Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-22 / 187. szám

f§3ö atfgtiszfuS TB. ÖÉLMÁ HYAIÍ OT?SZXG 3 Másfélmillió angolfontos kölcsönt ajánlott egy angol lökés a városnak A. Coates feltűnést kellő levele a polgármesterhez — A városházán kedvezőnek találják a feltételeket és megkezdik a tárgyalásokat (A Déimagyarország munkatársától.) Nemrégiben megirta a Déimagyarország, hogy a város szeptember elsejével zárszámadást ké-. szittet a belügyminisztérium számára, hogy engedélyezze a másfélmilliós függőkölcsönnek még fel nem vett részét, négyszázezer pengőt, miután a földbérhátralékok ismét szaporodtak. A városnak sürgős szüksége lenne erre a négyszázezer pengőre. Az uceák és terek siralmas állapotban vannak, az aszfaltburkolatot kockakövekkel foltozgatják. A helyzet pedig egyre vigasztalanabb lesz. A költségvetés egyötödrészét a kétmilliópengős kamattétel teszi ki és a horribilis teher miatt egyetlen fillér sem jut hasznos beruházásra. A fokozódó szükségletekkel szemben az állandóan csökkenő bevételek állnak és ilyen körülmények kőzött nagy feltűnést keltett az a levél, ami csütörtökön délelőtt érkezett dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek. Coates Svájcban élő angol tőkés irta a levelet, amelyre felderült a polgármester arca. Olyan feltételekkel kinál kölcsönt Szeged városának A. Coates, aminőre csak a régi békeidőkből volt példa. Alapos üzleti megfontoltsággal, két sürün teleirt oldalon, mindenre kiterjedően érdeklődik az angol tőkés. — Jól tudom — irja levelében —, hogy Trianon után milyen nehézségekkel kell megküzdeni a magyaroknak. Ismerem a város helyzetét, ismerem viszonyait és éppen ezért azt hiszem, hogy Szeged táros mái nehéz helyzetében nem utasítana vissza egy angol kölcsönt. Számos barátommal az angol pénzpiacon, hajlandók volnánk ezt a kölcsönt Szegednek folyósítani és mintegy másfélmillió fontot (40 millió pengő) rendelkezésre bocsájtanf. A bölcsön kamatáért 5.75 százalékot számitanának. 1955-ig csak a kamatot kellene fizetni, 1955-től 1975-ig kerülne a sor a töke törlesztésére. A kölcsön folyósítása 96-os árfolyamon történne és a kamatokat 'félévi részletekben fizetné a város. Coates levelének további részében pontos feleletet kér arra, hogy van-e szüksége a városnak ilyen összegre; melyik évben hajlandó visszafizetni a kölcsönt; milyen célra fordítaná a másfélmillió fontot, mennyi a város lakossága; milyen nevesebb iparokat űznek Szegeden; végül pontosan körülírni, hogy milyen összeget használna fel a város a nagyvenmilíió pengőből? Felhívja a figyelmet A. Coates arra, hogy ez a kölcsön igen kedvező lenne Szegedre. A németek most Amerikában 93—95-ös árfolyammal, 61/2—7 százalékos kamattal veitek fel kölcsönöket. A németek most mindent elkövetnek, hogy Londonban is legalább ilyen feltétellel szerezhessenek kölcsönt, de Dyilt titok, hogy a jelenlegi viszonyokat az angolok nem tartják alkalmasnak német kölcsön folyósítására. Annál szívesebben vennék fel az öszszeköttetést a magyarokkal. Levele végén megjegyzi, hogy amennyiben a városnak konveniálnának feltételei, azonnal tudassa vele, hogy a megfelelő lépéseket megtehssse. A svájci angol tőkés levele a városházán természetesen nagy izgalmat keltett. Somogyi polgármester kijelentette, hogy a békeévek óta ilyen kedvező kölcsönajánlat a városhoz nem érkezett. Coatesnek már a pénteki nap folyamán levelet ír a város, amelyben tűdfára adják, hogy a város a kölcsönről hajlandó az angolokkal tárgyalásokba bocsájtkozni. A. Coates azonkívül minden kérdésére kimerítő és pontos feleleteket fog kapni. Egyidejűleg felterjesztést intéznek a belügyminiszterhez, hogy volna-e kifogása a kölcsön felvétele ellen és a felterjesztésben a város rámutat arra, hogy nemcsak a jelenlegi és átlagban tíz százalék kamatterhet jelentő húszmillió pengőt kitevő kölcsöneit konvertálhatná a város, hanem megoldhatná a külvárosi csatornázás és a kövezés régóta húzódó problémáját. A svájci ajánlat ügyében kérdést intéztünk Scultéty Sándor főszámvevőhöz, aki a következőket mondta: — A. Coates ajánlata rendkívül kedvező a városra, már csak abból a szempontból is, hogy összes kölcsöneinket konvertálhatnánk, azonkívül sok függőben levő problémát oldhatnánk meg. Miután a kölcsön igen kedvezőnek látszik, Coates-szel a tárgyalásokat felvesszük* Letartóztatták Horváth Rital őrnagyot Hadbírósági eljárás indult meg, mert az őrnagy „módot nyújtott arra, liogv katonai iratok illetéktelen kezekbe juthassanak" (A Déimagyarország munkatársától.) A Déimagyarország beszámolt szerdai számában arról, hogy fegyelmi eljárást indítottak Horváth Antal szegedi őrnagy, ellen. A hivatalos lap közlése élénk feltűnést keltett Csütörtökön azután az ügyről szűkszavú hivatalos jelentést adtak ki. A hivatalos közlés a következőket mondja: »A Szegeden fegyelmi eljárás alá vont Horváth Antal őrnagy szabálytalan magatartásával módot nyújtott arra, hogy katonai jelentőségű iratok illetéktelen kezekbe juthassanak. A szabálytalanságok megállapítása után Horváth Antal őrnagy letartóztatásba került, amellyel egyidejűleg a hadbirósági eljárás is megindult. Minthogy az ügy kivizsgálás alatt áll, amig a vizsgálat befejezést nem nyert, hivatalos helyről részletes tájékoztatást nem. adnak ki,* Szegedi Központi Takarékpénztár elnevezés alatt rekonstruálja a Szeged-Alföldi Takarékpénztárt a Mohtár (A Délmagyarország munkatársától.') Szenzációja van Szeged közgazdasági életének. Uj pénzintézet létesül, amely a volt Szeged-Alföldi kereteit és helyiségét használja fel. A Szeged-Alföldi, amelynek kereteit most a budapesti MOKTÁR akarja átvenni, 1906 őszén a legjobb kilátásokkal indult, amelyet azonban merész spekulációk és a később bekövetkezett dekonjunktúra teljesen elsorvasztott A bankot annakidején Holtzer Dániel alapította Heisler Aladár és Csztrogonácz János szabadkai lakosok bevonásával, 500.000 korona alaptőkével. Az intézetnél nagyobb érdekeltséget vállaltak dr. Pap Róbert, aki ügyésze is volt a banknak és Jerneg Zoltán földbirtokos, nemkülönben Erdélgi Sándor és dr. Sző]-.* Gyula országgyűlési képviselők. Ez utóbbiaknak sikerült megnyerni az elnökségre báró Gerliczg Ferenc deszki földbirtokost aki viszont Kugler Albertet, az Osztrák-Magyar Bank aradi fiókjának főnökhelyettesét hivta meg a vezérigazgatói állásra. Szeptemberben kezdte meg működését a Szeged-Alföldi, de októberben már egyenetlenség támadt a vezetés körül, aminek következtében Holtzer és a két szabadkai érdekelt megváltak az intézettől. Részvényeiket a budapesti érdekeltségből alakított szindikátus vette át Az 1912-ben megtartott országgyűlési választások szerephez juttatták a Szeged-Alföldit amenynyiben az elnök Gerliczy báró volt a munkapárt jelöltje, aki mellett a bank egész tisztikara korteskedett élén a vezérigazgatóval és néhai Pálfy Dániellel, akit abban az, időben ugyancsak ez a bank financirozott. Gerliczy győzött és hálából a budapesti Hungária-bank igazgatójává választatta meg Kugler Albertet akinek helyére Pataki Vilmos szabadkai bankigazgatót hivta meg az igazgatóság. Az uj igazgató rövidesen kénytelen volt megállapítani, hogy a Szeged-Alföldi Takarékpénz- _ _____ _ 1r reueÍésébe,n feltú®íf? hibákat_ követtek fesz szükség.' A szegedi pénzintézetek' maguk lag biztosította- Ekkor jött a háború, "amely min den reális kalkulációt felborított és amely a Sze ged-Alföldit a legsúlyosabban érintette a szegedi pénzintézetek közül. A Mercur-bank teljesen visz szahuzódott és aktívabb tevékenységre Szegeden még a háború után sem volt hajlandó. Érdekelt ségét rövidesen el is adta az orosházi Herczeo Ferenc földbirtokosnak és a PóZ/í-családnak. Megfelelő tőke hiján az uj rezsim alatt sem vál' életképessé a bank, amely snlyos helyzetében í> MOKTÁR-nál keresett és talált némi támogatási Közben a Szeged-Alföldi részvénypakettje teljesen a MOKTAR birtokába került, később a bank beren dezése is, sőt egy idő óta a házbért is a MOKTA1 fizeti. Egyszóval a Szeged-Alföldi voltaképen f MOKTAR tulajdona. Most ismételten napirendr* került a Szeged-Alföldi átalakulása, illetőleg e MOKTAR szegedi térfoglalása. A szegedi pénzintézetek természetesen ve gyes érzelmekkel fogadják a hírt, mert meg győződésük szerint is sokan vannak a rendel keZésre álló kevés mobil pénz kihitelezésére A közönség, különösen a kereskedők és ipa rosok, természetesen nem idegenkednek a7 uj alapítástól, mert szerintük uj versenytár? uj pénzt hoz a városba, amire igen nagy szük ség van. Az uj alakulásról három nyilatkozatot kértünk. E nyilatkozatok a kővetkezők: Kozma Ferenc a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója a következőket mondotta: — Hallottam róla, hogy, a Moktár átveszi és üzembe helyezi a Szeged-Alföldi Takarékot. Szerintem az uj pénzintézetre ezidőszerint és sajnos, belátható időn belül, alighr. el. Tulkönnyelmüen hiteleztek ki nagy összegeket és a pénzek behajtása körűi kezdettől fogva nehézségek mutatkoztak. Legnagyobb tranzakciója volt a Szeged-Alföldinek a Jerney-ház megvásárlása 550.000 koronáért, de erre csak 50.000 korona készpénzt fizetett ki, mig a fennmaradó félmillió koronára takarékkönyvet kapott Jerney. A takarékkönyv beváltása körül később súlyos nehézségek merültek fel, de később egyességgel végződött a bonyodalom. Pataki Vilmos látván a helyzetet arra törekedett hogy egy budapesti intézetet szerezzen, amelynek védelme alatt nyugodtan működhetne a bank. Ez a törekvése sikerült is, amennyiben a budapesti Mercur-bank olyan érdekeltséget vállalt a SzegedA1 földinél, amely további nyugodt menetét látszóis meggyőzik a kínálkozó pénzmüveletek lebonyolítását, sőt meggyőznék akkor is, ha kevesebben lennének, mint ahányan vannak Nincs rá eset, hogy egy jogosult hiteligény kielégittetlen maradna a városban és merem mondani, hogy például a vezetésem alatt álló Szeged-Csongrádi egymaga is rendelkezik akkora tőke fölött, hogy a jogosult hiteligényeket kielégíthetné. Minden hiteligénylésnél elmegyünk a lehetőség határáig és ha mégis néha el kel! zárkóznunk, annak a mai nehéz viszonyok az oka és az, hogy ma fokozottabb mértékben kell ügyelnünk üzletfeleink reánk bízott pénzére. Nem hiszem, hogy a Moktár