Délmagyarország, 1930. augusztus (6. évfolyam, 172-195. szám)

1930-08-13 / 181. szám

1 2 üf.LM \(»Y ARORSZ AG 1930 augusztus u A szegedi ipartestület 14 delegáltat küld kl az orosházi iparoskongresszusra „Az iparosságot az aszálynál Is nagyobb károk érték . . (A Délmagyarország munkatársától.) Az Ipartestület elöljárósága kedden délután Körmendy Mátyás elnöklésével rendkívüli ülést tartott. Klein Ottó napirend előtt az iparosifjuság egy kérését adta elő. Az iparosifjak nevében Vanyó Sándor arra kéri az elöljáróságot, hogy kulturális haladásukban segítse elő őket azzal, hogy, az ipartestület termeit bocsássák rendelkezésükre. Körmendy szívesén látná az ifjúságot a testületben, miután ez az elöljáróságnak fe réqi vágya. Kötelessége az iparosságnak, hogy otthont adjon az ifjúságnak. Marosán Emil a támogatás* dfyan'rccrlékben szeretné nyújtani, ami a lehetú&ógen belül van. Az iparosságnak kulturális nevelésére nagy szükség van, de nem minden termet bocsa j tana rendelkezésre, mert a terméket jövedelmezőség tekintetében teljesen ki kell használni. Hangsúlyozta ezután, hogy a szociáldemokrata iparosok hiába kérték legutóbb a nagytermet, nem kapták meg, pedig ők járulékot is fizetnek'. Az elöljáróság ezután elvben hozzájárult ahoz, hogy az iparosifjuság megkaphassa a termeket akkor, ha azok' nincsenek elfoglalva. Az orosházi országos ip~aroskongresszussal foglalkozott ezután az elöljáróság. Dr. Gyuris István titkár ismertette a programot, amelynek keretében bont zászlót az Országos Iparospárt Az IPOSz ügyrendje értelmében Í4 tagot küldhet a szegedi ipartestület a kongresszusra. A 23 szakosztály fogja kiválasztani a kiküldötteket Körmendy, Mátyás arra kérte a szakosztályokat, hogy olyanokat küldjenek ki a kongresszusra, akik valamilyen nexusban vannak az IPOSz-szal, mert azokon kivül csak 14 kiküldöttet díjazhat a testület Az augusztus 29-i esztergomi vendéglősgyü- • lésre egyébként két delegáltat küld ki az ipartestület Bejelentették ezután, hogy a Keresztényiparosok Országos Szövetsége nemzetközi kongresszust tart Budapesten... Marosán Emil: Ohő, hát ezek is nemzetköziek? (Derültség.) A kongresszusra Körmendy Mátyást küldték ki. Az IPOSz Rómába hivta meg az ipartestületet a kézmüiparosok világkongresszusára. Nincs pénze az ipartestületnek, hogy ezen a kongresszuson résztvehessen. A fogadalmi templom ünnepségeibe az ipartestület is belekapcsolódik. Zászlókkal és céhládákkal vonulnak fel. Hoffmann Hugó azt indítványozza, hogy Írjon fel a miniszterhez az ipartestület, hogy a kisipari kölcsönöket ne két év, alatt, hanem hat év alatt kelljen visszafizetni. Kis Géza felszólalása után az indítványt elfogadják. A tanonctartásra vonatkozólag azt javasolta ezután Hoffmann, hogy azt ne vihessék a mesterek túlzásba. Az elöljáróság az indítványt elutasította azzal, hogy, nem lehet elzárni a nehéz helyzetben levő ifjúságot attól, hogy az ipari pályán helyezkedhessen el. A mesterképzéssel kapcsolatban az ipartestület az orosházi kongresszuson olyan előterjesztést tesz, hogy a mestervizsgát minden felszabadult tanonc letenni köteles. Körmendy Mátyás elmondja, hogy az aszálykárt és jégkárt szenvedő kisgazdák adóelengedésben részesülnek. A* iparosoknak is ki kell harcolni ilyen kedvezményt hiszen az iparosságot az aszálgnál is nagyobb károk érték. Az ipiarosoknál régen bekövetkezett az aszály, viszont a kirótt adóját fizetni kéli. Javasolja, hogy küldjenek ki bízottságot amely a pénzügyigazgatóságon keresztül arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a kisiparos évközben is felmondhassa az adóját Az elöljáróság elfogadta az indítványt azzal, hogy az orosházi kongresszuson ennek érdekében országos akciót indit meg. A bizottságba Körmendy Mátyást Csányi Jánost Steiner Pált Vénig Gyulát és Sternbera Sándornét küldték ki. „Nem lehet ugyanazon területre különböző árakat megállapítani" A Kurla Ítéletének érdekes indokolása a Boldogasszony-sugárul! íelekkisajátilások Qgyében (A Délmaggarország munkatársától.) A Délmaggarország nemrégiben részletesen beszámolt arról az érdekes kisajátítási pörről, amit a város indított a Boldogasszony-sugárut 1. szám alatti telkek' ügyében. Az előzmények ismeretesek'. A kisajátítási jogot a város megkapta, de a tárgyalások során nehézségek merültek fel. Dr. Horváth Elemér 200 ezer pengőt kért telekrészéért, a város ezzel szemben csak 31.000 pengőt ajánlott fel. özvegy Patakinénak 27.000 pengőt ajánlott fel a város, annyit, amennyiárt Patakiné annak idején az ingatlant vette. Patakiné sem fogadta el a város ajánlatát. Talpay Mihálynak 17.000 pengőt kináltak ingatlanáért, négyszögölenkint jóval száz pengőn alul, holott a Talpay-ingatlanba beszögelő Pálfy—Budinszky-féle 26 négyszögöl területért négyszögölenként 200 pengős árat ajánlott fel a város. Talpay Mihály már az első tárgyaláson kifogásolta telekrészének alacsony értékű megváltási árát és valamennyi telektulajdonos elutasította a város ajánlatát. Az ügy a biróság elé került, amely ugy döntött, hogy bírói szemlét tart a helyszínen. A szemlére meghívást kapott a feleken kivül Ligeti Béla műépítész, a biróság szakértője, Sebestyén Endre műépítész, a város által megnevezett szakértő és Tóbiás László felsőipari&kolai tanár, a telektulajdonosok szakértőié. A szakértők közül később Ligeti Béla lemondott, helyébe a biróság Ottovay Istvánt nevezte ki szakértőnek. Az alsó biróság a helyszíni szemle és a szakéitői becslés után kötelezte a telektulajdonosokat a város állal felajánlott kártalanítási összeg elfogadására. A tulajdonosok felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. A Kúria a napokban foglalkozott áz üggyel és az elsőfokú ítéletnek' a kártalanítási ár nagyságára vonatkozó részét azzal, hogy a szakértői becslés nem helytálló, feloldotta és az elsőfokú biróságot uj becslés foganatosítására és annak eredményéhez képest a kisajátított ingatlanok árának újból váló megállapítására utasitotta. Az ítélet rendkívül érdekes indokolása többek között a következőket mondja: »Nem léhet megállapítani, hogy a szákértők csakugyan figyelmükben tartották-e a törvénynek a kártalanítás elveit megállapító határozatait. Arra nézve sem lehet alaposan határozni, hogy a szakértők véleménye mennyiben legyen a kártalanítási ár meghatározására irányadó. Ehez járultak még a kővetkező körülmények: A szakértők véleményük első részében azt mondották: »a fennálló nyomott gazdasági helyzetnél fogva példákat lehet találni az ingatlanok forgalmi értékének csökkenésére vonátkozólag. Ezt azonban általánosságban állítani nem lehet sőt a szóbanforgó telkeknél semmiféle értékcsökkenés nincs, mert a közvetlen környékén történt nagyobbszabásu éuitkeés villamossági, gép-, vagon- és ha|őgyár r. t. kOztndomás szerint a világon villamosipar leghatal masabb vállalatainak Szeged és környékének kizárólagos képviselője villamos világítási és erőátviteli vállalata in Szeged, « Blcsey ucca 4. Alapítva 1905 ban A 1 a p i t T a Költségvetés bárkinek diftalan. Telefon 163. Sl( zések a szóbanforgó terkekre értéfcemelő hatással voltak* Ennek ellenére — mondja tovább a Kúria hj. dobolása — a szakértők véleményük további fo. lyamán azt állítják, hogy »olyan ingatlanok el. adási árát kellett figyelembe vennünk, amelyek, ben kifejezésre jut a mai nyomott gazdaság helyzet képe«Igen érdekesen alakul a Kúria indokolásának továb. bi része, amely további ellentmondásokat állapit mes a szakértői véleményben. »A szakértők a kisaj4, tított telek körül fekvő ingatlanok vételáraira vo. natkozólag azt mondották — folytatja a Kúria —, hogy azok' nem vehetők »kizárólagost becs. lési alapul a jelen eljárásban kártalanitandók gya. nánt szóbanforgó ingatlanok értékének megállj, pitásánál, mert azok >kedvezményezett« és >tulmagas< vételárak. Véleményük egy másik részében azonban már azt mondják, hogy »nem vettük figyelembe* (tehát még csak »nem kizáról*. gos< alapul sem vették figyelembe) a fentemiitett kedvezményezett eladási árakat. A szakértők véle. ménye a most sióban forgó részének helyes volta! iránt azonban annál inkább alapos az aggodalom, mert a szakértők nem mondották meg, hogj a szerintük »kedvezményezett« és »tulmagas«t vételárak mekkorák voltak és hogy miből következtettek arra, hogy azok »kedvezményezette és »tu$magas« árak és hogy mennyivel haladják meg st illető ingatlanok valódi értékét Véleményüknek ez a hiánya pedig annál súlyosabb, mert ezek a szerintük »kedvezményezett« és »tulmagas«« árak közhatóságok és illetőleg közintézetek által kötött kártalanítási egyességben, vagy vételi szerződésekben megállapított kártalanítási, ffletőleg vételára^ tehát felsőbb hatóságok által ellenőrzött és jóváhagyott árak voltak, amiket ennélfogva mindaddig nem lehet kártalanítási árak megállapításinál teljesen figyelmen kivül hagyni, mig »kedvezményezett«, vagy »tulmagas« voltuk más vételi, vagy kártalanítási árakkal való összehasonlítás ntján, tehát ellenőrizhető módon, még pedig kétséget kizáró vüágossággal be nem bizonyittatik.« »Mindezekhez képest — mondja végül a Kőrist — a szakértők véleményének helyességéhez alapos kétség térvén' az alsóbbfoku bíróságok határozatait a kártalanításra vonatkozólag feloldj* és az első biróságot uj becslés tartására és annak eredményéhez képest a kártalanítási árak megállapítására vonatkozóan uj határozat hozatalára kilelt utasítani« Megkérdeztük dr. Somogyi Szilveszter polgármester a feltűnést keltő Ítéletről. A V°h gármester ezeket mondotta: — Nem tudtam ezekről a kártalanítási árakról. A Kúria Ítéletét igazságosnak tartom, nem lehet ugyanazon a területre, amelynt* minden része az ucca frontra esik, ilyen becs\ lési árakat megállapítani. Ezt az ügyet nj becsléssel kell közmegelégedésre és kőzmegnyugvásra elintézni. Dr. Simkó Elemér tiszti főügyész a Kúria ítéletével kapcsolatban kijelentette, hogy " város már birtokba vette a kisajátított ingatlanokat és á birói ítélettől függetlenül mW kezdi az építkezést. Amit azonban a bíróság az uj becslés értelmében megítél, azt a város minden további nélkül ki fogja fizetni. Kijelentette még dr. Simkó főügyész, hogy * ros a maga részéről siettetni fogja az becslés megejtését. Tóbiás László és Sebestyén Endre szakértők szinte egybehangzóan azt mondjak, bog. ők a kisajátított ingatlanoknak nem a I galmi, hanem a konjunkturális értékét >ven és ezért elülök az egyes ingatlanrészek talanitási árai.