Megriadt nyáj módjára, lökdösve, öklöződve tódulnak ki a folyosókra és csak Sir Cesbert Moses (Sir Oswald Mosley miniszter) az egyetlen, aki egy utolsó kétségbeesett gesztus­hoz folyamodik. Szeretné feltüzelni a kormány­pártot, hogy legalább kollektive tiltakozzék a bru­tális merénylet ellen. Philip Snowfield, aki sápadt és epés, mint az igazi Snowden' valósággal oda van szegezve a helyéhez és átkokat mormog ma­gában. De a katonák őt is kituszkolják. A par­lament balszárnyának desperadóját, Waxont ugy kell kihuroolni és hosszú fekete haja végigsepri a szőnyeget. A liberálisok méltóság­teljesen vonulnak ki a parlamentből, élükön Salnt George.val, aki kidülleszti mellét, megrázza fejét, hogy sörénye valósággal lobog és kezét előkelően fonja össze frakkja mögött. Igy vonul ki Lloyd George, — helyesebben mondva Saint George. A konzervatívok, akiknek a sorait amugyis meg­osztotta már a sok verekedés és civódás, olyan képet vágnak a játékhoz, mintha alapjában örül­nének a váratlan fordulatnak. Sir Austin Chamber­lainnek az arcán a megrögzött diplomata hagyo­mányos mosolya sugárzik. Cafo lord pedig óriási gallérjával bánatosan sóhajtja bele: «Nekem kel­lett volna ezt • megtennem egy évvel ezelőtt!" (Ez a fursca alak a regényben Sir Wilfred Ja­meson Jicks, de könnyű ráismerni benne a volt konzervatív belügyminiszterre, Johnson Hicksre. akit szigorú reformátort elvei miatt neveztek el tréfásan Calo lordnak.) Lord Paramount eszerint Anglia diktátora lett Kemény kézzel lát a munkájához. Megszűnteti az éjjeli lumpolásokat, óriási adót vet ki a pezsgőre, majd külpolitikai kombinációkba kezd. Szövetséget akar összehozni egy Oroszország ellen indítandó háború céljaira, de Amerikát semmibe sem veszi, mint ahogy egy Oxfordban végzett diák fölényesen lenézi az amerikaiakat Pedig Amerika igen fontos szerepet játszik a most már fantasztikusnak induló regény további folyamán. Amikor a háború ki­tört Oroszországgal, egy, amerikai hajó elsülyed a kinai vizeken, ahol az angol flotta megkezdte a blokádot és Anglia viszonya az Egyesült-Államok, hoz ís mind kínosabbá válik. A brit hadiflotta megkapja a parancsot, hogy induljon Kanada felé. Az Atlanti Óceán közepén találkozik az angol és az amerikai hajóhad. A két ország kőzött még nincs hadiállapot és a két admirális azt a paran­csot kapja országaik kormányaitól, hogy tartózkod­janak minden provokációtól. A véletlen azonban keresztülhúzta a diplomaták számítását Egy ha­talmas jéghegy, amelyet az amerikai flotta nem vesz észre, arra kényszeritette az angol hajóhadat, hogy útirányát megváltozttassa. Ezt a mozdulatot az amerikaiak provokációként fogják fel és az első amerikai dreadnoughtból elszabadul az első bomba, megkezdődik a rettenetes harc a két flotta között, vagy két és fél tengeri mérföld távolságban. Mikor a borzalmas ütközetnek vége van, a két admirális kezd tisztán látni a szörnyű füsttenger felett A két hatalmas flottából mindössze két brit és há­rom amerikai páncélos hajó marad meg... Az Egyesült-Államok és Nagybritannia a szörnyű pusztítás után megszűnnek a világ vezető tengeri hatalmai lenni. Három nappal utóbb az egész föld lángba boruL Franciaország és Németország a' régi dühös szenvedéllyel esnek egymásnak. Fran­ciaország pedig az európai egyensúly érdekében azt követeli, hogy Britannia ragaszkodjék a locar. noi egyezményhez. Magyarország megtámadja Ro­mániát, amellyel együtt Csehszlovákia és Jugo­szlávia Franciaország körül sorakoznak. Spanyol­ország ágyúit a Gibraltárt védő angol uralom alatt í levő hegyeknek szegezi. Keleten az arabok zen­dülnek fel, India óriási lázadást szít és a brit birodalom gyarmatai kimondják függetlenségüket, Paramount diktátor ebben a kétségbeesett helyzet­ben egyetlen mentő megoldást talál. Az «L>-gáz, ez a titokzatos öldöklő méreg az, amellyel ha­talmát megmentheti. A szatirikus és torz karrikatnrára hajló regény itt mintha visszatérne egy kiépít Wells régi fan­tasztikus témakörébe. Az »L«-gázt az angol part egy csendes, elhagyatott zugában készíti egy ké-, mikus egy gazdag pénzember társaságában. De internacionális szelleműek és nem hajlandók tit­kukat a diktátornak elárulni. Lord Paramount elhatározta, hogy kalandos cselszövések utján ke­riti birtokába a félelmetes titkot. Egy katonai tanácsadójával útnak indul, hogy megszerezze a gázt de foglyul esnek a titokzatos laboratórium), ban. Már-már arra veszik rá Paramountot hogy, egy pacifista egyezményt irjon alá, a diktátor katonai tanácsadója azonban türelmét veszti, elő­veszi revolverét és belelő a lombikba, amelyben a pusztító gáz mérge forr. Rettenetes rázkódtatás éri a partot, — Paramount őrült álma véget ér. Ez a regény rövid foglalata, amely igen vidám olvasmány egészen addig a pontig, amig Wells j nem tér a gázügy meséjére. 'Alsóvároson szárítják a paprikát. 80 pengős pénzbüntetés helyett félévi börtön egy elzálogosított kerékpár miatt (A Délmagyarország munkatársától.') A szegedi törvényszék Vi/d-tanácsa szerdán érdekes sikkasz­tási ügyben hozott Ítéletet Pelyva János a mult évben kerékpárt vásárolt Kiss Dezső makói ke­rékpárkereskedőtől, A kerékpárt, amelyet tulaj­donjog fentartással vásárolt meg, nemsokára be­hozta Szegedre és a városi zálogházba elzálogosi. totta. Amikor Kiss Dezsőnek tudomására jutott a dolog, feljelentést tett Pelyva ellen. Az ügy, mivel kis összegről volt sző, a makói járásbíróság elé került. A biróság bűnösnek mon­dotta ki Pelyva Jánost sikkasztás vétségében és 80 pengő pénzbüntetésre ítélte. Pelyva János az ítéletben megnyugodott, igy az jogerős lett Idő­közben kiderült, hogy Pelyva János már több­izben volt büntetve, ugy, hogy ezek a büntetések mostani bűncselekményét bűntetté minősitik. Az ügyben az ügyészség újrafelvételi kért és vádiratot adott ki Pelyva ellen sikkasztás büntette miatt A szerdai tárgyaláson Pelyva elismerte, hogy a tulajdonjog fentartásával vásárolt kerékpárt el­zálogosította és a felvett pénzt elköltötte. Elismerte ezenkívül azt is, hogy már többizben büntetve volt A biróság rövid tanácskozás után Pelyva Jánost 6 havi börtönbüntetésre Ítélte. Az Ítéletben Pelyva János megngugodott. Jl sssin£)áx s&ombaíon, 20-án nyit. Jegyárusítás d. e. 9-12-ig, d. u. 2 7-ig a Déimagyarország jegyirodájában. párisi űlvalszacsOK szőrmeáruháza Szeged, Széchenyi lér 6. s&Ám. Szőrméket, szőrmebundákat a legelegánsabb kivitelben tartunk raktáron és mérték után is a legpontosabban készítünk. 202 Alakításokat, javltáSOkait jutányos árban vállalusbtj Méhet és Privintzky

Next

/
Oldalképek
Tartalom