Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)
1930-08-13 / 181. szám
síECED. Szerkesztőség: Somogyi ucca ,2.1. em. Telefon: 13—33.^Kiadóhivatal, „rtlcítínkönyvíar és [egyiroda : Aradi ucca Telefon: 30Ö. ^ Nyomda ; Liiw , fpóí ucca 19. Telefon : 16—34. Távirati levélcím: Délmagyaronzág Szeged. Szerda, 1930 augusztus 13 Ara 16 fillér VI. évfolyam, ISI. sz&m ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3-20 vidéken és Budapesten 3-bO, kUlfUldön Ö-40 pengő. - Egyes szám éra hétköz« nap 1G. vasér- és Ünnepnap Í4 iltl. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megfelenlk hétfő Kivételével naponta regge Knopf Aladár Minden nap látni lehetett a Tisza-kávéház tájékán. Apró, szapora lépései voltak, mégse :ietett soha. Kissé gunyoros vonalú szájában mindig szivarvég parázslott. Az egyenes tartású vállak fölött mereven egyenes és erös nyakról kissé mosolygós arc tekintgetett — előre. Kékszemű, csendes ember volt. Kötelességek rabja. Kulturkölelességeké is. Most már az áldozatuk. Talán három éve, hogy Szegedre vetődött egy magántisztviselő, aki kivételes hivatottsággal tudott irni, de képtelen volt álláshoz jutni A tehetséges fiatalember érdekében az egyik napilap szerkesztője mindenhol eljárt, ahol a legkisebb remény kecsegtetett. Egyszer csak Knopf Aladárhoz vezettek a szálak s a szerkesztő itt is minden érvet felsorakoztatott, hogy az állást megszerezze pártfogolnának. Knopf. akinek^az örökéletbe átköltözött arcáról egy buta zsineg szombaton űrökre lefojtotta a mosolyt, ezt válaszolta: — Tessék felküldeni azt az urat hozzám. Szeretnék egy kicsit elbeszélgetni vele. A legnagyobb valószínűség szerint akceptálni fogom. " Délután már dolgozott az irő-hívatalnok. S taásnap, amikor a szerkesztő telefonált Knopf Aladárnak, hogy a szívességét megköszönje, ezt a választ kapta: — Kereskedö-ember az ilyen kérést mindig teljesiti. Ez kötelességünk s mi, amig csak lehet, megtesszük a kötelességünket. Akkor reggel, amikor az öngyilkosságot fölfedezték, erre járt a szerkesztőség felé ennek a városnak egyik legrégibb és legismertebb kereskedője. Mindenki tudja róla, hogy egész életében fáradhatatlanul dolgozott és hogy évtizedek becsületes munkája után most — semmije sincs. — Mit szólnak ehez a Knopf Aladárhoz? - kezdte az öreg ur. Ilyen derék kereskedő. S milyen nyugodt, higgadt ember volt! Igaz, azt mondják, önmagukra nézve az ilyen emberek a legveszedelmesebbek. Azt hallom, sokat vesztett mostanában gyapjún s csak az egyik szegedi intézettől százezerpengős bankgaranciája volt. Higyjék el az urak, nem dudálom szegényt. Megértem. Csak bomlott idegzetű emberek birják elviselni, amin egy kereskedőnek mostanában keresztül kell menni. Rettenetes idők. A háború előtt 450 ezer aranykorona vagyonom volt. Ma semmim sincs. Nem a nyilvánosság számára mondta ezeket a kereskedő s mi itt a szerkesztőségben tudtuk, hogy igazat beszél'. De azt is tudjuk, h°gy lehúzott rollók éktelenitik el a Széchenyitér egykor megszakittatlan üzletsorát, hogy a Klauzál-téren, a Kigyó-uccán, a Kárásznccán évtizedes cégek és vagyonok omlottak ^sze, mentek át megrázkódtatásokon. Vagyonok és öngyilkos tönkrementek hullái gyakran szakítják ma meg dolgos és tisztes keresnők dus sorát s még mindig csak nagyneha látjuk a javulás fölvirradásának és irányának egy-egy csekélyke jelét. A halasi polgármester már reklamálja a kereskedőt Haasra- A szegedi hatóság nem vesz tudomást a ^rgönyről. Irattárba teszi. Nem akar Harsnak kereskedőt adni. Valamikor egészen jztosan volt Halasnak elég kereskedője. Legjobb annyi, amennyi kellett. Ha otthon roadt a gyümölcse, annak nem az volt az oka. hogy nem voltak kereskedői. De akkor az átkos liberálizmus tartotta rabigában az országot. Akkor nem csináltak Futurát állami pénzen. Akkor a kereskedelmi miniszter kereskedelempolitikája nem abban excellált, hogy ő nem ellensége a — kereskedelemnek. Akkor nőtt és gyarapodott a kereskedők tábora, tekintélye, jóléte s munkájukból előnyök és erők hárultak a nemzeti életre. Akkor öreg korára nem vesztette el a munkáskezü kereskedő, amivel fiatalon kezdte. S a Knopf Aladárok, akik elméletben és gyakorlatban magasabbrendü magyarázatot adtak a kereskedői hivatásnak, földi pályafutásukat nem zsineggel a nyakukon végezték. Munka nélküli munkások, üzem nélküli iparosok s üzlet nélküli kereskedők — ebben a jelben teng és leng ez a szerencsétlen korszak'. Nemzedékek rettenetes kálváriajárásának az idejét éljük s a kormány megértő gyámolitásának a kegyét a legnagyobb mértékben az optánsok és a földbirtokosok érzik. Valami kis morzsát a kereskedőknek és az iparosoknak is szántak. De e helyett is be kell érniök — jóslással. Hisz a boletta már javában fogy, a liszt drágul, de hol az az üzlet vagy ipari üzem, amely forgalmának megindulásában vagy emelkedésében is érezné, hogy boldogít már a boletta. A társadalmi osztályok egész sorának Tiborcai joggal jajongnak reménytvesztetten : — S ha tán utolsó fillérünkre egg törvénytudó felírja a panaszt, ki iria fel keserves, könnyeinket? Ki veszi jegyzékbe a romokat? Ki irja fel halottainkat? S ki számol értük? Maniu cófolla, hogy diktatúrára készülnek Romániában Érvénytelenítik a királyi pár válópörét, de a házastársak nem veszik fel az életközösséget (Budapesti tudósítónk telefonfélenlése.') Bukarestből jelentik: A lapok az udvar köréből azt az információt kapták, hogy Károly király megegyezett Maniu miniszterelnökkel a koronázás formalitásai ügyében. Károly megkoronázásával egyidejűleg koronázzák meg Heléna királynét is, A királyi házaspár válását érvénytelennek nyilvánítják, azonban a házastársak nem veszik fel az életközösséget. Maniu miniszterelnök erősen cáfolja azokat a külföldön elterjedt hireket, hogy Romániában diktatúra van készülőben. A miniszterelnök szerint a külföldi lapoknak az a híresztelése, hogy Titulescu a diktatúra kérdésében tárgyalt volna, teljesen alaptalan és nem felel meg az a hir sem a valóságnak, hogy Sándor jugoszláv király küszöbön álló bukaresti látogatása Románia belpolitikai helyzietével függ össze és hogy Sándor király tanácsokat akar adni Károly királynak a diktatúra módszereire vonatkozólag. A sajtó a miniszterelnök optimisztikus nyilatkozata után jóval enyhébben itéli meg a helyzetet és a feszültség enyhülésére következtet abból is, hogy a miniszterek nagyrésze elutazott Bukarestből és megkezdte nyári szabadságát Megkezdődött a török—perzsa öátooru (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A Vossisehe Zeitung táviratot közöl, amely szerint a török-perzsa háború megkezdődött Miután a török és a perzsa kormányok között folyó tárgyalások végleg meghiúsultak, a törők hadsereg az északnyugati határvidéken a perzsa kormány tiltakozása ellenére átlépte a perzsa határi és megkezdte a perzsa területre menekült kurd törzsek üldözését A Vossisehe Zeitung szenzációs táviratát hivatalos helyen még nem erősítették meg. Ankara, augusztus 12. A törők főváros háborús izgalom lázában ég. A minisztertanács vasárnap dél óta permanenciában van. A kormány a hétfői nap folyamán újból áttanulmányozta a perzsa kormány jegyzékét, amelyben Perzsia elutasítja a közős török-perzsa akció tervét és tiltakozik az ellen, hogy török csapatok perzsa területen üldözzék a lázadó kurdokat Hosszas tanácskozás után a minisztertanács ugy határozott, hogy, uj.jegyzéket küld Teheránba, amelyben ultimátumszerű követelésekkel áll elő és felszólítja a perzsa kormányt, válaszoljon negyvennyolc órán belül, hogy elfogadja-e a török feltételeket Az Ararat hegyvidékén lázasan folyik a csapatösszevonás. Azt hiszik, hogy a törők csapatok a csütörtöki nap folyamán megkezdik az előnyomulást Perzsiába. Ujabb J&arcoU a te inai fronton Csang-Csau a Kommunisták kézére, került ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) \ ben. A háború a legmodernebb segédeszközőK•T^1'^" * •* • • • - kel folyik és mindkét részről feltűnően sok repülőgép vesz részt a harcokban. Újból megerősítik, hogy Csang-Csau a kommunisták kezére került. Sanghaiból jelentik: A tiencsin—pukai vonalon újból kiújultak a harcok a nankingi kormánycsapatok és az északkinai kormány hadserege között. Mindkét frontszakaszon körülbelül huszonöté zer ember áll egymással szem-